Országgyűlési napló, 1963. II. kötet • 1965. április 3. - 1967. január 28.
Ülésnapok - 1963-21
1413 Az Országgyűlés 21. ülése 1 maradéktalanabb betartásán; tovább kell javítanunk a termelés ütemességét. Bár a múlt évben csökkent a túlórázás, ezt tovább kell csökkentenünk, annál is inkább, mert a, tényleges munkaidőnek még jelentős százaléka nincs kitöltve produktív munkával. A felsorolt és fel nem sorolt problémák megoldásán megyénkben becsülettel igen sokan tevékenykednek azért, hogy gazdasági feladatukat a jövőben gazdaságosabban és színvonalasabban oldják meg. Munkánk során azonban kerülnek elő olyan tényezők is, amelyek hatását érezzük, de elhárításukra, alakulásukra nem tudunk megfelelő befolyással lenni. Engedjék meg, hogy ezekből néhányat megemlítsek. A dolgozóinkkal, gazdasági szakembereinkkel folytatott eszmecsere során többször felmerült az a probléma, hogy a párt és a kormány programja esetenként torzítottan jut a végrehajtás szintjére. Megyénk dolgozói bíznak pártunk és kormányunk politikájában. A hozott intézkedésekkel is túlnyomó többségük egyetért. Erkölcsi és gazdasági kihatása van viszont annak, ha a végrehajtás felsőbb szintű irányítása nem tükrözi megfelelően a közzétett programot. Például a második ötéves terv időszaka alatt megyénk vállalatainak egy részét fokozatosan érintette az ipari átszervezés. A kiindulópontot képező központi elgondolásokkal, irányelvekkel egyetértettünk. A végrehajtás során azonban több olyan problémát tapasztaltunk, amely az alapelvektől való eltérésre és az előkészítés hiányosságaira enged következtetni. Megyénkben az átszervezés eredményeképpen a termelőüzemek zöméből trösztökhöz tartozó gyárak, illetve termelőegységek lettek. Fontos célkitűzés volt és az összevonás eredményeképpen olyan intézkedésekre számítottunk, amelyek nyomán a termeléshez közelállóbbá válik az élő és a holt munkával való gazdálkodás, . amely révén egyszerűbbé válik az ügyintézés rendszere, csökken az adminisztratív jellegű, improduktív létszám, és helyébe a termelés fejlesztésével foglalkozó műszaki és közgazdász gárda fejlődik ki. Az összevonások során iparigazgatóságok szűntek meg és trösztök jöttek létre. A vállalatainknál dolgozók többször felvetik, hogy e szervek létrejöttével a felső irányítás létszáma erősen megnövekedett. Például a Kohó- és Gépipari Minisztérium autó- és traktoripari igazgatóságából alakult" tröszt ma már körülbelül háromszoros létszámmal dolgozik. Vagy például a 43 fős színesfémipari főosztályból létrehozott magyar alumíniumipari tröszt jelenleg mintegy 117 főt foglalkoztat. Ezek az apparátusok a vállalati munka területének megfelelő osztályokkal és főosztályokkal rendelkeznek. Vállalati szakembereink elmondják, hogy a felülről jövő irányításban a túlzott centralizációra való törekvés érezhető. Ugyanakkor a lefelé jövő segítségnyújtásban nem tapasztalható a megnövekedett irányító létszám. Hasonló tapasztalataink vannak az ipari nagyvállalatok tekintetében is, például a szabadegyházi szeszgyárnál. A felső irányítást végző apparátusok növekedésével párhuzamosan a vállalatok felé az alkalmazotti létszám csökken6. január 27-én, csütörtökön 1414 tésére irányuló intézkedések születtek, s ez ellenállást váltott ki. A végrehajtás azt a gondot okozta, hogy a különböző adminisztratív 'ellenőrzési és beszámoltatási rendszerek fejlesztésével nem hogy csökkent, hanem inkább növekedett az alkalmazotti létszám adminisztrációs tevékenysége. Sokszor műszaki és közgazdasági dolgozóink munkaidejének jelentős része ezekkel a munkákkal van kitöltve. Az 1966. évi tervfeladatok többsége vállalatainknál tisztázódott. Sajnos, van olyan tapasztalatunk is, hogy a kiadott tervdokumentumok előírásai többségükben most sem csökkentek, sőt egyes helyeken még növekedtek is. Lényegében a tervezés rendszerében különösebb változás nem történt. Esetleg egy-két kötelező tervmutató elmaradt, viszont annál több számítási anyagot követeltek a kisszámú vállalati gyáregységi létszámtól. Szakembereink körében olyan vélemény alakult ki, hogy a kötöttségek csökkentése csak a központi szerveket érintette és érinti, azonban a láncolat ezen a szinten meg is szakadt. így. az egyes gazdasági döntésekhez hosszú időket kell kivárni. Ezek a kötelezettségek természetesen hátráltatják a belső tartalékok feltárását és kiaknázását. Meg kellene vizsgálni, hogy a döntési jog több kérdésben olyan mélységig jusson, amint azt a gazdasági irányítás mechanizmusának reformjával foglalkozó irányelvek egyértelműen megfogalmazták. Véleményünk szerint fontos, hogy a jövőben az ezek megvalósítására tett intézkedések hatása a termelőmunka frontján érezhető legyen. E gondolat alátámasztására említeném meg a költségvetés indokolása során is oly fontosként megjelölt műszaki fejlesztés hatékonyságának növelését. Fontos ez azért is, mert termékeinknek olyan színvonalat biztosít, amely a kereslet növekedését eredményezi. E törekvések során van sok jó és kevésbé jó tapasztalatunk is. Ilyen például a Szerszámgépipari Művek székesfehérvári köszörűgép-gyárának a nyugatnémet Knor licence alapján gyártott újtípusú vasúti kormány fékszelep gyártmánya. A gazdasági bizottság határozata alapján ebből 1965-ig mindössze 14 500 darabot kellett volna legyártani. Viszont a technológia rugalmas módon való fejlesztésén keresztül a gyár fiatal kollektívája múlt év szeptemberéig mintegy 25 000 darabot készített el jó minőségben. Ezzel nem kevesebb, mint 20 millió nyugatnémet márka megtakarítást érhetett el népgazdaságunk. De tapasztaltuk ennek az ellenkezőjét is. Népi ellenőrzési bizottságunk állapította meg egyik vizsgálata során, hogy egy-egy továbbfejlesztett,' korszerű gyártmány elfogadtatása sok kézen megy keresztül, ez pedig hosszú időt vesz igénybe, ami késést idéz elő a termék jó időben történő piacra érkezésében. így volt ez konkréten televízió-sorozatunk beindításánál is, ahol hét-nyolc szervet kellett megkeresnie a vállalatnak, míg szabad út nyílt a gyártáshoz. A nehézkes, bürokratikus intézkedési mód tapasztalásán túl, vannak olyan tapasztalatok is, amikor a gyártmány iránt túlzott követelménye állítanak fel. De akad olyan is, amikor csak egy-