Országgyűlési napló, 1963. II. kötet • 1965. április 3. - 1967. január 28.

Ülésnapok - 1963-20

1359 Az Országgyűlés 20. ülése 1965. november 13-án, szombaton 1360 járulnak 400—600 Ft/m 2 növényház nagyság­rendben. Egy-egy ilyen létesítmény gépészeti be­ruházása tehát átlagban ötmillió forint körüli, kúttal együtt 8—10 millió forint Az elmondottak alapján tehát meg kell álla­pítani, hogy a földgáz- illetve a termálvíz fel­használására a mezőgazdasági üzemek ma még sem műszakilag, sem anyagilag kellőképpen fel­készülve nincsenek. Szükségesnek tartom ezért, hogy már az 1966. évre, de az ötéves terv egész időszakára is olyan felmérés készüljön a mezőgazdasági üze­mek vonatkozásában is, amely biztosítja, hogy megfelelő anyagi eszközök birtokában a rendel­kezésre álló földgáz, illetve geotermikus energia felhasználása a mezőgazdasági üzemekben is megtörténhessék. A kormány nagy figyelmet fordít a földgázipar fejlesztésére. Az elmúlt he­tekben számolt be a nehézipari tárca a Gazda­sági Bizottság előtt a földgáztermelés helyzeté­ről. Termelési oldalról fel vagyunk készülve az igények kielégítésére. Ezúttal is szeretném azon­ban felhívni a fogyasztói iparágakat, hogy gyor­sítsák meg a felkészülésüket üzemeikben, gyá­raikban, mezőgazdasági egységeikben a földgáz fogadására és felhasználására. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy vála­szomat tudomásul venni szíveskedjék. ELNÖK: Most Losonczi Pál földművelésügyi miniszter elvtárs válaszol az interpellációra. LOSONCZI PÁL földművelésügyi miniszter: Tisztelt Országgyűlés! Lévárdi elvtárs elmondta az összes műszaki és árkihatásait a termálvíz és a földgáz felhasználásának. Ehhez én bővebb magyarázatot nem akarok fűzni. Minthogy en­nek az összes forint-kihatása a termékekben je­lentkezik, jelenleg az így hajtatott zöldségek többletköltségét nem tudjuk a fogyasztókra át­hárítani. Ez az akadálya annak, hogy ennek a használatát nem tudjuk tovább szélesíteni ad­dig, amíg ilyen ára lesz: egyrészt a beruházási költsége a termálvíznek, másrészt a földgáz ára magasabb, mint bármilyen fűtőanyagé nálunk. Kérem Nagy elvtársat és az Országgyűlést, hogy fogadja el válaszomat. ELNÖK: Kérdem Nagy József képviselőtár­sunkat, egyetért-e a nehézipari miniszter elvtárs válaszával? NAGY JÓZSEF: Egyetértek. Ellenben azt kérem, hogy a következő években — ahogy a miniszter elvtárs is mondta — keresni kell azo­kat a megoldásokat, amelyek a beruházási költ­ségek csökkentését teszik lehetővé. Egy lehető­ség adva van a mezőgazdaság számára, s véle­ményem szerint meg lehet találni azokat a mó­dokat, amelyekkel egyszerűbb eszközökkel, ki­sebb beruházással is hasznosítani lehet ezeket az energiákat a mezőgazdaság számára. ELNÖK: Egyetért-e képviselőtársunk a föld­művelésügyi miniszter elvtárs válaszával? NAGY JÓZSEF: Egyetértek. ELNÖK: Kérdem az Országgyűlést, tudo­másul veszi-e a nehézipari miniszter elvtárs vá­laszát? (Igen.) Köszönöm. Tudomásul veszi-e az Országgyűlés a földművelésügyi miniszter elv­társ válaszát? (Igen.) Köszönöm. Van-e valaki ellene? (Nincs.) Megállapítom, hogy az interpel­láló képviselő, valamint az Országgyűlés az in­terpellációra adott miniszteri válaszokat tudo­másul vette. Következik Barcs Sándor képviselőtársunk interpellációja hévizeink megóvása tárgyában az egészségügyi miniszterhez. Barcs Sándor kép­viselőtársunkat illeti a szó. BARCS SÁNDOR: Tisztelt Országgyűlés! Európa-szerte ismert gyógyvizeinknek rendkívül jelentős szerepük van a mozgásszervi és egyéb megbetegedések leküzdésében. De azt hiszem, hogy a jövőben nagy szerepük lesz idegenfor­galmunk fellendítésében is. A föld gyomrában levő gyógyvizeink azonban nem kimeríthetetle­nek. Éppen ezért aggodalommal tölt el engem az a tény, hogy az ország területén többfelé terv­szerűtlen feltárások folynak. A tervszerűtlen fel­tárások alatt azt értem, hogy egy állami szerv költségvetési fedezetet biztosít a feltárásra, de arra már nem gondol, hogy ha a víz jelentkezik, miképpen fogja azt hasznosítani. Egy számada­tot tudok a tisztelt Országgyűlésnek mondani: 1963 januárjában a feltárt termál- és gyógyvi­zeinknek mindössze 41 százalékát hasznosítottuk. Kérdezem dr. Szabó Zoltán elvtárstól, hogy mi­lyen lépéseket tesz egészségügyi kormányza­tunk gyógyvizeink állagának megóvása céljá­ból? ELNÖK: Az interpellációra dr. Szabó Zol­tán egészségügyi miniszter elvtárs válaszol. DR. SZABÓ ZOLTÁN egészségügyi minisz­ter: Tisztelt Országgyűlés! Barcs Sándor képvi­selő elvtárs kérdésére legyen szabad az alábbia­kat válaszolnom: Gyógyvizeink feltárásában, megóvásában és hasznosításában az elmúlt esztendőkben való­ban mutatkoztak több vonatkozásban is prob­lémák és nehézségek. Országunk gazdag ásvány-, gyógy- és gyógyászati célokra alkalmas hévizek­ben. Feltárásuk, gondos megóvásuk, felhaszná­lásuk mind a lakosság gyógykezelése és egész­ségügyi ellátása, mind idegenforgalmi népgaz­dasági célok érdekében fontos feladat. Az Egész­ségügyi Minisztérium látja az ezekből ráeső teendők és feladatok fontosságát és mindent megtesz, hogy bennük eredményesen helytáll­hasson. Látta és látja a kérdés jelentőségét kor­mányunk is. Ezért is hozott ez év júliusában a gyógyfürdő- és üdülésügy, valamint az ásvány­és gyógyvizek feltárása és hasznosítása egyes kérdéseinek rendezése érdekében kormányren­deletet. A rendelet alapján gyógy-, ásvány- és gyógyászati célokra alkalmas hévizeink feltá­rásának és felihasználasánaik, gyógy- és üdülő­helyeink és intézményeink védelmének feltéte­lei most már biztosítottnak tekinthetők. A gyógyvizek gazdaságos és célszerű fel­használásának lényeges velejárói természetesen azok az intézmények, gyógy- és üdülőhelyek is,

Next

/
Oldalképek
Tartalom