Országgyűlési napló, 1963. II. kötet • 1965. április 3. - 1967. január 28.
Ülésnapok - 1963-28
1897 Az Országgyűlés 28. ülése 1967. január 26-án, csütörtökön 1898 és alapos vizsgálat volna szükséges ahhoz, hogy a tégla és mész vonalán nem lehetne-e mégis a helyi kapacitások fokozottabb feltárásával, a tanácsoknak adott nagyobb lehetőségekkel élni, mert különben a lakosság építkezése vonalán is bajok lesznek. Itt már az a helyzet, hogy az OTP-hitelt lényegében az építőanyag-hiány fékezi, és amikor a lakásépítés fokozását propagáljuk, feltétlenül többet ér a közösség számára az a korszerűtlen technológiával termelt tégla és mész, ami, van, mint a legmodernebb technológiával gyártható, ami nincs. Ezért a terv- és költségvetési bizottság javasolja az országgyűlésnek, kérje fel a kormányt, hogy vizsgáltassa felül az építőanyagipari ellátás helyzetét, s utasítsa az illetékes szerveket, hogy a vizsgálat eredményének alapján az építőanyagipar vonalán a helyi kapacitások újra beindítása és megerősítése történjen meg. A szociális és egészségügyi bizottság felvetette a segédápolónők foglalkoztatásának kérdését. A terv- és költségvetési bizottság azzal a javaslattal fordul az országgyűléshez, hogy a segédápolónők foglalkoztatásának kiterjesztését egy későbbi időpontban — amikor már az anyasági segély hatása is felmérhető —, az egészségügyi bizottsággal az év második felében vizsgáltassa felül és a jövő évi költségvetés készítésénél erre a kérdésre térjenek vissza. / A terv- és költségvetési bizottság javasolja a tisztelt Országgyűlésnek, hogy a kormány a költségvetési év során kísértesse figyelemmel az Egészségügyi Minisztérium előirányzatainak célszerű felhasználását azért, hogy a mutatkozó megtakarítások elsősorban az egészségügy keretein belül minőségfejlesztési célokra kerüljenek felhasználásra, mert egészségügyünk csak így tud felzárkózni a világon általános tudományos és egészségügyi követelményekhez. Tisztelt Országgyűlés! Űgy az egyes bizottságokban, mint a terv- és költségvetési bizottságban lefolytatott vita egyetértett abban, hogy az 1967. évi költségvetés teljes mértékben alátámasztja a célkitűzések helyességét és szükségességét. Biztosítja az államháztartásunk pénzügyi és gazdálkodási rendjét, emellett módot ad arra, hogy meggondoltan készítsük elő az új gazdasági mechanizmusra való áttérést. Ezek alapján javasolja a terv- és költségvetési bizottság a tisztelt Országgyűlésnek, hogy a benyújtott 1967. évi költségvetést változtatás nélkül fogadja el. Tisztelt Országgyűlés! Az ügyrend 32. §-ának (3) bekezdése alapján a költségvetési törvényjavaslat tárgyalási módjára.— a terv- és költségvetési bizottság nevében — javaslom, hogy az országgyűlés a költségvetésről szóló törvényjavaslat általános és részletes vitáját együttesen folytassa le. ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A terv- és költségvetési bizottság előadója javaslatot terjesztett elő arra, hogy az országgyűlés az állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben együttesen tárgyalja. Kérem az Országgyűlést, hogy aki a törvényjavaslat ! tárgyalási módjára tett előadói javaslatot elfogadja, kézfelemeléssel szavazzon. (Megtörténik.) Köszönöm. Megállapítom, hogy az országgyűlés az 1967. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalási módjára tett bizottsági javaslatot elfogadta. Bejelentem, hogy a költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalásához eddig 32 képviselőtársunk jelentkezett szólásra. Varga Károly képviselőtársunknak adom meg a szót. VARGA KÁROLY: Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk, fekvő 1967. évi költségvetési törvényjavaslat indokolása, valamint a népgazdaság fejlődéséről tegnap nyilvánosságra hozott KSH-jelentés egybehangzóan állapítja meg, hogy 1966-ban a tervezettnél jobban alakult az ipar és a mezőgazdaság termelése és javult a gazdaságosság. Ügy vélem, hozzáfűzhetjük, hogy kedvezően és tartósan érvényesül az iparban az a tendencia, amelyet az 1964. évi decemberi párthatározat nyomán indítottak el az országban. E tényezők hatásaként pedig emelkedett a nemzeti jövedelem és tovább fejlődött népgazdaságunk, valamint egész népünk élete. Mindez lehetővé teszi népgazdaságunk szá- • mára, hogy tovább lépjünk előre azon az úton, amelyet a harmadik ötéves tervről szóló törvényben, illetve a IX. pártkongresszus határozataiban jelöltek meg. > . Az eddigi fejlődés, valamint a folyó évi tervben és költségvetésben előirányzott eszközök felhasználása és az új gazdaságirányítási módszereknek egy-két területen való alkalmazása az alapja az 1967-re előirányzott fejlesztésnek mind az ipari és mezőgazdasági termelés, mind pedig a szociális, kulturális és kommunális élet területén. Szeretném hangsúlyozni azt a szót, hogy „alapja" és rögtön hozzátenném még azt is, hogy ez az eddigi fejlődés adja meg a továbbfejlődés/iehetőségét is. Ezt a két tényezőt, mint alapot és lehetőséget, azért emlegetem, mert véleményem szerint ezek a legfontosabbak a célkitűzések megvalósításához. Ezek mellett viszont feltételezi, megköveteli a törvényjavaslatban előirányzott fejlesztés minden területen az átfogó és szervezett emberi tevékenységet. Az előterjesztés tanulmányozása során megállapítható — amint azt Inokai elvtárstól is hallottuk —, hogy a mezőgazdasági termelés 2—3 százalékos és az ipari termelés 4—6 százalékos növelése mellett a költségvetési bevételek 8,6 a kiadások pedig 7,6 százalékkal növekednek az elmúlt évhez viszonyítva. Külön elismeréssel emelném ki a magam részéről azt a körülményt, hogy a növekvő bevételek döntő része, 85 százaléka az állami vállalatok befizetéséből származik. E bevételnövekedés 2,4 százalékkal, közel hárommilliárd forinttal magasabb, mint az 1966. évi bevételi előirányzat vqjt. Űgy vélem, ezt a fejlődést elősegítik az 1966-ban átadott, valamint a folyó évben még termelésbe állítandó új termelőkapacitások, de ezek mellett az eddigieknél sokkal erősebb hangsúllyal jelentkezik a jobb és szervezettebb munka, a céltudatosabb irányítás és a termelés gazdaságosabbá tétele. Én úgy látom, hogy a
