Országgyűlési napló, 1963. II. kötet • 1965. április 3. - 1967. január 28.

Ülésnapok - 1963-21

1411 Az Országgyűlés 21. ülése 1966. január 27-én, csütörtökön 1412 direkt irányítás még nagyobb felelősséget ró az egyes termelőüzemek vezetőire a jövőben. Ezt felkészülten kell, hogy várják vezetőink. Tisztelt Országgyűlés! Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a termelőszövetkezetekben igen szoros az Összefüggés a termelési eredmények, az egy tagra jutó átlagjövedelem és a vezetési színvonal között. Az elmúlt években tapasztalható volt, hogy ahol jó a közgazdasági adottság, jó az eszközellátottság, jó a vezetés, ott az eredmények igen jók. Az ilyen termelőszövetkezetekben a szövetkezeti tagok munkafegyelme is jó, az egy főre jutó jövedelem nagy, a termelési színvonal magas. Több olyan termelőszövetkezetet ismerek, ahol a közgazdasági adottságok csak közepesek, vagy ennél gyengébbek, de a vezetés hozzáértő, a rendelkezésre álló eszközöket gazdaságosan használják ki, s az eredmények is igen jók. Sajnos, vannak olyan esetek, ahol az igen jó közgazdasági adottság ellenére a termelési színvonal elégtelen, — ez elsősorban a vezetés alacsony színvonalával magyarázható. Természetesen, ha a közgazdasági adottság, a termelési szint és a vezetési színvonal összefüggéseit vizsgáljuk, a változatok sokaságát találjuk meg attól függően, hogy hol, melyik tényező, milyen mértékben hat. Tisztelt Országgyűlés! Az utóbbi időkben közzétett kormányintézkedések még jobban ráirányították a közvélemény figyelmét a mezőgazdaságra. Az az általános vélemény, különösen a termelőszövetkezeti parasztság körében, hogy ezek az intézkedések jók és szükségesek. Az ország lakossága azonban a megértésen túl várakozással is fordul a mezőgazdaság felé. Egész népünk joggal elvárja, hogy a helyes agrárpolitikai intézkedések nyomán növekedjék a mezőgazdasági termelés — ez egyébként egyetemes érdek is. Elsősorban rajtunk, a mezőgazdaságban dolgozókon a sor, hogy mindenki a maga helyén következetes és szívós, mindennapi munkában eleget tegyen ennek a- jogos várakozásnak. Tisztelt Országgyűlés! Az 1966, évi költségvetést elfogadom. (Taps.) ELNÖK: Juhász János képviselőtársunkat illeti a szó./. JUHÁSZ JÁNOS: Tisztelt Országgyűlés! A pénzügyminiszter elvtárs expozéját nagy figyelemmel hallgattam. Megítélésem szerint az 1966. évi állami költségvetés tükrözi pártunk politikáját, célkitűzéseit. Az állami költségvetés tervezett előirányzatai magukban foglalják fejlődésünk lehetőségeit, mutatják fejlődésünk irányát és ütemét is. Visszapillantva az elmúlt gazdasági évre, Fejér megye dolgozóinak nevében örömmel közölhetem tisztelt képviselőtársaimmal, hogy üzemeink dolgozói, az intézmények, a termelőszövetkezetek tagsága is, szinte kevés kivétellel helyt álltak annak a népgazdasági tervnek a teljesítésében, amelyet a párt és a kormány az elmúlt év során az állami költségvetés tervteljesítése érdekében megyénk dolgozóitól joggal elvárt. Sikereink forrása többnyire annak köszönhető, hogy mozgalmi, gazdasági és állami szerveink, alapozva pártunk Központi Bizottságának 1964. december 10-i határozatára, helyesen választották ki a súlyponti tennivalókat. Ezek végrehajtása során jelentős segítséget nyújtott a gondosabb vezetés, irányítás is, amely összetalálkozott a dolgozók megértésével és növekvő aktivitásával. Élénkebbé vált a munkát gátló nézetek és tényezők bírálata, ugyanakkor növekedett a tervkötelezettség iránti felelősségérzet is. Elmondhatjuk, hogy megyénk üzemeinek irányító és termelő munkát végző dolgozói, azok többsége helyesen értelmezte a Magyar Szocialista Munkáspárt 1964. december 10-i, a gazdasági és társadalmi életünkben keletkezett feszültségek feloldására irányuló határozatának végrehajtását. Vállalataink tervszámai a termelés fejlesztését, illetően 1,1 százalékkal voltak magasabbak az elmúlt év során is, mint az országos átlag. Megyénk szocialista ipara éves tervét alapjaiban teljesítette és ahol erre igény merült fel, ott túlteljesítette. Túlteljesítést értünk él a gépgyártásban, a különleges gépjárművek, egyes kohászati és alumínium félkésztermékek gyártásában, valamint a bauxit-termelésben. Vállalataink túlnyomó többsége eleget tett export-kötelezettségének is. Építőiparunk egész éven át munkaerőhiánnyal küzdött, mégis a 34 értékhatár feletti beruházásunk teljesítése 104 százalék körül alakult. Átfutó, beruházásainknál csak a székesfehérvári hűtőház kivitelezésénél van lemaradás. Lakásépítési programunkat 146 lakással túlteljesítettük. A közlekedés dolgozói minden fontosabb tervmutatót teljesítettek, eredményüket növelte, hogy míg feladatuk 1965-ben csaknem 25 százalékkal növekedett, addig a szállítási kapacitásuk szinte maradt a régi. A megye lakosságának jövedelme, ha kismértékben is, de növekedett. Ebben az irányban segített a központi irányítás alapján rendezett családi pótlék és nyugdíj, az átlagosan 1 százalékos bérfejlesztés, a készletrendezésből adódó 35 milliós lakossági megtakarítás. Kereskedelmünk 3 milliárd forintos forgalmán belül csupán vendéglátóiparunk maradt adós terve teljesítésével. Távirati stílusban elmondva, ezek megyénk iparának, építőiparának, közlekedésének és kereskedelmének eredményei. A tervek teljesítésénél nagyobb mértékben a munka termelékenységét növeltük. Vállalatainkra ez évben a szigorúbb létszámgazdálkodás volt jellemző. Terveink teljesítését segítették az üzemek dolgozóinak termelési mozgalmai, mint a szocialista brigádmozgalom is, amelynek megyénkben több mint 20 000 munkás és műszaki részvevője van. Eredményeink mellett akadtak és akadnak gondok is. Látjuk, hogy még jobb irányító és szervező munkával még eredményesebbek lehettünk volna. A jövőben még inkább biztosítani akarjuk az alkotó légkört, a figyelmet pedig az intenzívebb politikai és gazdasági szervező tevékenységre, a jobb munkaszervezésre, a technológiai és gyártmányfejlesztésre irányítjuk. Van mit javítani termékeink minőségén, a szállítási kötelezettségek