Országgyűlési napló, 1963. II. kötet • 1965. április 3. - 1967. január 28.

Ülésnapok - 1963-28

1909 Az Országgyűlés 28. ülése 1967. január 26~án, csütörtökön 1910 rendszerünkön. Ezzel részben az volt a cél, hogy megfelelőbb összhangot teremtsünk a valóságos ráfordítások és a fogyasztói árak között, a nép­gazdaságilag kedvezőbb fogyasztási szerkezet ki­alakítása érdekében. Másrészt lépéseket tettünk mind a munkásoknál, mind az alkalmazottaknál, valamint a parasztságnál az ösztönzési formák, a munka szerinti elosztás elvének jobban meg­felelő jövedelmi és bérarányok kialakítására. A bér- és szociális intézkedéseknek kettős célja volt: egyrészt ellensúlyozták az áremelke­dések hatását, másrészt javították a munkások, alkalmazottak egyes munkakörei és kategóriái közötti jövedelmi arányokat. Ezeket az elgondo­lásokat nagyrészt sikerült megvalósítani. A munkás- alkalmazotti keresők 35 százaléka — a tervezettnél jóval több, összesén körülbelül 1,1 millió fő — részesült tényleges béremelésben. Kereken kétmilliárd forintot használtunk fel 'béremelésre. Ez az erintetteknél átlagosan nyolc százalékos béremelést tett lehetővé. A felvásárlási árak emelése a'mezőgazdasá­gi árarányok javítását, ennek révén a belföldi ellátás és az export érdekében szükséges állatte­nyésztési kedv .ösztönzését célozták. Az áremelés leghamarabb a szarvasmarha-hizlalásban hozta meg a kívánt népgazdasági eredményt. Döntően a három forintos kilogrammonkénti áremelés eredményeként országos viszonylatban 28 kilo- • grammal nőtt a vágómarha átlagsúlya, s a ter­melőszövetkezeteknél még ennél is magasabb súlyra hizlalják meg az állatokat. Ennek kÖvet­- keztében tavaly Öt százalékkal több vágómar­hát vásároltak fel és még ennél is jobban, 24 százalékkal nőtt az élőmarha és marhahús ex­portja. Ez kedvezően hatott a fizetési mérlegre. A szarvasmarha felvásárlási árának emelése ugyanakkor egyelőre még nem állította meg a tehénállomány csökkenését, amely főként a ház­táji gazdaságokban jelentkezik. Ennek megoldá­sa még a jövő feladata. Az egyforintos hízottsertés-áremelés már kisebb ösztönzést jelent a tenyésztésre és hizla­lásra, mivel a fehérjetakarmány árának egyide­jű felemelése az egy forint sertésáremelésnek körülbelül a felét felemészti. Megjegyzendő, hogy a rendezés előtti felvásárlási árak egyéb­ként is országos átlagban csupán a hizlalás ön­költségét fedezték, a sertéstenyésztésből szárma­zó jövedelem minimális volt és az üzemeknek csupán egy részében jelentkezett. A növénytermesztésben a földadó mérséklé­sével összekapcsolt áremelés (együttvéve má­zsánként 57 forint) már az őszi kenyérgabona­vetésnél éreztette kedvező hatását. A kenyérga­bona vetésterületét a népgazdasági tervnek meg­felelően sikerült teljesíteni és ezen belül nőtt a búza aránya, a búza becsülete — a rozs rovásá­ra. Az árrendezés kedvezően hatott a szerződés­kötésre, a napraforgónál és a rizsnél is. A mezőgazdasági felvásárlási áremelésből származó többletbevétel lehetővé tette a terme­lőszövetkezeteknél a gépi amortizáció bevezeté­sét, ami a gazdaságirányítási reform rendsze­rében az első nagyobb lépést jelenti a termelő­szövetkezetek önállóbb gazdálkodásának irányá­ba. A többlet árbevételből a gépi amortizáció mintegy 1,1 milliárd forintot v kötött le a terme­lőszövetkezetek összességében. A megvalósított fogyasztói árváltozásokkal az volt a célunk, hogy a fogyasztói árarányok és szolgáltatási díjak — mint említettem — kö­zeledjenek a ráfordításokkal arányos árakhoz, valamint a nemzetközi árakhoz, továbbá, hogy népgazdasági szempontból helyesen befolyásol­juk a fogyasztók értékítéletét. Ezért úgy alakí­tottuk ki az árakat, hogy csökkentettük a mar­hahús belföldi keresletét. Ennek érdekében meg­változtattuk a sertés- és marhahús fogyasztói árarányait. A fogyasztói áremelések a tervezetthez ké­pest kisebb mértékben terhelik a lakosságot. El­sősorban amiatt, mert a lakosság kereslete csök­kent az értékesebb és drágább húsok, húsos ételkonzervek iránt, viszont számottevően nőtt az olcsóbb, úgynevezett vörösáru, valamint a tő­kehúst helyettesítő cikkek, az élőbaromfi, tojás, szalonna, zsírszalonna, töpörtyű, zsír, hal, zöld­ség stb. iránti kereslet. A korábbi évekhez képest a húsboltokban javult a sertéshús aránya, A lakosságot azonban ez még mindig nem elégíti ki. Éppen ezért a ter­vezett húsellátás biztonságosabbá tétele céljából szükség van arra, hogy mezőgazdasági üzemeink — különös tekintettel a kocaállomány ciklikus csökkenése következtében előállott idei alacsony sertéslétszámra — leszerződött sertéseiket feltét­lenül hizlalják, fel a szerződésben rögzített súly­határig. A tavalyi jó kukoricatermés módot ad erre. A felvásárló Állatforgalmi Vállalat pedig — szakítva az utóbbi hónapok helytelen gya­korlatával — sehol ne vegyen át sertéseket súly­határ alatt. Az alapvető élelmiszerekből — az időszakos nehézségek mellett — az ellátás általában jó volt és jelenleg is az. Mire számíthatunk a továb­biakban,- különösen a tél hátralevő részében é téren? Jelenthetem a tisztelt Országgyűlésnek, hogy — a húsellátás átmeneti gondjai mellett — kedvezőbb helyzetben vagyunk a téli zöldség­félék, a burgonya tekintetében. A tárolt készle­tek biztonságos, jó ellátást tesznek lehetővé az új termésig. Burgonyából a szükségesnél na­gyobb készlet áll rendelkezésre. Téli almából a közepes termés mellett nem bőséges, de tűrhető ellátással kihúzzuk tavaszig. A múlt évi ár- és bérintézkedések az áru­forgalom összetételét is befolyásolták. A lakos­ság a számítottnál kevesebbet fordított az ár­emeléssel érintett élelmiszerek vásárlására, ugyanakkor a leszállított árucikkek forgalma a tervezettnél gyorsabb ütemben nőtt. A terven felüli forgalom zöme ruházati és vegyesipari cikkekből jelentkezett. A megnőtt keresletet rendkívüli intézkedésekkel; a textiliparban esz­közölt vasárnapi műszakokkal, az export csök^ kentésével és a készáru-import növelésével tud­tuk csak kielégíteni. A javuló ruházati ellátást jelzi az is, hogy fejlődött az árukínálat a kor­szerű ruházati termékekből, így például a szin­tetikus, modern textíliákból, továbbá a terven felüli tőkés import révén bővült és színesebb lett a választék. • A tüzelőanyagok árának emelése az eddigi , tapasztalatok szerint nem mérsékelte a keresle-

Next

/
Oldalképek
Tartalom