Országgyűlési napló, 1963. II. kötet • 1965. április 3. - 1967. január 28.

Ülésnapok - 1963-20

1319 Az Országgyűlés 20. ülése 1965. november 13-án, szombaton 1320 sok elvégzéséhez még néhány év szükséges, de azután valóban elmondhatjuk rnajd: a futóhomokot aranyhomokká változtattuk. Nagyüzemeinkben a talaj munkát teljes egészében géppel végzik. Bár a dőlt gabonáknál — mint az idei aratás mutatta — még nem mellőzhető a kasza, a legnehezebb mezőgazdasági munkát, a gabona betakarítását az állami gazdaságokban teljesen, a termelőszövetkezetekben pedig 80 százalékban gépesítettük. Bár az ötéves tervben az eredetileg is irreálisan kitűzött 22— 23 százalékos növekedést nem érjük el, a mezőgazdaság termelésének 12—14 százaiákos emelkedését így is jelentős eredménynek kell tekintenünk. A gyakorlatban bebizonyosodott a szocialista nagyüzem fölénye. Az átszervezés közben nem esett vissza, sőt nőtt a termelés. Búzából már két éve hazai termelésből elégítjük ki a szükségletet. Az 1956—1960-as években 8,6 mázsa volt a holdankénti átlag, ezzel szemben az elmúlt öt évben már 10,7 mázsa, sőt az idén 12,5 mázsás átlagtermést értünk el, ami hektáronként csaknem 22 mázsának felel meg. Soha ilyen eredméhye nem volt még a magyar mezőgazdaságnak. Ez a hozam több mint másfélszerese a felszabadulás előtti évek átlagának. A régebbi 11 mázsával szemben a kukoricatermés átlaga is immár negyedik éve 15 mázsa felett van. Hasonló folyamatos növekedést matatnak más növényeink termésátlagai is. Sok munka vár még mindannyiunkra a mezőgazdasági termelés további fejlesztésében, de elmondhatjuk, hogy a mezőgazdaság megkezdte visszatéríteni azokat a milliárdokat, amit népünk áldozatkészsége juttatott számára. Ez bizonyítja legjobban, hogy pártunk és kormányunk helyesen cselekedett, amikor felhívta parasztságunkat, lépjen a szocialista nagyüzemi gazdálkodás útjára. Ez bizonyítja a legjobban, a falu népe helyesen cselekedett, amikor — átérezve történelmi felelősségét — igennel válaszolt erre a felhívásra. Az elmúlt öt évben tovább emelkedett a tömegek általános műveltsége. Hazánkban minden ötödik ember szervezetten tanul általános vagy középiskolában, illetve egyetemen. Olvasó, művelődő nép lett a magyar. A kultúra terjesztésének olyan fontos eszköze, mint a televízió, az utolsó öt évben vált hazánkban általánossá. Amíg 1959-ben mintegy 50 ezer, addig ma csaknem 800 ezer előfizetője van, s műsorával besugározza az ország területének nagyobb részét. Kedves Elvtársak! Tisztelt Országgyűlés! ötévi munkánk eredményei lehetővé tették, hogy előbbre lépjünk legfőbb célkitűzésünk felé, ahhoz, hogy a dolgozó ember szebben, jobban, kulturáltabban éljen hazánkban. Mit mutatnak ebben a vonatkozásban az ötéves terv előzetes adatai? A munkások és alkalmazottak egy keresőre eső reálbére nem éri el ugyan a tervezett 13 százalékos növekedést, hanem előreláthatóan 8—9 százalékkal nő, viszont a foglalkoztatottság és a társadalmi juttatások színvonala az elmúlt öt évben olyan mértékben nőtt, hogy a munkások és alkalmazottak reáljövedelme a tervben elhatározott 17 százalék helyett várhatóan 19—20 százalékkal emelkedik. A lakosság pénzbevételei 68« az idén eddig már egymilliárd hétszázmillió forinttal haladták meg a tavalyit. Ebben a növekedésben jelentkezik a pártnak és a kormánynak a családi pótlék és az egyes alacsony nyugdíjak felemelésére hozott intézkedése is. A társadalombiztosítást kiterjesztettük az egész termelőszövetkezeti parasztságra, úgyhogy most csaknem mindenki részesül ingyenes egészségügyi ellátásban és a társadalombiztosítás egyéb juttatásaiban. Állami támogatással pénzalapot teremtettünk ahhoz, hogy nyugdíjat kapjon a közös gazdaság munkájából kiöregedett parasztember. A dolgozó tömegek életnívóját elsősorban olyan tényezők szabják meg, amilyenek a foglalkoztatottság, a bérek, a társadalmi juttatások mértéke, s az alapvető élelmi és ruházati cikkek ára. Emellett ideiglenesen hat az idény cikkek ára is. Sajnos, az idén a zöldség- és gyümölcsfélék drágábbak voltak, mint tavaly. Ennek alapvető oka, hogy kevesebb termett, és emiatt kevesebbet tudtunk felvásárolni. Azt is el kell érni, hogy a zöldség és gyümölcs felvásárlása és forgalomba hozatala gyorsabb és egyszerűbb legyen, mert ez is fontos feltétele a lakosság jó és olcsó ellátásának. Az ilyen átmeneti jellegű áremelkedés ellenére is megállapíthatjuk, hogy népünk rendesen él, öltözködik és táplálkozik, s nyugodtan, magabiztosan nézhet a jövőbe, munkájának eredményei nyomán folyamatosan javulhat tovább az életszínvonala. Kedves Elvtársak! Egy nép életszínvonalát reálisan akkor ítélhetjük meg, ha elsősorban saját múltbeli életével vetjük egybe. A magyar nép életét évszázadok óta a tömegek keserves nyomora jellemezte. Ezt már régen messze magunk mögött hagytuk. Bár a kapitalizmustól sok terhes örökséget vettünk át, mégis a magyar nép életszínvonalát már ma is bátran hasonlíthatjuk általában a világ népeinek átlagos életszínvonalához. Ruházkodás, élelmiszerfogyasztás, kulturális és szórakozási lehetőségek, lakásviszonyok szempontjából is a kapitalista országok zömét magunk mögött hagytuk. Vannak viszont, akik a mai Magyarország életnívóját kizárólag a legfejlettebb kapitalista államok jól kereső dolgozóinak szintjéhez hasonlítgatják. Nem veszik figyelembe, hogy az évszázadok alatt kialakult általános gazdasági fejlettség tekintetében objektíve mekkora nagy különbségek voltak, és ezekből eredően vannak még ma is a szóbanforgó országok és Magyarország között. S még ebben az összehasonlításban is van mit mondanunk. Ha most nem is értékeljük mindazt, amit pénzben nem lehet kifejezni, a dolgozók társadalmi megbecsülését, emberi méltóságát, a közéletben betöltött szerepét, azt, hogy nálunk a munkásosztály, a nép a hatalom birtokosa, — az összehasonlítás akkor is sok tekintetben javunkra dől el. Egyre több hazánk fia van, aki hosszabb-rövidebb ideig külszolgálatban vagy tanulmányúton külföldön él. Érdekes és tanulságos a véleményük a kapitalista életformáról. Engedjék meg, hogy idézzek egy jelenleg Amerikában tanulmányúton levő magyar orvos leveléből. „Amerika egy más világ, soha nem tud-