Országgyűlési napló, 1963. II. kötet • 1965. április 3. - 1967. január 28.

Ülésnapok - 1963-20

1333 Az Országgyűlés 20. ülése 1965. november 13-án

} szombaton 1334 Az agressziók sorozatával az Amerikai Egyesült Államok romló nemzetközi helyzetén szeretne javítani, de meggyőződésünk szerint ennek éppen az ellenkezőjét éri el. Az Egyesült Államok agresszióinak fő frontja Délkelet-Ázsiában van, a fő figyelmet Dél-Vietnam és a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen irányuló agresszív katonai akciókra fordítja. A Magyar Népköztársaság kormánya — népünk érzéseinek hangot adva — felháborodással ítéli el a délkelet-ázsiai térségben folyó amerikai agressziót. Követeljük, hogy az Egyesült Államok vessen véget a Vietnami Demokratikus Köztársaság elleni terrorbombázásnak, vonja ki csapatait és fegyverzetét Dél-Vietnamból, hogy a vietnami nép a Vietnami Demokratikus Köztársaság és a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front ismert programjának megvalósításával maga döntsön sorsáról. A fokozódó amerikai agresszió arra kötelez "bennünket, hogy kormányunk és népünk — internacionalista kötelezettségét teljesítve — még határozottabban támogassa Vietnam népének igazságos harcát az imperialista agresszió ellen. A magyar nép küldöttei, a Fock Jenő elvtárs vezette pártküldöttség tagjai, a közelmúltban Vietnamban tett látogatásuk során ismételten kifejezésre juttatták, hogy továbbra is minden tőlünk telhető politikai, gazdasági és egyéb támogatást megadunk a hős vietnami népnek. Meggyőződésünk, hogy igaz ügyért harcoló vietnami testvéreink és barátaink győzni fognak. Az Amerikai Egyesült Államok diplomatái úton-útfélen hangoztatják, hogy tárgyalásokat óhajtanak a vietnami kérdés rendezésére, de Hanoi ezt elutasítja. Külügyminiszterünk, Péter János elvtárs az Egyesült Nemzetek közgyűlésén elmondott beszédében és az amerikai külügyminiszterrel folytatott megbeszélésén megvilágította, hogy mindmostanáig az Egyesült Államok részéről érvényes tárgyalási ajánlat nem hangzott el. Ha az Egyesült Államok komolyan jelét akarja adni a békés rendezésre irányuló készségének, véget kell vetnie mindenféle agressziónak Vietnam ellen. Mindaddig, amíg az Egyesült Államok a gyakorlatban a háború kiszélesítésére törekszik, békeszólamai csupán az agresszió leplezését szolgáló szemfényvesztési kísérletnek minősíthetők. A nemzetközi helyzet fokozódó éleződése, amiért a felelősség az Amerikai Egyesült Államokban uralkodó imperialista köröket terheli, újabb, nagyobb erőfeszítéseket kíván a szocialista országoktól, a békeszerető erőktől, a béke minden harcosától. Mi a békés egymás mellett élés politikáját változatlanul helyesnek és a kapitalista berendezkedésű országokkal tartott kap<aolataink alapjának tartjuk. A jelenlegi feszültebb, bonyolultabb nemzetközi helyzetben a békés egymás mellett élésért folytatott küzdelmünk nehezebb és több erőfeszítést kíván. Politikai, diplomáciai és más rendelkezésünkre álló eszközökkel küzdünk az amerikai imperializmus vietnami agressziójának visszaveréséért és megszüntetéséért, azért, hogy rákényszerítsük őket a béTcés egymás mellett élésre. Véleményünk szerint az amerikai agresszió anegfékezésében döntő szerepe van valamennyi szocialista ország egységes fellépésének és határozott antiimperialista akcióinak. Pártunk és kormányunk a nemzetközi kommunista mozgalomban levő minden ideológiai és politikai vitakérdést alárendel napjaink legfontosabb feladatainak, az agresszió elleni akcióegység megteremtésének. A béke védelme, a háborús tűzfészkek felszámolása, a nemzetközi feszültségek csökkentése, a gyarmati rendszer teljes és végleges eltörlése érdekében elengedhetetlenül fontosnak tartjuk a szocialista világ és a gyarmati sorból felszabadult, fejlődő országok egységének erősítését. A felszabadult fiatal államok a társadalmi fejlődés, a gazdasági és a kulturális előrehaladás széles országútjára léptek. Ez sok tekintetben óhatatlanul a belső osztályharc kiéleződéséhez vezet, mert a belső reakciós erők — élvezve a volt gyarmatosítók és különösen az Amerikai Egyesült Államok imperialistáinak támogatását — képesek arra, hogy dühödt akciókat indítsanak országaikban a társadalmi haladás meggátlására. így a nemzetközi imperializmus cselszövései jelentik a legfőbb forrását azoknak a viszályoknak és feszültségeknek is, amelyeknek ma a gyarmati rabságból felszabadult, az önálló fejlődés útjára tért számos ország belső életében és egymás közötti viszonyában tanúi vagyunk. őszinte sajnálattal értesültünk az India és Pakisztán között kirobbant fegyveres konfliktusról. Meggyőződésünk, hogy ez a konfliktus és a fegyveres harc csak azoknak az érdekeit szolgálja, akik nem jó szemmel nézik a gyarmati rendszer széthullását és az el nem kötelezett, aktív semlegességi külpolitikát, az érdekelt országokban pedig a háborús, militarista, a társadalmi haladás gondolatával szemben álló erőket erősítik. Támogatunk minden törekvést, amely a két ország között a béke helyreállítását szolgálja. Közvéleményünk nagy figyelemmel és növekvő aggodalommal tekint az Indonéziában kibontakozó eseményekre is. Az indonéz nép antiimperialista, nemzeti demokratikus forradalmának győzelme egyike volt azoknak a tényezőknek, amelyek a mai világképet kialakították. A felszabadult, önálló fejlődés útjára lépett Indonézia pozitív szerepet töltött be a békéért, a gyarmatosítás teljes eltörléséért, a demokráciáért, a társadalmi haladásért vívott harcban. Indonéziára világszerte, mint a haladás, mint a gyarmati rendszer elleni harc egyik élenjáró országára tekintettek az emberek. Most azonban a belső reakció, élvezve az imperialisták közvetlen és közvetett támogatását, támadást indított Indonézia demokratikus forradalmi erői ellen, veszélyezteti az indonéz forradalom, az indonéz nép vívmányait, le akarja téríteni Indonéziát a haladás útjáról. A haladó emberek üldözése, a demokratikus szervezetek, a szakszervezetek, a kommunista párt betiltása gyengíti Indonézia függetlenségét, megbénítja aktív külpolitikáját, hátráltatja fejlődését. Ahol teret engednek az antikommunista hisztériának, ott lehetővé teszik az imperializmus behatolását, ott végzetes veszély fenyegeti a demokráciát és a társadalmi előrehaladás is le-