Országgyűlési napló, 1963. II. kötet • 1965. április 3. - 1967. január 28.

Ülésnapok - 1963-29

1989 Az Országgyűlés 29. ülése 1967. január 27-én, pénteken 1990 gondoskodni kell a hazai termelésből, illetve az egyre növekvő szovjet és egyéb importból rendelkezésre álló alumínium mennyiségek hasznosításáról, elsősorban azok félgyártmánnyá és készáruvá történő feldolgozása útján. Pártunk IX. kongresszusának határozata értelmében a harmadik ötéves tervben is a vegyipar fejlődik a legdinamikusabban a tárca iparágai közül. Az összipari termelés. 32—36 százalékos növekedésével szemben a vegyipar 55—60 százalékos növekedését irányozza elő a terv. Ennek megfelelően ez évben is tovább növekszik az alapanyaggyártás, emelkedik a műtrágya és növényvédőszer termelés, fejlődik a gumiipar, a műanyaggyártás és feldolgozás, és erőfeszítéseket teszünk a hazai műszálprogram megvalósítása irányában. Ebben az évben többek között üzembe helyezzük a kazincbarcikai, évi 100 000 tonna kapacitású karbamid üzemet, amelynek révén a hazai nitrogén műtrágyatermelés hatóanyagban számítva 23 százalékkal nő és eléri az egymillió tonnát. Mintegy 8 százalékkal fog ez év folyamán növekedni a foszfor műtrágyagyártás is. Mindez jelentékenyen hozzájárul a mezőgazdaság ellátásának javításához. Az egy katasztrális hold mezőgazdaságilag művelt területre jutó műtrágya mennyisége az 1966. évi 143 kilogrammról 171 kilogrammra emelkedik, ugyanakkor számottevően fokozódik a korszerű nö. vényvédőszerek (Hungazin, Aktinit) termelése is. Ezzel továbbra is segítjük a szocialista mezőgazdaság korszerű agrotechnikájának fejlesztését. A vegyipari termékek átlagához viszonyítva gyorsabb ütemben emelkedik a gumiipar termelése. Tehergépkocsi abroncsköpenyből 45 000 darabbal — mintegy 11 százalékkal — gyártunk többet 1967-ben, mint az előző évben és az igényeknek megfelelően elsősorban a nagyméretű, illetve a traktorköpenyek termelését növeljük. A személygépkocsi köpenyek termelése 1967-ben csak kismértékben .növekszik ugyan, de évi 100 000 darabra fejlesztjük a pneujávítást. Tisztelt Országgyűlés! Az eddigiekben néhány olyan termék termelésének folyó évi, illetve hosszabb távlatú alakulására utaltan* amelynek biztosítása különleges műszaki erőfeszítéseket tett szükségessé 1966-ban és tesz még szükségessé ebben az évben is. Hasonló — vagy talán nagyobb — erőfeszítések lesznek szükségesek ahhoz, hogy a gazdasági fejlesztés fő céljait a megfelelő közgazdasági eszközök kombinációjával az eddiginél hatékonyabban valósítsuk meg. Az 1966-os év harmadik ötéves tervperiódusunk első esztendeje volt. A harmadik ötéves terv időszakának fő jellemvonása az intenzív fejlesztés módszereinek alkalmazása, nevezetesen a rendelkezésre álló erők és eszközök hatékonyabb felhasználása a termelés fokozásának a termelékenység javításával való biztosítása és a termelési költségek csökkentése révén; a termelés műszaki színvonalának emelése a korszerű technika alkalmazásával; a piac igényeihez alkalmazkodó termelés gazdaságosságának biztosítása; a külkereskedelmi tevékenység eredményességének fokozása az exportképes áruk termelésének növelésével és a devizatakarékos import megvalósításával. Ezeket a célkitűzéseket már az elmúlt 1966-os év során messzemenően igyekeztünk realizálni és határozottan törekszünk megvalósítani a most folyó tervév, valamint az elkövetkező esztendők során is. Bár 1966-ra vonatkozóan végleges adatok még nem állnak rendelkezésünkre, múlt évi eredményeinket és mostani célkitűzéseinket néhány számmal szeretném illusztrálni. 1966-ban a tárca termelése — az éves átlagban előirányzott 4,9 százalékkal szemben — 6 százalékot meghaladóan emelkedett. A vegyipari termelés növekedése ennél lényegesen nagyobb, 10 százalékot meghaladó mértékű, a villamosenergia-ipar termelésnövekedése valamivel jobb a tárca átlagánál. A bányászati termelés — a széntermelés szükségszerű mérséklődése miatt — alatta marad az előző évi színvonalnak. 1967re tárcaszinten további 5 százalékot meghaladó termelésnövekedést tűztünk ki célul. 1966-ban a termelés fejlődését tárcaszinten teljes egészében a termelékenység növekedése biztosította — 1967-ben megítélésünk szerint — továbbra is jelentkezni fog ez a kedvező tendencia. 1966-ban az egy foglalkoztatottra jutó termelés — a tervezett 3,7 százalékkal szemben — körülbelül 6,5 százalékkal fejlődött. Ezen belül a bányászat termelékenységnövekedése ugyan alacsonyabb, de a tervezett értéket így is 2 százalékkal meghaladja. A villamosenergia-ipar termelékenységének növekedése megközelíti, a vegyipar termelékenységének növekedése meghaladja a 7 százalékot. 1967-ben a termelékenységet tárcaszinten 5 százaléknál nagyobb mértékben tovább kívánjuk javítani. Ezzel összefüggésben a létszám-felhasználás is kedvezően alakult. Az 1965. évi átlagos létszámhoz viszonyítva a tervben számításba vett felfutási lehetőséget nem vettük igénybe sem a munkás-, sem az alkalmazotti létszámnál, és az irányszámokhoz képest a fő- és melléktevékenység területén mintegy 3600 fő megtakarítást értünk el. Az 1967. évi termelési feladatainkat gyakorlatilag ugyanazzal a létszámmal kívánjuk megoldani, mint ami 1966-ban rendelkezésünkre állt, így a termelésbővülés kedvező tendenciáit tovább kívánjuk javítani. Az átlagbérek a tervezett színvonalon alakultak. Az elért kedvező eredmények jelentkeztek dolgozóink bérében is. Az 1966. évi gazdaságos munka alapján a dolgozóit számára mintegy 70—80 millió forinttal több, azaz 340—350 millió forint összegű nyereségrészesedés kifizetésére kerülhet sor. A műszaki fejlesztés hatására az elmúlt esztendőben a bányászat gépesítésében, a villamosenergia-ipari fajlagos mutatók javításában szép eredmények születtek. A vegyiparban néhány új gyártmányt ipari méretekben először az 1966-os évben termeltünk, ezek többek között a poliamid selyem, a polipropilén szál és a kaprolaktám, ami a poliamid típusú szálak alapanyaga. Az 1966. évi gazdálkodás során nagy figyelmet fordítottunk a termelés gazdasági hatékonyságára. Az előírtnál számottevően több nyereséget fizettünk be az állami költségvetésbe és ezt *