Országgyűlési napló, 1963. II. kötet • 1965. április 3. - 1967. január 28.

Ülésnapok - 1963-20

1335 Az Országgyűlés 20. ülése 1965. november 13-án, szombaton 1336 hetetlenné válik. Reméljük, hogy a belső és külső reakciónak nem sikerül letéríteni Indonéziát a haladás útjáról. Üdvözöljük az indonéz nemzeti függetlenség, demokrácia és forradalmi haladás erőit. Őszintén kívánjuk, hogy koronázza siker az indonéz nemzeti egység helyreállítására, az indonéz forradalom továbbfolytatására irányuló erőfeszítéseket. Társadalmunk figyelemmel kíséri a délafrikai eseményeket is. Mint ismeretes a rhodesiai fajüldöző telepesek kormánya egyoldalúan kimondotta az ország függetlenségét, semmibe véve Rhodesia négymilliós afrikai lakosságának törekvéseit, Afrika és a haladó világ tiltakozását. A Smith-kormánynak ez a lépése a kétszázezer fehér telepes gyarmati uralmának további fenntartását szolgálja. Kihívás ez az afrikai népek szabadságmozgalmával szemben. A Magyar Népköztársaság kormánya elítéli a neokolonializmus ezen újabb mesterkedését, a faji megkülönböztetés államosítását, együtt érez és szolidaritásáról biztosítja az igazi függetlenségükért harcoló rhodesiai milliókat. Támogatjuk az Egyesült Nemzetek Szervezetében a 47 Afro-ázsiai ország határozati javaslatát a kérdés megoldására. A Magyar Népköztársaságot a legközelebbről érinti az európai biztonság ügye. Egy pillanatra sem feledkezhetünk meg arról, hogy az első és a második világháború Európából indult el, mindkettőt a német imperializmus robbantotta ki, s mindkettő súlyos csapást mért népünkre. Európában a feszültség fő forrását ma is a Német Szövetségi Köztársaság uralkodó köreinek revansista, háborús politikája jelenti. A Német Szövetségi Köztársaság veszélyes külpolitikai törekvéseire újabb fényt derített Erhardt kancellár programbeszéde. Bár beszédének vannak gyér elemei, amelyek azt a látszatot keltik, mintha tudomásul kezdenék venni Bonnban is az európai történeti realitásokat, a programbeszéd alaptörekvései azt mutatják, hogy Bonnban még mindig a hitleri Németország határainak és imperialista hódító törekvéseinek az ábrándjait kergetik. Ami a kelet-európai országokkal való kapcsolatok normalizálására vonatkozó megnyilatkozásait illeti, mi a Német Demokratikus Köztársasággal szoros baráti szövetségben, a két német állam tényének elismerése alapján törekszünk a Német Szövetségi Köztársasággal is kapcsolataink további fejlesztésére. Ügy gondoljuk, hogy a Német Szövetségi Köztársaság kapcsolatainak bővülése a kelet-európai országokkal úgy fogja előkészíteni a hivatalos kapcsolatok normalizálását, hogy a Német Szövetségi Köztársaság kormánya is kénytelen lesz előbb-utóbb a Német Demokratikus Köztársaságot elismerni. Ez az európai biztonság megteremtéséhez és megszilárdításához vezető egyetlen reális út. A jelenlegi bonyolult nemzetközi helyzetben kormányunk arra is törekedett, hogy hozzájáruljon az ENSZ normális működését elősegítő akciók sikeréhez. A világszervezet most ünnepli fennállásának 20. évfordulóját. Két évtizedes történelme híven tükrözi a nemzetközi erőviszonyokban bekövetkezett változásokat. Az utóbbi években a világszervezetben is új erők léptek fel és ennek nyomán az ENSZ a békéért, a gyarmatosítás eltörléséért, a haladásért, a vitás nemzetközi kérdések békés megoldásáért vívott harc fóruma lett, ahol az imperialista nagyhatalmakat súlyos vereségek érték. Ezért törekedett az amerikai diplomácia az elmúlt évben arra, hogy megbénítsa a világszervezet tevékenységét. Ezt a kísérletet azonban a haladó erők fellépése meghiúsította. A Magyar Népköztársaság, minden haladó erővel együttműködve, küzd azért, hogy a világszervezet, helyreállítva a Kínai Népköztársaság jogait, a béke fenntartásának, a gyarmati rend teljes és végleges eltörlésének, az általános leszerelésnek, a népek jobb, szebb életre törekvésének hatékony eszköze legyen. Ebben a munkájában teljes támogatásunkról biztosítjuk az Egyesült Nemzetek Szervezetét. Tisztelt Országgyűlés! Bár a nemzetközi helyzet ma feszültebb és sok vonatkozásában bonyolultabb, mint néhány évvel ezelőtt volt, bár a nemzetközi imperializmus sok területen támadásba lendült és a nemzetközi reakció hangja erősödött, az alapvető erőviszonyokat tekintve továbbra is a szocialista világrendszer, a demokrácia, a társadalmi haladás, a béke hívei vannak fölényben. Ezért nemzetközi tevékenységünket abban a biztos tudatban folytathatjuk, hogy nemes céljaink — a béke biztosítása, a háborúnak az emberiség életéből való kiküszöbölése — reálisak, elérhetők. A béke biztosításában minden népnek, nagynak és kicsinynek egyaránt megvan a maga felelőssége. Mi ennek tudatában vállaljuk a reánk eső részt. Ez egyre fokozódó nemzetközi aktivitásunk magyarázata. Politikai és gazdasági tárgyalásokat folytattunk ez évben csaknem valamennyi szocialista ország vezetőivel, képviselőivel. A szocialista országoknak ez a megélénkült diplomáciai tevékenysége, amely úgylátszik nagyon izgatja az imperialisták fantáziáját, egységünk erősítését, közös politikai vonalunk kidolgozását, a béke védelmében tett és teendő lépéseink koordiná, lását szolgálja. Az együttműködés és kölcsönös segítés szellemében erősítettük és fejlesztettük kapcsolatainkat a gyarmati sorból felszabadult államokkal. Diplomáciai tevékenységünk kiterjedt az európai kapitalista országokhoz fűződő kapcsolataink további javítására is. A békés egymás mellett élés jegyében normális viszonyra törekszünk velük, keressük azokat az utakat és módokat, amelyek segítségével ezeket a kapcsolatainkat is a nemzetközi helyzet normalizálására, az agressziók visszaszorítására lehet felhasználni. Ismétlem: külpolitikánk legfőbb célja a béke biztosítása, s ennek érdekében folytatjuk tovább diplomáciai tevékenységünket. Kedves Elvtársak! Tisztelt Országgyűlés! Befejezve beszédemet visszatérek a napirenden levő kérdésre. Büszkén tekinthetünk oktatási rendszerünkre, az iskolák, egyetemek fejlesztésében elért sikereinkre. Kérem Képviselőtársaimat, s az országgyűlés fórumán keresztül kérem a magyar társadalmat, ugyanazzal az odaadás-