Országgyűlési napló, 1963. II. kötet • 1965. április 3. - 1967. január 28.
Ülésnapok - 1963-29
1991 Az Országgyűlés 29. ülése 19 a tendenciát követjük 1967-ben is. Nagy gondot , fordítottunk az elmúlt esztendőben és kívánunk fordítani továbbra is külkereskedelmi forgalmunk javítására. 1966-ban 6,4 milliárd folyó forint értékű terméket adtunk exportra. Szociális- j ta relációjú kötelezettségeink maradéktalan tel- \ jesítése mellett tőkés export-előirányzatunkat j 30 százalékkal, teljes exporttervünket 10 száza- | lékkai teljesítettük túl, ami végeredményben I 610 millió folyó forint többletexportot jelent. ' 1967. évre 6,8 milliárd folyó forint értékű ex- | portáru termelést irányoztunk elő. Erőfeszíté- j seket teszünk a számításba vett exportterv túlteljesítésére. A belkereskedelmi igényeket a múlt év fo- j lyamán megfelelően kielégítettük és 1967-ben j fokozottan gondoskodunk a lakosság maradéktalan áruellátásáról. Eredményes volt a vállalatoknak a felesleges készletek hasznosítására irányuló munkája is. Igénybe véve azokat a kedvezményeket, amelyek 1966-ban még rendelkezésre álltak, vállalataink az év folyamán mintegy 240 millió forint értékű felesleges készletet hasznosítottak. A felsorolt számok világosan tükrözik a nehézipari tárca erőfeszítéseit a gazdaságos termelés biztosítása érdekében. 1967-ben el kell végeznünk az új gazdasígi mechanizmus 1968. január 1-től kezdődő bevezetésének munkáit. Az elmúlt esztendőben a tárca területén végzett néhány kísérlet teljes mértékben igazolta a párt- és a gazdasági vezetés álláspontját a gazdaságirányítási rendszer megváltoztatásával kapcsolatban. Itt most csak a gyógyszeripar területén elért eredményekre térnék ki. A gyógyszeripar és a gyógyszerkülkereskedelem 1966. január 1-től tért át a gazdálkodás • néhány új elemének megfelelő módszer alkalmazására. Az áttérést indokolta, hogy a gyógyszeripar termelésének mintegy kétharmad része kerül exportra. A kialakított új gazdálkodási rendszer szorosabbá teszi az ipar és a külkereskedelem kapcsolatát és hatékonyabb gazdálkodási feltételeket biztosít. Az export és import általában a tényleges devizaárak figyelembevételével devizaszorzós bevételként, illetve költségként jelenik meg az ipar gazdálkodásában. így a piaci hatások alvállalatok legfőbb mutatójában, a vállalati eredményben folyamatosan tükröződnek. Az új rendszer legfontosabb gazdasági kihatásait elemezve megállapítható, hogy az alapvető célkitűzéseknek megfelelően az iparág munkáját az import-export tevékenység céltudatos irányítása, a devizaegyenleg javítása jellemezte 1966-ban. A konkrét eredményeket a következő, ugyancsak előzetes számok alapján lehet szemléltetni : A gyógyszeripar termelése 1966-ban elérte az 1965. évi termelés 113 százalékát. Az export értéke 865 millió devizaforint, ami az 1965. évinél mintegy 8 százalékkal magasabb. Nagyobb ütemben nőtt a kapitalista piacra történő áru- j eladás. Az egy főre eső termelési érték több mint I 6 százalékkal emelkedett. A vállalati eredmény I növekedése kereken 180 millió forint. A- gyógyszeripar 1966. évi eredményeinek ! 67. január 27-én, pénteken . 1992 legjelentősebb értékmérője a devizabevétel növekedése. Ez rubelben és dollárban is kedvezően alakult. A devizabevétel javulása az egyéni és kollektív érdekeltséget is nagymértékben fokozta. Az egyéni érdekeltséget a prémium és a nyereségrészesedés növekedése révén, a kollektív érdekeltséget pedig úgy, hogy a többletdeviza meghatározott részét a vállalatok gép, műszer, vagy éppen anyag vásárlására használhatják fel. Tisztelt Országgyűlés! A nehézipar 1966. évi eredményeinek elérésében döntő szerepe volt a szocialista munkaversenynek. Dolgozóink jelentős része, több mint nyolcezer brigádban 105 000 fő — ebből 2600 szocialista brigádban 33 000 fő — tett vállalást az 1966. évi aktuális feladatok teljesítésére, illetve túlteljesítésére. Ezek a vállalások újakkal egészültek ki, amikor a párt Központi Bizottsága nyilvánosságra hozta f a IX. kongresszus összehívásáról szóló határozatát. A kongresszus tiszteletére indított munkaverseny kiemelkedő eredményei a munkások és alkalmazottak erőfeszítéseinek, valamint a gazdasági, párt, szakszervezeti és KISZ-szervek jó együttműködésének köszönhetők. A termelési tanácskozásokon és az azokat megelőző műszaki konferenciákon a termelő egységeknél időben megjelölték azokat a fontosabb műszaki és gazdasági problémákat, amelyekre a munkaverseny-vállalásokat irányítani kellett. Ennek alapján a dolgozók széles rétegei kiválasztották azokat a területeket, ahol egyéni és kollektív felajánlásaikkal a közösség javát szolgálhatták. Szükségét érzem e helyről is köszönetet mondani mindazoknak, akik a munkaverseny előkészítésében tevékenyen részt vettek, illetve a vállalásuk teljesítésével eredményeink elérését lehetővé tették. Az 1966. évi munkaverseny-eredmények is bizonyítják, hogy dolgozóink magukénak érzik az országot, egyetértenek a párt politikai és gazdasági célkitűzéseivel és ä reájuk háruló feladatok megoldásában tevékenyen részt vállalnak. A szilárd elvi alapokon álló párt — politikailag és közgazdaságilag megalapozott, a gyakorlatban máris helyesnek bizonyult — gazdasági reformelvei, valamint a dolgozók egyetértése és ebből fakadó aktivitása teszi lehetővé, hogy — a tárcára háruló ez évi és távlati feladatok volumenének ismeretében is — bizalommal tekintsünk az 1967-es esztendőre. Ez évi célkitűzéseink, melyeknek pénzügyi feltételeit a költségvetés tartalmazza, nagyok és nehezek, de reálisak és dolgozó népünk további felemelkedését, országunk további erősödését szolgálják. A költségvetéssel tehát egyetértek és a tisztelt Országgyűlésnek elfogadásra ajánlom. (Taps.) ELNÖK: Dr. Mihályfi Ernő képviselőtársunk következik szólásra. DR. MIHÁLYFI ERNŐ : Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő költségvetési törvényjavaslat egyik részével, a Külügyminisztérium költségvetésével kapcsolatban szeretnék néhány megjegyzést tenni. Számok vannak előttünk, de a^ számok nyomán a minisztériumok munkáját kell vizsgálnunk, arányban van-e egymással ez a kettő, a munka és a ráfordított öszeg, elég-e a