Országgyűlési napló, 1963. II. kötet • 1965. április 3. - 1967. január 28.

Ülésnapok - 1963-20

1361 Az Országgyűlés 20. ülése 1965. november 13-án, szombaton 1362 ahol a betegek gyógyítása és gyógyulása, az üdülés- és gyógyüdültetés, vagy éppen az idegenforgalom érdekében azokat hasznosítjuk. Anyagi lehetőségeinkhez mérten nem kis erőfeszítések történtek az elmúlt egy és fél évtizedben ezek megóvása, korszerűsítése és fejlesztése érdekében. A Budapesten, Balatonfüreden, Hévízen, Párádon, Harkányban és más helyeken megvalósított fejlesztés eredményeként a gyógyfürdőintézeti ágyak száma 1950-hez viszonyítva közel kétszeresre szaporodott (nem számítva ebbe a Szakszervezetek Országos Tanácsa létesítményeinek férőhelyeit). 1956 és 1965 között a felsorolt gyógyhelyek fürdőügyi gyógyintézményeinek fejlesztésére, felújítási és beruházási céljaira kereken 200 millió forintot fordítottunk. A további fejlesztés szándékát és jellemző tendenciáját fejezi ki ugyancsak a kormány egyik legutóbbi határozata, amely Hévíz sokoldalú és komplex fejlesztésének terveit és feladatait tartalmazza. Helyesen akkor és úgy járunk el — mint ahogy ezt a Hévíz fejlesztésére hozott kormányhatározat is teszi —, ha anyagi lehetőségeinket elsősorban már meglevő nagymúltú és ismert gyógy- és üdülőhelyeink és gyógyfürdő-intézményeink korszerűsítésére és fejlesztésére használjuk fel. Itt és ezeken a helyeken reális a ráfordítás legnagyobb effektusa. Kérem Barcs Sándor képviselő elvtársat és a tisztelt Országgyűlést, hogy válaszomat fogadja el. ELNÖK: Kérdem Barcs Sándor képviselőtársunkat, tudomásul veszi-e az egészségügyi miniszter válaszát? BARCS SÁNDOR: Igen. ELNÖK: Köszönöm. Kérdem az Országgyűlést, hogy a választ tudomásul veszi-e? (Igen.) Van-e valaki ellene? (Nincs.) Megállapítom, hogy az interpelláló képviselő, valamint az Országgyűlés a választ tudomásul vette. Következik Barcs Sándor képviselőtársunk interpellációja a gépkocsi turistaforgalom tárgyában a közlekedés- és postaügyi miniszterhez. Barcs Sándor képviselőtársunkat illeti a szó. BARCS SÁNDOR: Tisztelt Országgyűlés! Jóleső érzéssel olvastam minap a Népszabadságban az idegenforgalmunk fejlődéséről szóló cikket. Teljes egészében egyetértek azzal, amit ezzel kapcsolatban Kállai elvtárs mondott, talán hozzáfűzve, hogy én csodáltam Kállai elvtárs higgadtságát és mérsékletét, amikor erről a kérdésről beszélt. Tudtuk, hogy amikor határainkat megnyitjuk, lesznek olyan elemek, amelyek rosszindulattal, felforgató szándékkal jönnek be hazánkba. Ezeknek az elemeknek a száma azonban elenyészően csekély azokéhoz a turistákéhoz képest, akik üdülni, pihenni, szórakozni, tapasztalni jönnek Magyarországra. Ezeknek jelentős százaléka gépkocsival érkezik, miután a gépkocsi a legolcsóbb közlekedési eszköz, hiszen egy útiköltséggel egész családot lehet elhozni Magyarországra. Ügy tudom, ebben az esztendőben néhány nemzetközi autóbuszjáratot is beállítottunk. Biztos vagyok benne, hogy a gépkocsi-turizmus a jövő esztendőben jelentős mértékben fejlődik még, ami nagy feladatot, nagy gondot jelent közlekedési kormányzatunk számára. Kérdezem a közlekedés- és postaügyi miniszter elvtárstól, milyen terveik vannak, illetve milyen intézkedéseik vannak folyamatban a gépkocsi-turizmussal kapcsolatban a gépkocsi-turisták fogadására és magyarországi jó kiszolgálására. ELNÖK: Az interpellációra dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter elvtárs válaszol. DR. CSANÁDI GYÖRGY közlekedés- és postaügyi miniszter: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! Először arra szeretnék reagálni, néhány szóval, amit Barcs elvtárs Kállai elvtárs beszédével kapcsolatban mondott. A kormány és mj valamennyien is arra törekszünk, hogy ne engedjük magunkat messzemenően befolyásolni a zavartkeltő elemektől és módszereiktől, ne engedjük meg, hogy ezek a zavartkeltő elemek megvalósítsák szándékukat. Mindent el kell követnünk, hogy ezeket a zavartkeltőket a megfelelő helyre juttassuk. Az egyre fejlődő idegenforgalmunkat, annak további fellendítését nem áldozhatjuk fel azért, mert egyesek vendégszeretetünkkel visszaélnek. És teljes mértékben igaza van Barcs elvtársnak abban, hogy a hozzánk érkező idegenek zöme nem akar zavart kelteni, hanem azért jön hozzánk, hogy országunkat megismerje, magát kipihenje, kellemes napokat töltsön el hazánkban. Tisztelt Országgyűlés! Rendkívül örvendetesnek tartom, hogy a turizmussal most egyetlen délelőtt folyamán két ízben is foglalkozott az Országgyűlés. Kétségtelen, hogy ma a turizmus az egész világon fejlődőben van. A nemzetközi statisztikusok megállapították, hogy 1964-ben körülbelül százmillió ember utazott egyik országból a másikba és mintegy 12 milliárd dollárra becsülik azt az összeget, amit ezek a turisták 1964-ben elköltöttek. Jelenleg már nemcsak az úgynevezett hagyományos idegenforgalmi országokban, például Olaszország, Ausztria, Svájc és Franciaországban fejlődik a turizmus. A többi kapitalista és szocialista ország és a mi országunk is igyekszik elkövetni mindent azért, hogy a turizmus révén minél nagyobb gazdasági előnyt biztosítson magának. Igaza van Barcs elvtársnak abban is, hogy a turizmuson belül egy egészen újfajta tevékenység jelentkezik, a gépkocsi-turizmus. Az a régi klasszikus üdülési forma, amikor valaki valahol megállapodott és hetekig pihent, ma már mind ritkább, s a mai lüktető élet úgy jelentkezik az idegenforgalomban is, hogy az emberek mozognak, az egyes helyeken csak rövid időt töltenek el és pihenésük alatt minél nagyobb területet, minél több vidéket és országot akarnak megismerni. Ez természetesen egészen új és — meg kell mondanom — nagyon nehéz feladatokat szab azoknak, akik szeretnék a turizmusnak