Országgyűlési napló, 1963. II. kötet • 1965. április 3. - 1967. január 28.

Ülésnapok - 1963-28

1899 Az Országgyűlés 28. ülése 1967. január 26-án, csütöttökön 1900 költségvetés nemcsak feltételezi 'ezeket az em­beri oldalról jelentkező lehetőségeket és kívánal­makat, hanem ezek felszínre hozására, mozgósí­tására és ösztönzésére megfelelő pénzügyi esz­közöket is rendelkezésre bocsát azzal, hogy az anyagi* érdekeltség különféle jogcímein az érin­tett vállalatok közel 3 milliárd forintot tarthat­nak vissza, amiből mintegy 1600 millió nyereség­részesedés és jutalom. Itt van tehát véleményem szerint az az esz­köz, amelyet helyesen használva biztosítani le­het a tervezett gazdasági és jövedelmezőségi szintet. Ugyancsak jelentősen segítheti ez az egyes építési beruházások vagy szerelési mun­kák határidőre vagy még korábban való elvég­zését és a termelésben való gyorsabb részvételét. örömmel látom a múlt évinél közel 5 szá­- zalékkal magasabb összeg előirányzatát, közel 3 milliárd forintot műszaki fejlesztésre. A mi me­gyénk, Somogy megye ipari üzemeiben szerzett tapasztalataim szerint is valóban nagy szükség van egyes esetekben a korszerűsítésre. Ügy lá­tom tehát, hogy az eddigi eredményekre, a fej­lődésre alapozva, az emberi tevékenység és a műszaki fejlesztés hatékonyabb felhasználásával a kitűzött költségszintcsökkentés és vele a na­gyobb gazdaságosság elérhető. A költségvetés jelentős összeget, 23 milliárd forintot irányoz elő az ipari termelés fejleszté­sére, új ipari létesítmények megvalósítására. Ez­zel újabb 16 000 fő ipari munkás és alkalmazott foglalkoztatása válik lehetővé hazánkban, öröm­mel látom az ilyen irányú célkitűzést, és meg­mondom őszintén, arra gondolok, hogy ennek megvalósítása nyomán az eddig megtett intézke­dések után újabb lépések történnek a vidéki — és közte a Somogy megyei — ipartelepítés érde­kében, amint azt a IX. pártkongresszus hatá­rozata is előírja. Tisztelt Országgyűlés! A költségvetési ter­vezet azt mutatja, hogy számos -területen már alkalmazásra kerülnek, egyes esetekben pedig már kedvezően is hatnak a gazdasági irányítás egyes új módszerei. Ezzel kapcsolatban elmond­hatom, hogy a választási előkészületek során népfrontmozgalmi és egyéb rendezvényeken nagyon sok emberrel váltottam szót a gazdaság­irányítás reformjáról. Azt tapasztaltam, hogy az emberek nagy része bizalommal és mértéktartó várakozással tekint a megvalósítás, illetve az al­kalmazás elé. Viszont van olyan jelenség is az eseti csodavárás mellett, hogy az emberek bi­zonytalankodnak és aggodalommal vegyes érzel­mekkel tekintenek a reform bevezetése elé. Ezért úgy gondolom, hogy az elvi, elméleti és módszerbeli kérdések ismertetése mellett be kell mutatni a már alkalmazásra került módszerek előnyeit, kicsit jobban propagálni, hogy így erő­sítsük a bizalmat a gazdaságirányítás reformja iránt. Egyébként az élet különböző területein szá­mos példa igazolja, hogy milyen erősen feszíti, sürgeti, az élet az eddigi módszerek feloldását. Egy példát hozok fel. Azt tervezzük — és azt hiszem, úgy fogalmazhatom helyesen —, hogy növelni kell a helyi tanácsok feladatait és hatás­körét. Ez pedig feltételezi, illetve - megköveteli, hogy az apparátusban megfelelően képzett, gya­korlati tapasztalatokkal rendelkező szakembe­rek legyenek. Ugyanakkor a most érvényben le­vő létszám- és béralap-gazdálkodás mellett ezt megvalósítani nem tudják a tanácsok. Például egy tanácsi vállalati főmérnök fizetése 3500 fo­rint, és ugyanaz a személy, ha tanácsi szolgálat­ba megy, csak 3000 forintot kaphat. Ugyanez a helyzet az agrármérnöki, orvosi és pedagógusi képzettséget igénylő munkaköröknél is. Mivel ez a helyzet már napjainkban is erő­sen negatív hatású, *a nagyobb feladatokra ké­szülő tanácsi apparátusra vonatkozóan javaslom a jelenlegi tanácsi létszám- és béralap-gazdálko­dási rendszer felülvizsgálatát, és annak lehetővé tételét, hogy a megadott béralapon belül — alsó és felső bérhatárokkal — az illetékes tanács sza­badon gazdálkodhassak. Tisztelt Országgyűlés! Ha már a mechaniz­musról és a gazdasági irányítás reformjáról szó­lok, engedtessék meg, hogy egy problémát fel­vessek, amely az új, megváltozott módszerek kezdeti bevezetése időszakában jelentkezett. Utalni szeretnék arra, hogy a csaknem egy év­vel ezelőtt végrehajtott állatszámlálás során me­gyénk vonatkozásában például a sertés- és szarvasmarha-állomány is csökkenést mutatott az előző évhez viszonyítva. Ez pedig magában hordozza különösképpen a sertés vonatkozásá­ban, hogy nehéz lesz majd teljesíteni év végére az előirányzott felvásárlási mutatókat. Mégis megdöbbenéssel, csodálkozva tapasz­talhattam 1966 utolsó negyedében, hogy a ser­tésfelvásárlások során a korábbi átlagsúlyoknál lényegesen alacsonyabb átlagsúllyal vették át a sertéseket. Ez problémát okoz a termelőszövet­kezeti gazdálkodásban, mert jövedelemkiesést jelent, másrészről pedig azt hiszem, népgazda­sági szinten csökkenti ellátási, vagy exportlehe­tőségeinket. Ügy vetném fel, hogy az ilyen jellegű intéz­kedések megtételénél nagyobb körültekintéssel kell a későbbiekben eljárni. Tisztelt Országgyűlés! A költségvetés elő­irányzatai a termelés fejlesztése mellett, szociá­lis, egészségügyi, kulturális és kommunális vo­natkozásban olyan kiemelt célkitűzéseket jelöl­nek meg, amelyek jelentős mértékben szolgálják egy-egy terület lakosságának, vagy a társada­lom jelentős részének életszínvonal-emelését. Különösen kiemelkedő a termelőszövetkezeti pa­rasztságot érintő szociális jellegű határozat. Ezen a helyen is szükségesnek tartom meg­említeni az ilyen átfogó és nagy jelentőségű in­tézkedések mellett a költségvetési előirányzat egy kisebb és ki nem emelt tételét, a bekötőút­építést. A felszabadulás óta e területen is jelen­tősek az eredmények. De még számos olyan te­rülete van az országnak, köztük a mi megyénk­nek, Somogynak is, amelyek olyan örökséget kaptak a múlt rendszer uraitól, hogy azt fel­számolni nem tudták. Nem tudták a bekötőút­építést megfelelő ütemben végrehajtani. Me­gyénkben több mint félszáz bekötőút nélküli község volt 1945-ben. Az egyéb vonatkozású, jelentős fejlődés mellett, volt itt is előrehala­dás, de még napjainkban is 22 községnek és 11 nagy lélekszámú külterületű- lakott helynek csaknem 20 000 lakosa van ősztől késő tavaszig

Next

/
Oldalképek
Tartalom