Országgyűlési napló, 1963. II. kötet • 1965. április 3. - 1967. január 28.

Ülésnapok - 1963-19

1255 Az Országgyűlés 19. ülése 1965. november 12-én, pénteken 1256 végezhetik el az általános iskolát; közép-, illetve felsőfokú oktatásban vehetnek részt. Ez a parag­rafus teljesen összhangban áll a párt VIII. kong­resszusának azzal a céljával, hogy biztosítani kell, hogy a dolgozók egyre nagyobb számban végezzék el azokat az iskolákat, amelyek saját munkájuk végzéséhez szükségesek. Ebből a szem­pontból szeretnék a középfokú felnőttoktatás né­hány szervezeti, illetőleg ezen túlmenően tartal­mi kérdéséhez hozzászólni. Nem kétséges, hogy éppen az általános is­kola egyre javuló munkájának eredményeként nőtt meg a középfokú oktatás iránti igény, öröm­mel lehetett hallani, amit a csepeli párttitkár elvtárs elmondott, hogy Csepelen milyen széles körű a felnőttoktatásban résztvevők száma. Örömmel lehet hallani azt is, hogy majdnem száz százalék azoknak a tanulóknak a szám­aránya, akik a nyolc osztályt elvégzik. A közép­fokú oktatásban azonban a nyolcadik osztályt elvégzett tanulók mintegy x > 40 százaléka vehet csak részt a nappali tagozaton. Nem kétséges, tisztelt Országgyűlés, hogy a középfokú oktatás általánossá tételének elvéről nem mondhatunk le. Ebből azonban az következik, hogy jelentős lépést kell tennünk előre a felnőttoktatás közép­fokú szakaszában, pont szervezeti vonatkozásban. Mindenekelőtt a következőkre szeretnék- rá­mutatni. Örömmel hallottam Ilku elvtárs beszá­molójában, hogy oktatásunk a népgazdasági igé­nyeknek megfelelően a szakmai képzés irányába tolódik el. Ha valahol szükség van erre, akkor azt hiszem, pontosan a felnőttoktatásban ez lét­kérdés. Tudniillik legalábbis vidéki viszonylat­ban az a helyzet, hogy a szakmai képzést nyújtó középfokú oktatásba a felnőtt lakosságnak csak az a része jut be jelentős számban, amely az is­kola székhelyén lakik. Ezzel szemben a vidékiek nagyon nehezen tudják ezt elérni. Másrészről ebből adódik az, hogy a felnőttoktatás igen je­lentős hányadában túlteng az egyoldalú gimná­ziumi oktatás. Még olyan dolgozóknál is, akik esztergályosként ülnek be az iskolapadba és esz­tergályosok akarnak maradni. Ez tehát arra mu­tat, hogy a középfokú felnőttoktatás fejlesztésé­nek iránya döntően a szakközépiskola, illetőleg a szakképzést nyújtó középfokú iskolahálózat ki­építésében jelentkezik. Ezt az igényt aláhúzzák a tények. Egyetlen adatot! Közismert, hogy a kö­zépfokú felnőttoktatásban rendkívül nagy a le­morzsolódás. Ez pedig nagyon káros, és főként költséges dolog, sokmindenféle vonatkozásban. De azt hiszem egyetlen statisztikai adat vilá­gossá teszi, hogy a szakmai irányú középfokú oktatást kell fokoznunk. Tolna megyében a múlt évben a gimnáziumi tagozatról a hallgatók 30,4 százaléka lemorzsolódott. Ez óriási szám. A köz­gazdasági technikumban, tehát olyan iskolatí­pusban, ahol a felnőtt hallgatók szakmai képzést kapnak, a lemorzsolódás mindössze 6,7 százalék. Azt hiszem, tisztelt Országgyűlés, hogy ez a fo­lyamat önmagáért beszél és azt mutatja, hogy nekünk a középfokú felnőttoktatást elsősorban ebben az irányban kell fejlesztenünk. A másik dolog szintén szervezeti kérdés len­ne. Az