Országgyűlési napló, 1963. II. kötet • 1965. április 3. - 1967. január 28.

Ülésnapok - 1963-28

1897 Az Országgyűlés 28. ülése 1967. január 26-án, csütörtökön 1898 és alapos vizsgálat volna szükséges ahhoz, hogy a tégla és mész vonalán nem lehetne-e mégis a helyi kapacitások fokozottabb feltárásával, a ta­nácsoknak adott nagyobb lehetőségekkel élni, mert különben a lakosság építkezése vonalán is bajok lesznek. Itt már az a helyzet, hogy az OTP-hitelt lényegében az építőanyag-hiány fé­kezi, és amikor a lakásépítés fokozását propa­gáljuk, feltétlenül többet ér a közösség számára az a korszerűtlen technológiával termelt tégla és mész, ami, van, mint a legmodernebb techno­lógiával gyártható, ami nincs. Ezért a terv- és költségvetési bizottság javasolja az országgyű­lésnek, kérje fel a kormányt, hogy vizsgáltassa felül az építőanyagipari ellátás helyzetét, s uta­sítsa az illetékes szerveket, hogy a vizsgálat eredményének alapján az építőanyagipar vona­lán a helyi kapacitások újra beindítása és meg­erősítése történjen meg. A szociális és egészségügyi bizottság felve­tette a segédápolónők foglalkoztatásának kérdé­sét. A terv- és költségvetési bizottság azzal a ja­vaslattal fordul az országgyűléshez, hogy a se­gédápolónők foglalkoztatásának kiterjesztését egy későbbi időpontban — amikor már az anya­sági segély hatása is felmérhető —, az egészség­ügyi bizottsággal az év második felében vizsgál­tassa felül és a jövő évi költségvetés készítésé­nél erre a kérdésre térjenek vissza. / A terv- és költségvetési bizottság javasolja a tisztelt Országgyűlésnek, hogy a kormány a költségvetési év során kísértesse figyelemmel az Egészségügyi Minisztérium előirányzatainak cél­szerű felhasználását azért, hogy a mutatkozó megtakarítások elsősorban az egészségügy kere­tein belül minőségfejlesztési célokra kerüljenek felhasználásra, mert egészségügyünk csak így tud felzárkózni a világon általános tudományos és egészségügyi követelményekhez. Tisztelt Országgyűlés! Űgy az egyes bizott­ságokban, mint a terv- és költségvetési bizott­ságban lefolytatott vita egyetértett abban, hogy az 1967. évi költségvetés teljes mértékben alátá­masztja a célkitűzések helyességét és szükséges­ségét. Biztosítja az államháztartásunk pénzügyi és gazdálkodási rendjét, emellett módot ad arra, hogy meggondoltan készítsük elő az új gazda­sági mechanizmusra való áttérést. Ezek alapján javasolja a terv- és költségve­tési bizottság a tisztelt Országgyűlésnek, hogy a benyújtott 1967. évi költségvetést változtatás nélkül fogadja el. Tisztelt Országgyűlés! Az ügyrend 32. §-á­nak (3) bekezdése alapján a költségvetési tör­vényjavaslat tárgyalási módjára.— a terv- és költségvetési bizottság nevében — javaslom, hogy az országgyűlés a költségvetésről szóló tör­vényjavaslat általános és részletes vitáját együt­tesen folytassa le. ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A terv- és költségvetési bizottság előadója javaslatot ter­jesztett elő arra, hogy az országgyűlés az állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot általá­nosságban és részleteiben együttesen tárgyalja. Kérem az Országgyűlést, hogy aki a tör­vényjavaslat ! tárgyalási módjára tett előadói javaslatot elfogadja, kézfelemeléssel szavazzon. (Megtörténik.) Köszönöm. Megállapítom, hogy az országgyűlés az 1967. évi állami költségvetés­ről szóló törvényjavaslat tárgyalási módjára tett bizottsági javaslatot elfogadta. Bejelentem, hogy a költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalásához eddig 32 képvi­selőtársunk jelentkezett szólásra. Varga Károly képviselőtársunknak adom meg a szót. VARGA KÁROLY: Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk, fekvő 1967. évi költségvetési tör­vényjavaslat indokolása, valamint a népgazda­ság fejlődéséről tegnap nyilvánosságra hozott KSH-jelentés egybehangzóan állapítja meg, hogy 1966-ban a tervezettnél jobban alakult az ipar és a mezőgazdaság termelése és javult a gazdaságosság. Ügy vélem, hozzáfűzhetjük, hogy kedvezően és tartósan érvényesül az iparban az a tendencia, amelyet az 1964. évi decemberi párthatározat nyomán indítottak el az ország­ban. E tényezők hatásaként pedig emelkedett a nemzeti jövedelem és tovább fejlődött népgazda­ságunk, valamint egész népünk élete. Mindez lehetővé teszi népgazdaságunk szá- • mára, hogy tovább lépjünk előre azon az úton, amelyet a harmadik ötéves tervről szóló tör­vényben, illetve a IX. pártkongresszus határo­zataiban jelöltek meg. > . Az eddigi fejlődés, valamint a folyó évi tervben és költségvetésben előirányzott eszkö­zök felhasználása és az új gazdaságirányítási módszereknek egy-két területen való alkalma­zása az alapja az 1967-re előirányzott fejlesz­tésnek mind az ipari és mezőgazdasági terme­lés, mind pedig a szociális, kulturális és kommu­nális élet területén. Szeretném hangsúlyozni azt a szót, hogy „alapja" és rögtön hozzátenném még azt is, hogy ez az eddigi fejlődés adja meg a továbbfejlődés/iehetőségét is. Ezt a két ténye­zőt, mint alapot és lehetőséget, azért emlege­tem, mert véleményem szerint ezek a legfonto­sabbak a célkitűzések megvalósításához. Ezek mellett viszont feltételezi, megköveteli a tör­vényjavaslatban előirányzott fejlesztés minden területen az átfogó és szervezett emberi tevé­kenységet. Az előterjesztés tanulmányozása során meg­állapítható — amint azt Inokai elvtárstól is hal­lottuk —, hogy a mezőgazdasági termelés 2—3 százalékos és az ipari termelés 4—6 százalékos növelése mellett a költségvetési bevételek 8,6 a kiadások pedig 7,6 százalékkal növekednek az elmúlt évhez viszonyítva. Külön elismeréssel emelném ki a magam ré­széről azt a körülményt, hogy a növekvő bevéte­lek döntő része, 85 százaléka az állami vállala­tok befizetéséből származik. E bevételnövekedés 2,4 százalékkal, közel hárommilliárd forinttal magasabb, mint az 1966. évi bevételi előirány­zat vqjt. Űgy vélem, ezt a fejlődést elősegítik az 1966-ban átadott, valamint a folyó évben még termelésbe állítandó új termelőkapacitások, de ezek mellett az eddigieknél sokkal erősebb hangsúllyal jelentkezik a jobb és szervezettebb munka, a céltudatosabb irányítás és a termelés gazdaságosabbá tétele. Én úgy látom, hogy a

Next

/
Oldalképek
Tartalom