Országgyűlési napló, 1963. II. kötet • 1965. április 3. - 1967. január 28.

Ülésnapok - 1963-21

1405 Az Országgyűlés 21. ülése 1966. január 27-én, csütörtökön 1406 Néhány évvel ezelőtt mindenki mosolygott volna, ha divatzoknikról akár csak beszélünk is. Szürke, drapp, fekete — ennyi volt a választék. Ma pedig csaknem 200 különböző színű és mintázatú zoknit, gyermekharisnyát szállít a vállalat exportra és belföldre egyaránt. A tőkés vevők és a baráti országok igényei-^ nek növekedése így sarkallja a gyártmányfejlesztést, a divatosság növelését. A korszerű exportcikkek gyártásával együtt (egy rész azonnal) a belföldi piacra kerül, de ha egyik évben még nem is lehet tömegesen szállítani belföldre, a következő szezonban valószínűleg már sokkal többet tudunk adni. Itt van például a külkereskedelem által sürgetett habhátú textíliák esete is. 1965-ben ebből a cikkből még csak 600 000 méter volt az össztermelés, 1966-ban már kétmillió méter, s ennek háromnegyed része belföldre kerül. A Győri Pamutszövő és Műbőrgyár vezetőit, ahol ez a cikk készül, általában is példaképül lehet állítani az egész könnyűipar elé a gyártmányfejlesztés terén elért eredményeikért. Folytathatnám a sort, de úgy vélem, nem kell több érvet, adatot felsorakoztatni annak igazolására, hogy miért határozta meg a kormány az 1966. évi könnyűipari terv legfontosabb feladataként az exporttervek teljesítését és túlteljesítését. Tisztelt Országgyűlés! Az export fontossága ugyanakkor nem szorítja háttérbe a lakosság ellátását sem, sőt ha az anyagellátásra gondolunk, annak kifejezetten előfeltétele. Az 1966. évi tervek egyébként a belkereskedelmi áruellátást a nagyipar könnyűipari cikkeiből többek között a múlt évi szinten biztosítják. Ezenkívül néhány, különösen keresett, korszerű cikkben sikerült jobb ellátást biztosítani, mint a múlt évben. így például a pamut típusú szintetikus szövetekből, orkán esőkabátból, szintetikus kötöttáruból, a habhátú textíliákból, kárpitozott bútorból és sok más cikkből. 1966-ban jelentős erőfeszítéseket kíván a könnyűiparban, a belkereskedelem ruházati ágazatában dolgozóktól a kormány intézkedése, amely kereken 730 millió forint értékben leszállítja számos ruházati cikk árát. Azt persze, hogy a lakosság melyik cikkből mennyit fog vásárolni, most még nem lehet pontosan kiszámítani. Ez jelentős mértékben függ az időjárástól, a divat sokszor kiszámíthatatlan változásaitól, s ennek megfelelően egyes cikkekből változó lehet az áruellátás színvonala, sőt egyik-másik cikkben keletkezhet készlet, vagy esetleg hiány is. Azt azonban már pontosan tudjuk, hogy az árleszállítás zömében keresett, a széles tömegek szükségleteit kielégítő cikkeket fog érinteni. Ezért máris intézkedtünk, hogy amennyiben a kereskedelmi szervek igényt jelentenek be az ipari vállalatokhoz, a menet közben keresettebb, korszerűbb cikkek gyártására térjenek át az üzemek, vagy ugyanabból a cikkből próbáljanak többet termelni. így például a Harisnyagyár az eredeti tervekkel szemben félmillió párral több szintetikus harisnyát fog gyártani, ezenkívül mintegy másfélmillió négyzetméter ágyneműanyag, több mint másfélmillió pár szintetikus zokni, csaknem negyedmillió darab különböző szintetikus alsöruházati cikk és sok más terven felüli áru átadásáról intézkedett máris a kormány, hogy a lakosság ellátása zavartalan legyen. Az persze előfordulhat, hogy egy-egy üzletben akár hibás árurendelés, akár a szállítmány megkésése, akár a rossz elosztás, vagy a vásárlások hirtelen megélénkülése miatt egy-két cikk nem kapható. Előfordulhat egy-egy hibás ármegállapítás is, azt azonban nem szabad az árleszállítási intézkedések, vagy éppen az egész kormánypolitika hibájának betudni. Ügy vélem, az ipar, a kereskedelmi vállalatok és a minisztérium vezetői nevében is mondhatom, mindent el fogunk követni, hogy ezeket a tömegcikkeket ugyanolyan jó minőségben általában kapni lehessen. Ezeket az árukat változatlan név alatt és minőségben mindaddig gyártani kell,, amíg irántuk jelentős kereslet van. Az egyedi, a különleges igényeket persze továbbra is csak a méretes szalonok, a kisebb szövetkezeti, vagy tanácsi üzemek tudják teljes mértékben kielégíteni. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a ruházati cikkekben, ahol a divatjelleg rendkívül fontos, nagyon sok új cikk fog megjelenni a gyáripar termékeiből is, hiszen az utóbbi években a legtöbb új cikket és divatirányt is a gyáripar adja már. Az ilyen új váválasztékok ára sem emelkedhetik, ha a cikk azonos minőségű anyagból és azonos munkaigényesség mellett készül. Garancia erre többek között az is, mivel kevesen tudják, hogy a fogyasztói ármegállapítást nem bízza a kormány az iparvállalatokra, sőt még a Könnyűipari Minisztériumra sem, hanem az Arhivatalra, és a belkereskedelmi szervekre, amelyek hivatottak őrködni a vásárlók, a fogyasztók érdekein. Természetes viszont — és ezt kertelés nélkül meg kell mondanunk — hogy ha jobb anyagból, nagyobb munkaráfordítással tartósabb cikkeket állítunk elő, azoknak változtatni, emelni is kell az árát, hiszen ez többe kerül a társadalomnak és többet ér az egyénnek is. Tisztelt Országgyűlés! Amint látták, a könynyűiparban dolgozóktól az exporttervek teljesítése, a lakosság ellátásának biztosítása jelentős erőfeszítéseket követel 1966-ban is. Részben erre való tekintettel, részben azért, hogy az áremelkedések kedvezőtlen hatását ellensúlyozzuk, a kormányintézkedések alapján a könnyűiparban is jelentős bérrendezés történik. Éves kihatása mintegy 125 millió forint. A könnyűipari munkások mintegy 40—45 százalékát érintette, természetesen iparáganként és vállalatonként teljesen eltérő mértékben. A béremelést olyan munkakörökre összpontosítottuk, ahol a dolgozók kötött fordulatszámú gépeken, vagy futószalagon, esetleg különösen nehéz körülmények között dolgoznak, három műszakban, az egészségre ártalmas munkában, vagy nagyon nehéz fizikai erőfeszítéseket igénylő munkakörökben. Kiemeltük azokat a munkaköröket, ahol, a bérrendezésre a munka jellege miatt is szükség van. Ezen belül a vállalati vezetők az illetékes szakszervezeti szervekkel együttműködve, a dolgozók véleményére támaszkodva jelölik ki konkrétan, hogy mely helyeken lehet és kell a béreket emelni. Ilyen