Országgyűlési napló, 1963. II. kötet • 1965. április 3. - 1967. január 28.

Ülésnapok - 1963-20

1331 i Az Országgyűlés 20. ülése 1965. november 13-án, szombaton 1332 gógusok lakásépítésének megkönnyítésére. Ilku elvtárs beszámolójában reményét fejezte ki, hogy a jövő évben mód nyílik a pedagógusok fizetésének rendezésére. Engedjék meg, hogy én egy kissé pontosabban szóljak erről: elhatározott szándékunk, hogy 1966-ban felemeljük a pedagógusok fizetését. (Taps.) Kedves Elvtársak! A vitában többen is foglalkoztak az új egyetemi felvételi rend tapasztalataival. A származás szerinti kategorizálás megszüntetése egészében helyesnek bizonyult, de végrehajtása a gyakorlatban nem egy helyen és esetben eltorzult, amit többen szóvá is tesznek. Az eddiginél jobban és hatékonyabban kell segíteni, hogy több munkás- és parasztfiatal kerüljön az egyetemre. A fizikai dolgozók gyermekeinek már a középiskolában nagyobb pedagógiai segítséget kell adni, hogy a felvételi versenyben ne kerüljenek hátrányos helyzetbe. A felvételnél a felkészültség mellett alaposabban, jobban figyelembe kell venni a jelentkezők erkölcsi, politikai magatartását, rátermettségét. Az egyetemek és főiskolák oktatóitól, nevelőitől pedig azt kérjük, adjanak meg minden segítséget, ahhoz, hogy az egyetemi hallgatók jól elsajátítsák szakmájukat és a tudományok alapjait, erkölcsi, politikai magatartásuk legyen kifogástalan, röviden szólva, egyetemeink és főiskoláink neveljenek kommunista szakembereket. A munkára nevelés, a korszerű ismeretek oktatása, marxista—leninista világnézet és a kommunista erkölcs elsajátítása, ezek azok az egymással szoros egységben levő feladatok, amelyek hosszú időre megszabják nemcsak az iskolai munkát, hanem általában az ifjúság nevelését. Ha ezeket jól oldjuk meg, felvértezzük az ifjúságot, s képessé tesszük arra, hogy eredményesen helytálljon a szocialista társadalom felépítésében és sikerrel folytathassa tovább azt a forradalmi munkát, amelyet szülei megkezdték. Tisztelt Országgyűlés! A szocialista demokrácia fejlesztésének legfőbb letéteményese éppen ez a testület, az Országgyűlés. Abban a megtisztelő helyzetben vagyok, hogy 1945 óta vehetek részt munkájában. Megállapíthatom: parlamentünk tevékenysége állandóan fejlődik, színesedik, demokratizmusa erősödik. Ennek ellenére képviselőtársaim is több ízben jogosan tették szóvá, hogy tovább kell haladni ezen az úton, s a parlament munkájának hatékonyságát is növelni kell. Kétségtelen, hogy az Országgyűlés ülésezhetnék többet, gyakrabban is, sok kérdést, amit Népköztársaságunk Elnöki Tanácsa elé terjesztünk, az Országgyűlés is tárgyalhatta volna. Ezáltal a parlament politikai fórumát még jobban hasznosíthatnánk az ország ügyeinek megoldására, politikánk, elképzeléseink ismertetésére, népszerűsítésére. Véleményem szerint az Országgyűlés bizottságai is, élve az Alkotmányban és a házszabályzatban rögzített jogaikkal, aktívabb és kezdeményezőbb szerepet vállalhatnának magukra, mind az Országgyűlés, mind a kormány számára fontos politikai, gazdasági és kulturális kérdésekben, javaslatokat dolgozhatnának ki. Ugyanakkor az Országgyűlés munkájában a demokratizmus új vonásaként jelentkezik, körülbelül már két éve, hogy az üléseken elhangzó minden véleményt, javaslatot, elgondolást alaposan megvizsgálunk, s a kormány elé terjesztjük. A kormány a képviselők javaslatai alapján sok fontos kérdést megvizsgált és rendezett az utóbbi időkben. Többek között foglalkozott a hegyvidéken működő termelőszövetkezetek gazdálkodásával, a mezőgazdasági építkezésekkel, a mezőgazdasági kéziszerszámok és kisgépek gyártásának fejlesztésével, a termelőszövetkezeti tagok traktorosképzésével, az új lakótelepek üzlet-, iskola-, bölcsőde- és óvoda-hálózatának, a falvak újságellátásának kérdéseivel. Ezeket rendeztük. A javaslatot tevő képviselőtársaink erről az illetékes miniszter elvtársaktól külön értesítést is kaptak. A kormány több más, az Országgyűlésen felvetett javaslatot is helyesnek ismert el. Ezek megvalósításáról a következő tervidőszakban gondoskodunk, mivel végrehajtásuk hosszabb időt és nagyobb anyagi befektetést igényel. A kormány természetesen a jövőben is nagy gonddal tanulmányozza a képviselők javaslatait, amelyekkel segítik a kormány munkáját. Engedjék meg, hogy ez úton is megköszönjem segítségüket, támogatásukat. Kedves Elvtársak! Tudjuk, hogy a szocialista demokrácia növekedése a kritikai hang erősödésével is együtt jár. Ezt rendjén- és helyénvalónak tartjuk. Mi magunk is azt valljuk, hogy van bírálnivaló a gazdasági építőmunkában, a közéletben, az államapparátusban, a kultúra és a sport területén egyaránt. Bátorítjuk a dolgozók egészséges bírálatát, ami szocialista társadalmi rendünk erősítését, munkánk további javítását szolgálja. De vannak még társadalmunkban olyan elemek, akik úgy vélik: valami személyi változás van más országok kormányában, vagy a nemzetközi helyzetben történik valami, vagy belső életünkben határozunk el reformokat, ez mind alkalmas arra, hogy fellépjenek és azt gondolják: ostoba rémhírek terjesztésével gyengíthetik szocialista rendünket. Növeljük társadalmunk ellenálló képességét effajta hírveréssel szemben. Bátran tárjuk fel munkánk összes fogyatékosságát, de lépjünk fel minden olyan kísérlettel szemben, amely kritika ürügyén vagy anélkül, akár jobbról, akár balról magát, társadalmi rendszerünket veszi célba. Olyan közhangulatot kell teremteni, amelyben a nagy tömegek alkotásait, nagyszerű szocialista eredményeinket, az elvtársainkat és barátainkat lebecsülő hang méltó visz— szautasításra talál munkahelyen, villamoson és sportpályán egyaránt. Bíráljunk akármilyen élesen is, sürgessük a hibák kijavítását, de mindig, minden körülmények között legyünk büszkék a magyar nép nagyszerű vívmányaira, szocialista társadalmi rendünkre, szocialista hazánkra. (Taps.) Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásom befejező részében néhány nemzetközi kérdést érintek. A szocialista országok és a gyarmati sorból felszabadult országok növekvő nemzetközi befolyásának ellensúlyozására és megzavarására az Amerikai Egyesült Államok más imperialista hatalmak támogatásával az utóbbi időben a világ különböző részeiben a provokációk és agreszsziók egész sorát követi el. Ez a nemzetközi helyzet éleződését idézte elő.