Országgyűlési napló, 1963. II. kötet • 1965. április 3. - 1967. január 28.

Ülésnapok - 1963-20

1355 Az Országgyűlés 20. ülése 1965. november 13-án, szombaton 1356 sok munkája mellett, legyen szíves, szakítson időt, jöjjön el hozzánk, és segítsen nekünk elbírálni az igazunkat és hogyha valami igazunk van ebben a kérdésben, s előre lehet lépni, akkor legyen szíves segítsen bennünket abban, hogy előre lépjünk és bányászszámba vegyék a bauxitbányászokat is. Ügy gondolom, akkor megtisztelő helyre fognak kerülni és nem lógnak majd ki a sorból. (Nagy taps.) ELNÖK: Kérdem az Országgyűlést, a választ tudomásul veszi-e? (Nem!) Megállapítom, hogy az Országgyűlés dr. Lévárdi Ferenc nehézipari miniszter elvtárs válaszát nem. vette tudomásul, ezért az Ügyrend 15. §-ának (5) bekezdése alapján az interpellációra adott választ előzetes tanulmányozás és tárgyalás céljából kiadom az illetékes állandó bizottságnak. (Helyeslés.) Következik Nagy József képviselőtársunk interpellációja a melegvíz és a földgáz mezőgazdasági hasznosítása tárgyában a nehézipari miniszterhez és a földművelésügyi miniszterhez. Nagy József képviselőtársunkat illeti a szó. NAGY JÓZSEF: Tisztelt Országgyűlés! Kállai elvtárs beszámolójából is hallottuk azt, hogy a mezőgazdaság milyen szépen fejlődik az utóbbi esztendőkben. Ez valóban így van, de a mezőgazdaság még mindig nem teljesíti azokat a feladatokat, amelyeket a népgazdaság vár tőle. Ismerjük az eredményeket, de ismerjük a hibákat is. A mezőgazdaságban sok még a ki nem használt lehetőség, s ezek közé sorolnám a földgáznak és a melegvíznek, a termálvíznek is a mezőgazdaságban történő szélesebb körű felhasználását. Beszámolóink során a megyében évről évre, többször felvetődött már az a kérdés, miért nem hasznosítjuk jobban a megyében található melegvizeket és miért engedjük a földgáz egy részét a levegőbe szállni? Ismeretesek azok a tények, hogy a mezőgazdaság egy bizonyos területén — elsősorban a hajtatóházakban — hasznosítjuk a melegvizet, és vannak már kezdeti próbálkozások, sőt bizonyos eredmények is, a földgáz hasznosítása terén is. Szélesebb azonban az a skála, ahol ezt a két fűtőenergiát a mezőgazdaságban is hasznosítani lehet. Minden évben igen komoly problémát jelent a mezőgazdaság számára a betakarítás; nyáron is és ősszel is munkacsúcsot jelent. Olcsó fűtőenergiával, szárítók beállításával ezeket a munkacsúcsokat meg lehetne szüntetni. Konzerviparunk — a zöldségkonzervekre gondolok elsősorban — nagy feladatokat ró a zöldségtermesztésre. Nem korszerű a jelenlegi palánta-nevelés trágyával. Drága szállító-kapacitást is nagymértékben vesz igénybe. Korszerűbb, olcsóbb palántanevelést lehetne ezeknek a fűtőenergiáknak a felhasználásával megvalósítani. Ezek a zöldségtermelés növelését szolgálhatnák. Az állattenyésztés területén is igen sok lehetőség van hasznosításukra. Köztudott dolog, hogy a mezőgazdaságban, az állattenyésztésben még mindig igen drágán állítjuk elő a termékeket. Ennek egyik oka többek között az, hogy a drága abrakot a hideg időszakban bizonyos mennyiségben fűtőenergiául és nem termelőenergiául használjuk. Itt is nagy lehetőségek mutatkoznak. Tudom, hogy a feladat megoldása nem egyszerű. További vizsgálatokat, kísérletezéseket is esetleg szükségessé tesz. Készítjük a következő ötéves tervet. Meggyőződésünk, hogy fokozatos megvalósítása a mezőgazdaság fejlesztésének további távlatait nyitja meg. Éppen ezért kérem a nehézipari miniszter elvtársat, szíveskedjék választ adni arra, van-e lehetőség, és ha van, milyen elképzelések vannak a minisztérium részéről a földgáz mezőgazdaságban történő hasznosítására? A földművelésügyi miniszter elvtársat pedig, arra kérem, szíveskedjék tájékoztatni arról, hogy a földgáz és a termálvíz az eddigi hasznosításon kívül jobban bevezethetők-e a mezőgazdasági termelésben és a már feltárt és jelenleg kárbavesző energiát hol, és mikor lehet a termelés szolgálatába vonni? A távlati építkezések, esetleg a nagyobb mezőgazdasági üzemek telepítésénél figyelembe vehető-e, illetve figyelembe veszi-e a minisztérium a már feltárt és a továbbiakban feltárandó* energiákat? Mivel Békés megyében és különösképpen pedig a mezőkovácsházi járásban jelenleg is vannak hasznosításra vonatkozó lehetőségek, számíthatnak-e a minisztérium segítségére? ELNÖK: Az interpellációra először Dr. Lévárdi Ferenc nehézipari miniszter elvtárs válaszol. DR. LÉVÁRDI FERENC: Tisztelt Országgyűlés! Nagy József képviselő elvtárs interpellációjában igen széleskörű, több minisztérium, illetve országos főhatóság együttműködését igénylő kérdéskomplexumot vetett fel. Ezek közül a Nehézipari Minisztériumot érintő alábbi kérdésekre igyekszem választ adni: 1. Miért engedünk Békés megyében felhasználatlanul a levegőbe földgázt? 2. Mi a helyzet a geotermikus energia hasznosításával? 3. Számíthat-e a mezőgazdaság Békés megyében, illetve az egész országban a földgáz és a termálvíz olcsó és gyors felhasználására? Békés megyében az utóbbi évek földtani kutatása több, viszonylag kis vagyonú, egymástól független olyan szén-hidrogén előfordulást tárt fel, amely mind kőolajat, mind földgázt tartalmaz. Ezeknek kitermelése csak együttesen lehetséges, mivel — mint ismeretes —, a kőolaj kitermelésére a vele egy szerkezetben előforduló földgáz természetes nyomását használjuk fel. S minthogy az országnak a kőolajtermelésre elengedhetetlenül szüksége van, gyakorlatilag a kőolajtermelés mértéke szabja meg a földgáztermelés volumenét is. Szakemberek előtt ismert, hogy Békés megyében a földgázvagycn nem jelentős, gazdaságtalan volna ezeket az előfordulásokat a kiépítés alatt álló országos földgázvezeték-hálózatba bekötni, éppen ezért az itt termelt gáz hasznosítására helyi fogyasztókat keresünk. Miután azonban a helyi fogyasztók gázfelhasználása nem egyenletes, periodikusan, eset-