Országgyűlési napló, 1963. II. kötet • 1965. április 3. - 1967. január 28.
Ülésnapok - 1963-28
1909 Az Országgyűlés 28. ülése 1967. január 26~án, csütörtökön 1910 rendszerünkön. Ezzel részben az volt a cél, hogy megfelelőbb összhangot teremtsünk a valóságos ráfordítások és a fogyasztói árak között, a népgazdaságilag kedvezőbb fogyasztási szerkezet kialakítása érdekében. Másrészt lépéseket tettünk mind a munkásoknál, mind az alkalmazottaknál, valamint a parasztságnál az ösztönzési formák, a munka szerinti elosztás elvének jobban megfelelő jövedelmi és bérarányok kialakítására. A bér- és szociális intézkedéseknek kettős célja volt: egyrészt ellensúlyozták az áremelkedések hatását, másrészt javították a munkások, alkalmazottak egyes munkakörei és kategóriái közötti jövedelmi arányokat. Ezeket az elgondolásokat nagyrészt sikerült megvalósítani. A munkás- alkalmazotti keresők 35 százaléka — a tervezettnél jóval több, összesén körülbelül 1,1 millió fő — részesült tényleges béremelésben. Kereken kétmilliárd forintot használtunk fel 'béremelésre. Ez az erintetteknél átlagosan nyolc százalékos béremelést tett lehetővé. A felvásárlási árak emelése a'mezőgazdasági árarányok javítását, ennek révén a belföldi ellátás és az export érdekében szükséges állattenyésztési kedv .ösztönzését célozták. Az áremelés leghamarabb a szarvasmarha-hizlalásban hozta meg a kívánt népgazdasági eredményt. Döntően a három forintos kilogrammonkénti áremelés eredményeként országos viszonylatban 28 kilo- • grammal nőtt a vágómarha átlagsúlya, s a termelőszövetkezeteknél még ennél is magasabb súlyra hizlalják meg az állatokat. Ennek kÖvet- keztében tavaly Öt százalékkal több vágómarhát vásároltak fel és még ennél is jobban, 24 százalékkal nőtt az élőmarha és marhahús exportja. Ez kedvezően hatott a fizetési mérlegre. A szarvasmarha felvásárlási árának emelése ugyanakkor egyelőre még nem állította meg a tehénállomány csökkenését, amely főként a háztáji gazdaságokban jelentkezik. Ennek megoldása még a jövő feladata. Az egyforintos hízottsertés-áremelés már kisebb ösztönzést jelent a tenyésztésre és hizlalásra, mivel a fehérjetakarmány árának egyidejű felemelése az egy forint sertésáremelésnek körülbelül a felét felemészti. Megjegyzendő, hogy a rendezés előtti felvásárlási árak egyébként is országos átlagban csupán a hizlalás önköltségét fedezték, a sertéstenyésztésből származó jövedelem minimális volt és az üzemeknek csupán egy részében jelentkezett. A növénytermesztésben a földadó mérséklésével összekapcsolt áremelés (együttvéve mázsánként 57 forint) már az őszi kenyérgabonavetésnél éreztette kedvező hatását. A kenyérgabona vetésterületét a népgazdasági tervnek megfelelően sikerült teljesíteni és ezen belül nőtt a búza aránya, a búza becsülete — a rozs rovására. Az árrendezés kedvezően hatott a szerződéskötésre, a napraforgónál és a rizsnél is. A mezőgazdasági felvásárlási áremelésből származó többletbevétel lehetővé tette a termelőszövetkezeteknél a gépi amortizáció bevezetését, ami a gazdaságirányítási reform rendszerében az első nagyobb lépést jelenti a termelőszövetkezetek önállóbb gazdálkodásának irányába. A többlet árbevételből a gépi amortizáció mintegy 1,1 milliárd forintot v kötött le a termelőszövetkezetek összességében. A megvalósított fogyasztói árváltozásokkal az volt a célunk, hogy a fogyasztói árarányok és szolgáltatási díjak — mint említettem — közeledjenek a ráfordításokkal arányos árakhoz, valamint a nemzetközi árakhoz, továbbá, hogy népgazdasági szempontból helyesen befolyásoljuk a fogyasztók értékítéletét. Ezért úgy alakítottuk ki az árakat, hogy csökkentettük a marhahús belföldi keresletét. Ennek érdekében megváltoztattuk a sertés- és marhahús fogyasztói árarányait. A fogyasztói áremelések a tervezetthez képest kisebb mértékben terhelik a lakosságot. Elsősorban amiatt, mert a lakosság kereslete csökkent az értékesebb és drágább húsok, húsos ételkonzervek iránt, viszont számottevően nőtt az olcsóbb, úgynevezett vörösáru, valamint a tőkehúst helyettesítő cikkek, az élőbaromfi, tojás, szalonna, zsírszalonna, töpörtyű, zsír, hal, zöldség stb. iránti kereslet. A korábbi évekhez képest a húsboltokban javult a sertéshús aránya, A lakosságot azonban ez még mindig nem elégíti ki. Éppen ezért a tervezett húsellátás biztonságosabbá tétele céljából szükség van arra, hogy mezőgazdasági üzemeink — különös tekintettel a kocaállomány ciklikus csökkenése következtében előállott idei alacsony sertéslétszámra — leszerződött sertéseiket feltétlenül hizlalják, fel a szerződésben rögzített súlyhatárig. A tavalyi jó kukoricatermés módot ad erre. A felvásárló Állatforgalmi Vállalat pedig — szakítva az utóbbi hónapok helytelen gyakorlatával — sehol ne vegyen át sertéseket súlyhatár alatt. Az alapvető élelmiszerekből — az időszakos nehézségek mellett — az ellátás általában jó volt és jelenleg is az. Mire számíthatunk a továbbiakban,- különösen a tél hátralevő részében é téren? Jelenthetem a tisztelt Országgyűlésnek, hogy — a húsellátás átmeneti gondjai mellett — kedvezőbb helyzetben vagyunk a téli zöldségfélék, a burgonya tekintetében. A tárolt készletek biztonságos, jó ellátást tesznek lehetővé az új termésig. Burgonyából a szükségesnél nagyobb készlet áll rendelkezésre. Téli almából a közepes termés mellett nem bőséges, de tűrhető ellátással kihúzzuk tavaszig. A múlt évi ár- és bérintézkedések az áruforgalom összetételét is befolyásolták. A lakosság a számítottnál kevesebbet fordított az áremeléssel érintett élelmiszerek vásárlására, ugyanakkor a leszállított árucikkek forgalma a tervezettnél gyorsabb ütemben nőtt. A terven felüli forgalom zöme ruházati és vegyesipari cikkekből jelentkezett. A megnőtt keresletet rendkívüli intézkedésekkel; a textiliparban eszközölt vasárnapi műszakokkal, az export csök^ kentésével és a készáru-import növelésével tudtuk csak kielégíteni. A javuló ruházati ellátást jelzi az is, hogy fejlődött az árukínálat a korszerű ruházati termékekből, így például a szintetikus, modern textíliákból, továbbá a terven felüli tőkés import révén bővült és színesebb lett a választék. • A tüzelőanyagok árának emelése az eddigi , tapasztalatok szerint nem mérsékelte a keresle-