Országgyűlési napló, 1963. II. kötet • 1965. április 3. - 1967. január 28.

Ülésnapok - 1963-28

1885 Az Országgyűlés 28. ülése 1 fizetéseinek részesedése három százalék, a földművesszövetkezeteké 0,5, a termelőszövetkezeteké pedig 3,2 százalék. Az elmúlt hónap során, mint ismeretes, a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknél hitelrendezést hajtottunk végre. A hitelrendezés mind politikai, mind gazdasági szempontból nagy jelentőségű intézkedés. A hitelrendezéssel mentesítettük a szövetkezeteket attól a tehertől, amely a nagyüzemi gazdálkodás megalapozásával kapcsolatban alakult • ki és amelynek visszafizetése á nagyüzemi gazdálkodás kezdeti nehézségei, valamint az árviszonyok miatt nem volt lehetséges. A rendezést az egyes szövetkezetek vagyonára és jövedelmi helyzetére tekintettel differenciáltan hajtottuk végre. A termelőszövetkezetek 1965. december 31-i hitelállományának átlagosan 60 százalékát töröltük. Ezen belül azonban a gyengébb szövetkezeteknél többet, az erősebbeknél pedig gazdasági erejüket figyelembe véve — lényegesen kisebb hányadot engedtünk el. Ez jelentős hozzájárulás a -gyenge szövetkezetek számára gazdálkodásuk megszilárdításához. A hitelrendezéssel lehetővé vált, hogy a termelőszövetkezeteknél teljeskörúvé tegyük az amortizációs alap képzését. Az elmúlt évben még csak a gépek után számoltak el amortizációt, 1967-től az épületek és az ültetvények után is. Az így kialakult új helyzetben szövetkezeteink beruházásaiknak közel felét saját pénzükből finanszírozzák és kevesebb hitelt vesznek igénybe. A rendezés kihatását a költségvetés már tartalmazza. Most olyan feltételek alakulnak ki, amelyek lehetővé teszik, hogy a jövőben folyósítandó beruházási hitelek valóban megfeleljenek funkciójuknak, a termelés bővítését, a hozamok növelését és a jövedelmezőség fokozását szolgálják, s így a termelőszövetkezetek a gazdasági feltételeket az időbeni visszafizetésre megteremtsék. Ez a jövőben már szigorú követelmény minden egyes hitelnyújtásnál. A rendezés közvetlenül nem a szövetkezeti parasztság jövedelmének növelését szolgálja. A régi hitelek törlésével és a saját pénzalapok kibővítésével azonban a szövetkezetek önálló gazdálkodása komoly alátámasztást nyert. Amennyiben termelőszövetkezeteink e lehetőségeket jól használják fel a termelés fejlesztésére, a jövedelmezőség fokozására, nagymértékben hozzájárulnak mind a bérből élők, mind a szövetkezeti parasztok jövedelme növekedésének megalapozásához. A lakosság adóbefizetései 2,1 százalékkal haladják meg az előző évit. Lényeges változtatást e téren nem tervezünk. A lakossági adópolitika feladata a bevételek biztosításán túlmenően változatlanul az, hogy a kirívó és indokolatlan jövedelemkülönbségeket csökkentse. Tisztelt Országgyűlés! A költségvetés 1967. évi kiadásai között az állami beruházásokra 20,7 milliárd forintot, a szövetkezetek beruházásaira pedig 3,4 milliárd forint hitelt, illetve állami támogatást irányoztunk elő. Az összesen 49 milliárd forintra tervezett beruházási ráfordításokat ezen túlmenően az értékcsökkenési 7. január 26-án, csütörtökön 1886 leírásból, valamint a vállalati, szövetkezeti és tanácsi alapokból finanszírozzák. 1967-ben számos jelentős létesítmény fejeződik be. A napokban adták át a Bánhidai Erőmű 100 megawattos új egységét. Az év során befejeződik a Hódmezővásárhelyi Porcelángyár, a Pécsi Rostműbőrgyár, a Dunaújvárosi Fésűsfonógyár, a Székesfehérvári Hűtőház, a Budapesti II. sz. Házgyár, a Budapest Szálló, a balatonarácsi szálloda, a : budapesti felszíni vízmű II. üteme. A vegyiparban, a gépiparban és a könnyűiparban több, külkereskedelmi- szempontból fontos, további beruházás készül el. így például a Székesfehérvári Könnyűfémmű Fréskovácsüzemének, az Élekthermax villamos háztartási készülék gyártásának fejlesztése és sok más. Az év folyamán felépítünk több kórházat is, így a hatvani, a salgótarjáni, .a szolnoki MÁV kórházat. A beruházások 1967-es előirányzatai körül heves viták folytak. Egyes ágazatok részéről igen nagy volt a nyomás minél több új létesítmény kezdésére. A kormány azonban kitartott azon álláspontja mellett, hogy elsősorban a folyamatban levőket kell mielőbb befejezni. Az új, induló beruházások száma így leszűkült, mert adott lehetőségeink között ezek növelése csak a folyamatban levők lassítása árán történhetett volna. Közgazdasági szempontból az a helyes, hogy erőinket ne aprózzuk el, új létesítmények építését csak kis számban kezdjük, éspedig ott, ahol azok a népgazdaságnak a legfontosabbak. Az új kezdések gondos megválogatását a gazdaságirányítási reform szempontjából külön is indokolja az, hogy az új rendszer a beruházási eszközök jelentős része felett a rendelkezés jogát a vállalatok hatáskörébe utalja. Ezért nagyon fontos, hogy eleve ne terheljék túl ma azokat a kereteket, amelyek 1968-tól vállalati döntési 'szférába kerülnek. A kormány a határozatok meghozatalánál .ezeket tartotta szem előtt. Beruházásaink vonatkozásában egyik legfontosabb szempont a külkereskedelmi és fizetési mérlegre történő kihatásuk. Indokolt szükséglet sokkal több van az országban, mint amennyire anyagi erőnkből futja. Éppen ezért nélkülözhetetlen az, hogy az egyes beruházások tekintetében kellő információval rendelkezzünk, mennyire javítja kereskedelmi mérlegünket és mennyi idő alatt térül meg. A közelmúltban

5 üzembe helyezett jelentős létesítmények körében végzett banki utóvizsgálatok feltárták, hogy régebben számos esetben a beruházási döntés meghozatalakor ezek a fontos követelmények nem kerültek alapos elbírálásra. Az illetékes szervek a kérdéses beruházásoknak a fizetési mérlegre, ezen belül a tőkés fizetési mérlegre várható hatását nemegyszer fel sem mérték. Ezt a továbbiakban nem engedhetjük meg magunknak. Rendkívül fontos, hogy beruházási politikánk általános követelményeinek maradéktalanul érvényt szerezzünk a mezőgazdaság, a termelőszövetkezetek vonatkozásában is. Itt is tapasztalható hasonló jelenség, mint. az ipari létesítményeknél. A rendelkezésre álló keretek felhasználásánál • nem kellően mérlegelik, hogy