az igény — és itt utalnék újra arra, amit a VIII. kongresszus mond —, „biztosítani kell, hogy a dolgozók egyre nagyobb számban végez­zék el azokat az iskolákat, amelyekre munkájuk­hoz van szükségük". Ez pedig véleményem sze­rint azt igényli, hogy a középfokú felnőttokta­tás ne kötődjék olyan szigorú egyöntetűséggel az iskolák székhelyéhez. Tisztelt Országgyűlés! Nem kívánható és nem is érhető el sem közlekedési, sem anyagi okok miatt, hogy a vidéki, falusi lakosság min­den alkalommal beutazzék egy gimnázium szék­helyére, erre nincs lehetőség. Gondoljunk a mun­kahelyi kiesésre is. Tehát nemzetgazdasági szem­pontból is káros ez az igény. Mi történjék? Tisz­telt Országgyűlés! Nem mondhatunk le arról az igényről, hogy az oktatás általánossá tétele a parasztlakosságot is érintse. Ebből pedig az kö­vetkezik, hogy lényegesen bátrabban kellene hozzányúlnunk a kihelyezett osztályok módsze­réhez, tehát vigyük el az iskolát a faluba! Mi falun is művelt embereket akarunk, tehát a pa­rasztfiatalokat is, a parasztfelnőtteket is művelt emberekké akarjuk tenni. Éppen ezért azt hi­szem, hogy a fejlődés jövendő tendenciája — hiszen erről van szó! — azt javasolja, hogy bát­rabban éljünk a kihelyezett osztályok módsze­rével. Ezt tények is igazolják. A palánki Mező­gazdasági Technikum 11 kihelyezett osztályában 400 hallgató van és ezek igen nagy hányadban parasztemberek, bár nemcsak azok; de mindin­kább ebben az irányban kell fejlesztenünk eze­ket az osztályokat. Ez pedig már éppen a mun­kás- és parasztfelnőttek számára biztosítja az optimális lehetőséget. Ez pedig — mint Cseterki elvtárs mondotta — nemzetgazdasági szempont! Ha úgy tetszik, forintban lemérhető értékben fog jelentkezni a magasabb műveltségi színvonal. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat tár­gyalásakor négy évvel ezelőtt Kállai elvtárs hangsúlyozta, hogy többet kell foglalkozni a fel­nőttoktatás módszereivel, nagy gondot kell for­dítani a dolgozók oktatása elméleti és módszer­tani kérdéseinek megoldásával. Ha valaha ak­tuális volt ez a követelmény, akkor époen a fej­lődés jelenlegi szakaszában ez létkérdés. Miért? Énpen abból kifolyólag, hogy a középfokú okta­tás a felnőttoktatás iránvában kell, hogy kiszé­lesedjék. Ez döntő követelményként írja elő azt, hogy a felnőttoktatás saiátos módszertani kér­déseivel többet kell foglalkozniuk a tanítókép­zőknek, a tanárkéDző főiskoláknak és az egyete­meknek is. Legiobb tudomásom szerint ebben az iránvban a tanárkéDzés rendkívül keveset tesz. Márpedig a megnövekedett igénvek mellett fel­tétlenül szembe kell néznie ezekkel a tények­kel is. A másik mozzanat, amely pontosan ehhez a kérdéshez kapcsolódik, az a tény: örömmel hal­lottam, hogy az iparitanuló iskolák a jelenlegi társadalmi igényeknek megfelelően, tanterv át­dolgozása eredményeként, fel fognak emelkedni. Még nagyobb örömmel hallottam azt, amit a mi­niszter elvtárs mondott, hogy az ipari tanulók számára lehetővé válik a két év elvégzése után az érettségi is. Engedje meg a tisztelt Ország­gyűlés, hogy én ezzel polemizáljak. Nevezetesen abból a szempontból: nem egészen értem én azt, hogy ha van egy magas szintre emelt iparitanuló­56*

Next

/
Oldalképek
Tartalom