Országgyűlési napló, 1963. II. kötet • 1965. április 3. - 1967. január 28.

Ülésnapok - 1963-28

1895 Az Országgyűlés 28. ülése 1967. január 26-án, csütörtökön 1896 csátott eszközök minél hatékonyabb felhasználására. Több alkalommal beszéltünk gépparkunk elöregedéséről és a selejtezés mértékének meggyorsításáról. Most csak azért térek vissza rá, mert ha vállalataink a termelési célra nem feltétlenül szükséges gépeiket nem tartanák viszsza céltartalékként, a tárcáknál kiöregedett gépeket a szocialista helyi ipar többletanyag-igény nélkül, főleg minőségjavításra, fizikai munkák gépesítésére még jól felhasználhatná, és egy rosszul hasznosított népgazdasági érték a belföldi ellátás céljaira, esetleg exporttermékek előállítására is • hasznosítható lenne. • A beruházási munkában megkülönböztetett figyelmet érdemelnek az úgynevezett fizetési mérleg-javító beruházások. 'Ismeretes, hogy az 1965-ös év közepén egyes termelők és külkereskedelmi vállalatok olyan — viszonylag kisebb költséggel és egy-két év alatt megvalósítható — beruházásokra tettek javaslatot, amelyek importmegtakarítás vagy exportnövelés útján kedvező hatást gyakorolnak nemzetközi fizetési mérlegünkre. E beruházások megvalósítása az elmúlt évben megkezdődött, azonban kivitelezésük nem halad olyan ütemben, mint azt fontosságuk indokolja. Az 1966-os évben megkezdett és befejezésre előirányzott,, fizetési mérleget javító beruházások . mintegy felénél lemaradás van. Az 1967-ben befejezésre tervezettek több mint felénél máris késedelmek mutatkoznak. Mindez azzal a veszéllyel jár, hogy ha nem figyelünk fel rá kellő időben, a külkereskedelmi vállalatokkal kötött szerződésben vállalt kötelezettségeknek az érintett vállalatok nem tudnak eleget tenni és így a helyes kezdeményezés nem hozza meg a várt eredményt. A költségvetésben jelentős súllyal szerepelnek azok a kiadások, amelyek a lakosság szociális, egészségügyi, kulturális ellátását biztosítják. Az e célokra előirányzott több mint 33 milliárd forint — 1,8 milliárd forinttal haladja meg az előző évit és az összes kiadások 32 százalékát teszi ki. Az összeg nagyságrendje önmagában is érzékelteti az eszközök hatékony és takarékos felhasználásának jelentőségét. Meggyőződéssel mondhatjuk, hogy tudatosabban átgondolt, szervezettebb gazdálkodás számottevően elősegítheti a szükségletek jobb, teljesebb kielégítését. A közületi kiadásokon belül a tanácsok költségvetése meghaladja a 20,1 milliárdot. Az utóbbi évek gazdálkodási eredményeinek ismeretében elmondható, hogy a tanácsok a részükre biztosított pénzügyi, eszközök tervezése, elosztása során a helyes ágazati arányok betartására, a lakosság ellátásának javítására törekedtek. A költségvetési eszközök felhasználását vizsgálva, azonban már kevésbé kedvező a helyzet. Nem vált még széles körűvé —«őként az alsószintű tanácsoknál — a gazdaságosságot kellően érvényesítő szemlélet és gyakorlat. Még mindig tapasztalható az eszközök szétaprózott felhasználása. Az elért többlet-bevételekbŐV képzett költségvetési tartalékok felhasználásánál is sok volt a kifogásolni való. Sokszor a fontosabb szükségletek — például a belvíz elleni .védekezés, az ivóvízellátás-kielégítése háttérbe szorul, és a tartalékokat kevésbé fontos célokra, rendezvényekre, indokolatlan ingatlan-, vásárlásokra és másokra használják fel. Gyakori, hogy nincs megfelelő összhang a beruházásokra és az elkészültük utáni üzemeltetésükre biztosított eszközök között. így csak a felépült létesítmények üzembehelyezése után derül ki, hogy egyáltalán nem, vagy nem elegendő mértékben biztosítottak fedezetet az új létesítmények működéséhez. Meg kell akadályozni azt is, hogy •az igényeket meghaladó beruházások — például túlméretezett művelődési otthonok — megvalósítására sor kerülhessen. A tanácsi gazdálkodás fejlődéséhez hozzájárult, hogy a költségvetési eszközök és a községfejlesztési alapok 1967. évi felhasználását kevesebb megkötöttséggel tervezhették. További előrelépést jelent az, hogy a költségvetési év végén mutatkozó maradványok — ahogy Timár , elvtárs ezt elmondotta — a jövőben nem kerülnek elyonásra, hanem azzal a költségvetési, szervek, így a tanácsok is maguk; rendelkeznek, s abból tartalékot képezhetnek. Tisztelt Országgyűlés! Az állandó bizottságok ülésein néhány javaslat hangzott el a költségvetési törvénytervezet egyes előirányzatainak módosítására. Ezek a következők: a szociális és egészségügyi bizottság ülésén a költségvetés jelenlegi előirányzatában számításba vett 1200 bölcsődei férőhely létesítésén túl további 400 férőhely engedélyezését kérték. Az igény kielégítése 145 fő létszám és 1,2 millió forint felhasználásával jár. A kulturális bizottság kérte az előirányzaton felül, további 1000 óvodai férőhely létesítését: az igény 144 fő,- illetőleg 2,5 millió forint előirányzat-emelést jelent. A mezőgazdasági bizottság a belvízrendezés céljaira további 35 millió keretemelést javasolt. . A terv- és költségvetési bizottság nevében javasolom a tisztelt Országgyűlésnek, hogy az említett módosításokat fogadja el, a költségvetési tartalék terhére. Az előirányzatokat módosító javaslatokon túlmenően a. bizottsági üléseken még az alábbi kérdések és javaslatok merültek fel, amelyeket az országgyűlés és a kormányzat figyelmébe ajánlunk, a végleges - megoldás érdekében. A kulturális bizottság ülésén sok szó esett a tovább nem tanuló fiatalok munkába állításának kérdéséről. A terv- és költségvetési bizottság a középiskolát végzett, tovább nem tanulók munkába állításának kérdésében összehangolt állami intézkedések megtételét látja célszerűnek és ezért kéri a kormányt, bízza meg az illetékes miniszteriális szerveket, hogy dolgozzanak ki átfogó javaslatot a kérdés végleges megoldására, illetve rendezésére. A kereskedelmi bizottság ülésén behatóan megvitatták, és a terv- és költségvetési bizottság ülésén újfent foglalkoztak az építőanyag-ipari ellátás problémáival. Elsősorban a tégla- és mészellátás kérdéseire gondolunk. Az elmúlt évek során, korszerűtlenségre való hivatkozással, a tégla és mészipari kapacitások egy részét — különösen a tanácsok felügyelete alá tartozó üzemekét — megszüntették. Egy nagyon komoly