Országgyűlési napló, 1963. II. kötet • 1965. április 3. - 1967. január 28.
Ülésnapok - 1963-19
1245 Az Országgyűlés 19. ülése 1965. november 12-én, pénteken 124ff tézkedések. Az ezek megvalósításához adott segítségnyújtást az ifjúsági szövetség részéről fontos politikai feladatnak tekintjük. Engedjék meg, hogy ezek közül csak kettőt említsek. Az általános iskolát végzett fiatalok mielőbbi szakmai felkészítése, majd pedig a munka mellett továbbtanulásuk biztosítása, túl a népgazdasági érdeken, a fiatalok egyéni érdeke is. Ezt megértetni ,a fiatalokkal, helyes irányban formálni a közvéleményt, további hagy feladatot jelent. Hadd utaljak csak arra, hogy nemegyszer a sajtóban is napvilágot lát ilyenfajta családi tudósítás: Laci gimnazista, Mari már egyetemre került, Feri, sajnos, csak ipari tanuló. Fontos feladat tehát, hogy már az általános iskolában segítséget nyújtsunk a pályaválasztáshoz, népszerűsítsük a szakmunkás-pályát, megértessük a fiatalokkal, hogy igazi boldogságot nem a formális bizonyítvány, diplomaszerzés, hanem a jól végzett munka, a társadalmi megbecsülés ad. Hazánkban nem fenyeget a munkanélküliség réme. Szocialista iparunk és mezőgazdaságunk biztos perspektívát nyújt a következő évek szakmunkás-tanuló nemzedékének. Jelentős intézkedésnek tekintjük az egyetemi felvételek reformját is. Eddigi tapasztalataink szerint a származás szerinti kategorizálás eltörlése találkozott az ifjúság igazságérzetével és az előzőnél reálisabb alapot nyújtott a felsőfokú oktatási intézményekbe való bejutáshoz. Szükségesnek tartjuk azonban, hogy a tudásszint, a felkészültség elbírálása mellett jobban érvényesítsék a. rátermettséget és a magatartást is. Felsőfokú tanintézeteinknek, függetle- • nül szaktudományuktól, a kultúra, a közoktatás, a népgazdaság minden területére kommunista szakembereket kell kibocsátaniok, ezért az ifjúság véleményének is hangot adva indokolt követelmény, hogy a tárgyi tudás mellett figyelembe vegyék, milyen a fiataloknak már a középiskolában tanúsított magatartásbeli előmenetele, hogyan készülnek fel a közösség, a társadalom szolgálatára. Az egyetemi ifjúsággal kapcsolatban a miniszter elvtárs előterjesztésében elhangzott, hogy milyen módon lehetne az egyetemek nappali tagozatán következetesen hanyagul tanuló fiatalokat jobb belátásra bírni. Simon István képviselőtársam is kifejtette tegnap ezzel kapcsolatos véleményét. Ügy vélem, hogy a becsületesen dolgozó és tanuló fiatalok igazságérzetével találkozik az, ha azt mondom, nem áttenni, hanem kitenni kell az ilyen hallgatókat az egyetemekről. Szocialista oktatási rendszerünk nagyszerű vívmányát, a dolgozók esti- és levelező egyetemeit, amelyek színvonalát a jövőben a javaslatok szerint helyesen tovább fogjuk növelni, nem célszerű fegyelmező eszközként használni, i Tisztelt Országgyűlés! Legyen szabad még egy kérdésről szólnom, az ifjúság és benne a tanulóifjúság megítéléséről, annál is inkább, mert általánosan vitatott kérdésről van szó és itt több képviselőtársam felszólalásában is tükröződött ez a kérdés. Csak egyet tudok érteni és csatlakozom Cseterki elvtársnak ezzel kapcsolatban elmondott véleményéhez. Az ifjúság valósághű megítélése fontos kiindulópontja nevelő munkánknak. Megítélésünk szerint tanulóifjúságunk többsége az ifjúság más rétegeivel együtt egészségesen fejlődik, becsületesen tanul, dolgozik. A közelmúlt tapasztalatai, a diákifjúság helytállása az árvízi mentésben, a KISZépítőtáborokban, az őszi mezőgazdasági munkák segítésében, és nem utolsó sorban tanulmányi eredményeik bizonyítékok erre. Tanulóifjúságunk szemléletét és magatartását alapvetően már a szocialista iskola, a szocialista társadalom alakítja. Többségük sok előnyös tulajdonsággal rendelkezik. Őszinte, nyílt, tiszteli a tudást, bátran nyilvánít véleményt, érdeklődik a világ dolgairól. Fejlődésére azonban hatnak még átmeneti korunk ellentmondásai, a polgári ideológia maradványai és i a kapitalista környezet negatív befolyása. Tény, hogy ez a korosztály van a legkevésbé felvértezve a negatív hatásokkal szemben. S mivel ebben az életkorban a legfogékonyabbak a fiatalok, ez a negatív hatásokra is érvényes. Sokszor látnák ellentmondást a tanórákon megtanultak és a gyakorlat, az élet realitása között. Ezért úgy véljük, a Kommunista Ifjúsági Szövetség fontos feladata, hogy segítse e korosztály erkölcsi, politikai megedzését, az életre való felkészítését, tanítsa meg a fiatalokat leküzdeni a nehézségeket, eligazodni az élet, a világ dolgaiban. Állítson eléjük igaz, felemelő eszményeket, szocialista életideált. Tisztelt Országgyűlés! Egész társadalmunk és ifjúságunk megbecsülése, tisztelete övezi pedagógusainkat, akiknek áldozatos munkája a legfőbb biztosíték az oktatási reform célkitűzéseinek megvalósításában. Ahhoz, hogy e mun-. kájukban az ifjúsági szervezet első számú segítőivé váljanak, az is szükséges, hogy tanintézeteinkben az eddiginél fokozottabban bontakozzék ki a tanulók öntevékenysége, az ifjúsági szervezet aktivitása. Ezért azt kérjük a pedagógusoktól, hogy következetesebben fejlesszék a tanulók öntevékenységét, tekintsék partnernek, segítőtársnak az ifjúsági szervezetet, a tanulók önkormányzati szerveit. így alakulhat ki iskoláinkban olyan szocialista légkör, amelyben a tanulóifjúság önmaga munkájának, tanulásának, egész közösségi életének felelős szervezőjévé válik. Meggyőződésünk, hogy a javasolt módosítások következetes alkalmazása mellett az ifjúsági mozgalmi tevékenység is fontos feltételét adja majd az oktatási reform célkitűzései eredményes megvalósításának. Tisztelt Országgyűlés! Az előterjesztett javaslattal a magam nevében egyetértek. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik Andrási Béla képviselőtársunk. ANDRÁSI BÉLA: Tisztelt Országgyűlés! A művelődéspolitikai irányelvek sürgős feladatként hangsúlyozták: különös gonddal kell törődnünk az új pedagógusok képzésével, annál is inkább, mert a pedagógusképzésnek sok fogyatékossága van eszmei, politikai és szakmai szempontból egyaránt. Mindenekelőtt a tanítóképzésre áll ez, amelynek problémáját a gimnáziumra épülő tanító- és óvónőképző intézetek