Országgyűlési napló, 1963. II. kötet • 1965. április 3. - 1967. január 28.

Ülésnapok - 1963-20

1329 Az Országgyűlés 20. ülése 1965. november 13-án, szombaton 1330 gyogó jövője is van. Csak magukra vethetnek majd, amikor rájönnek, hogy becsapták őket. Tisztelt Országgyűlés! Társadalmunk nagy érdeklődést tanúsít oktatási rendszerünk fejlődése és problémái iránt. Ezt bizonyítja a mostani parlamenti vita is, amely igazolta, hogy az iskolareform alapvető elvei beváltak, kivívták a társadalom, a szülők, a pedagógusok, az ifjúság elismerését és támogatását. Csaknem négyéves tapasztalataink alapján most tovább kell tökéletesíteni az oktató-nevelő munkát, hogy az iskola még jobban előkészítse az ifjúságot az életre, a munkára. Mind a szülők, mind a pedagógusok, mind pedig az ifjúság szemléletében tovább kell erősíteni a munka, a szakképzés, a szakismeretek becsületét. Végleg le kell küzdenünk a szakmunkásképzéstől helyenként mutatkozó idegenkedést, meg kell szüntetni az íróasztal, meg az egynéhány divatos foglalkozás iránt mutatkozó tülekedést. Mint a kétnapos vita mutatta, a legnagyobb érdeklődést az oktatási rendszer továbbfejlesztésében a középiskola váltotta ki. Társadalmunk jó része ma még úgy tekinti a középiskolát, mint amelynek az egyetemi továbbtanulás előkészítése a kizárólagos feladata. Pedig a középiskolát nem tekinthetjük csak egyetemre előkészítő intézménynek, sőt minél több középiskolánk lesz, minél általánosabbá válik a középiskolai oktatás, annál kisebb lesz az aránya azoknak, akik közülük majd tovább tanulnak az egyetemen. Ezért minél jobban szélesítjük a középiskolai oktatást, annál inkább szükséges, hogy a középiskola — természetesen biztosítva minden végzettnek azt a tudásanyagot, ami az egyetemi továbboktatáshoz szükséges — olyan befejezett képzést adjon, ami* biztosítja a különböző munkakörökben való elhelyezkedést. Még az általános gimnáziumban is olyan szerepet kell biztosítani a munkára nevelésnek, hogy az itt végzett, de az egyetemre a képességek, vagy lehetőségek hiányában be nem került fiatalok is szakmát tanulhassanak és beilleszkedhessenek az életbe. Bár az iskolatörvény kifejezetten hangsúlyozta a középfokú szakképzés fontosságát, mégis meg kell állapítanunk, hogy még nem tudtunk megfelelő gyorsasággal elegendő, a népgazdaság számára szükséges szakmai ismereteket nyújtó középiskolát kialakítani. Az újonnan létesült középiskolák zöme is, amint képviselőtársaim felszólalásaikban többen hangsúlyozták, főként a középfokú szakképzés elveinek, hovatartozásának tisztázatlansága, valamint anyagi nehézségek miatt általános gimnázium lett. örvendetes dolog, hogy például a korábban ezen a téren elmaradt megyékben, mint például Szabolcs és Vas megyében az ötéves terv időszakában 11, illetve 8 új középiskola épült. De az már korántsem olyan megnyugtató, hogy Szabolcsban valamennyi, tehát mind all, Vasban pedig a nyolcból hat általános gimnáziumként működik. Miután a szakmai jellegű középiskolával kapcsolatosan vitás kérdéseket tisztáztuk, a középiskolákra fordítható anyagi erőforrásainkat a jövőben elsősorban a szakiskolák számának gyarapítására kell felhasználnunk. Sajnos az iparitanuló-iskolák iránt még mindig nem elég nagy az érdeklődés, holott a szakmunkás-képzésnek a jövőben is változatlanul ez a fő útja és formája. Az iskolareform meg akarja könnyíteni a fiatal szakmunkások számára a középfokú általános műveltség megszerzését, ezért előírta: lehetővé kell tenni, hogy rövid idő, lehetőleg két év alatt, középiskolai végzettséget is szerezhessenek, akik iparitanuló-iskolába jártak. Csak elmarasztalni lehet a Munkaügyi és a Művelődésügyi Minisztériumot amiatt, hogy a törvénynek ezt a rendelkezését nagyon késedelmesen valósították meg. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy az utolsó években néhány szakmában az iparitanuló-iskolákba nem jelentkeztek annyian, mint amennyien felvehetők lettek volna. Most azonban ez az akadály is elhárult. A középiskolai oktatásról a Minisztertanács ülésén megvitatott és az Elnöki Tanácsnak elfogadásra ajánlott törvényerejű rendelettervezet biztosítja a végzett ipari tanulók középiskolai továbbtanulásának lehetőségeit. Az a szülő, aki gyermekének szakmát is, meg középiskolai végzettséget is óhajt adni, elérheti, ha iparitanuló-iskolába járatja gyermekét. Reméljük, ez is előmozdítja, hogy az általános iskolát végzettek többsége szakmát tanuljon. Sokan teszik szóvá — tisztelt Országgyűlés, — a diákok túlterhelését, nem kevesen bírálják a tananyagok mennyiségét és tartalmi vonatkozásait is. Magam is azon a véleményen vagyok, hogy a túlterhelést még nem tudtuk megszüntetni. A tananyagok korszerűsítésében történt előrehaladás. Különös dicséretet érdemelnek az általános iskolák alsó tagozatának új tankönyvei. Ezt a munkát azonban következetesen tovább kell még folytatni az általános és középiskolákban, az egyetemeken és a főiskolákon is, leküzdve a maradiság, a beidegződés és a megcsontosodottság, a régihez való görcsös ragaszkodás ellenállását. Példaként említem, de azt hiszem, minden tárgyban van hasonló: nem békélhetünk meg azzal, hogy az iskolában többet foglalkoznak a több mint kétezer évvel az ókori Rómában élt Gracchusok földreform-terveivel, mint a mi 1945. „ évi földreformunkkal. (Derültség, taps.) Kedves Elvtársak! Az utóbbi évek munkájának legfontosabb tapasztalata, hogy a közép, a főiskolai és az egyetemi oktatást csakis a konkrét népgazdasági igények pontos meghatározása alapján fejleszthetjük. A kormány egyik legutóbbi ülésén foglalkoztunk az iskolafejlesztés távlati terveivel, s köteleztük az Országos Tervhivatal elnökét, hogy az illetékes miniszterekkel együtt a jövő év elejére nyújtsanak be a népgazdaság távlati szakember-szükségletéről tudományosan megalapozott jelentést, tegyenek javaslatot a kormánynak, hogy az iskolarendszer továbbfejlesztését megnyugtató alapokon folytathassuk tovább. Az ifjúság nevelésében központi helyet fogMainak el a pedagógusok. Csatlakozom azokhoz a felszólalókhoz, akik nagy elismeréssel méltatták áldozatkész munkájukat. A kormány köszönetét és elismerését fejezem ki a nevelőknek. Foglalkozunk a pedagógusok anyagi helyzetének javításával is. A kormány Gazdasági Bizottsága nemrégiben határozatot hozott a peda-