Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.

Ülésnapok - 1963-3

123 Az Országgyűlés 3. ülése 1963. március 26-án, kedden 124 gyen a 12—14 százalékos termelési eredménynövekedésnek: a gyenge és közepes termelőszövetkezeteknek a jó termelőszövetkezetek sorába való felsorakoztatása. Kedves Elvtársak! Ez rendkívül nagy probléma. Az átszervezés során egész népünk problémájává vált a mezőgazdaság átszervezése, most pedig azt kell mondanom, váljon egész népünk problémájává a gyenge termelőszövetkezetek megszilárdítása. Elvtársak! A választási jelölések során, a választások során igen sokan felvetették nekem is és más elvtársaknak is a következő kérdést: az elvtársak eljöttek, megagitáltak, beléptünk a termelőszövetkezetbe, most jöjjenek, segítsenek, hogy a problémákat megoldjuk. Mert a legtöbb esetben a termelőszövetkezetekben nem gazdasági problémák vannak, hanem szervezési problémák vannak, olyan problémák, hogy még nem találták meg azt az utat, amely kivezetné őket abból a lehetetlen helyzetből, amelyben jelenleg vannak. Igen sok és felemelő példája van már áz ország területén a gyenge termelőszövetkezetek felemelkedésének. Elindult egy nagyszerű mozgalom is és országunkban ma már sok szép példáját látjuk ennek. Ez a mozgalom arra irányul, hogy az erősebb termelőszövetkezet segítse a gyengén működő termelőszövetkezeteket. Soha ilyenre nem volt a történelemben példa, mert hiszen, az előbb említett dolognál maradva, ha valakinek többje volt földben, állatban, vagy gazdasági értékben, még jobban lenyomta volna a másikat Most pedig éppen a fordítottja történik. Az ebben a felemelő érzés, hogy az erősebb termelőszövetkezetek segítik és segítsék a gyengén működő termelőszövetkezeteket. Mint mondottam. ennek már igen sok felemelő példája is van. Meg kell mondanom, ezt tartom az egyik legfőbb kérdésnek, a termelőszövetkezetek megszilárdítása, a gyenge termelőszövetkezetek megszilárdítása tekintetében. A másik dolog, amelyet igen fontosnak tartok a gyenge termelőszövetkezetek felemelkedése tekintetében, a tagok közvetlen anyagi érdekeltségének a lehető legjobban való érvényesítése. Elvtársak, azért csak legyünk tárgyilagosak, az a helyzet, hogy annak a termelőszövetkezeti tagságnak, amely csak azzal tud számolni, hogy munkaegységenként 12—14 forintot osztanak, és más anyagi érdekeltség nemigen fűzi a termelőszövetkezethez, mert talán rossz a termelőszövetkezetben a hozzáállás a vezetés részéről, vagy _ talán a járási, vagy a megyei vezetés részéről, kérdezem, hogy az ilyen termelőszövetkezeti tagságnak van-e kedve becsületesen dolgozni. Nehezen hihető ez, elvtársak. S éppen ezért nagyon fontos, hogy a közvetlen anyagi érdekeltség elvét a gyakorlatban érvényesítsük. Ennek sok száz, sok ezer példája van már az országban és azok4 ban a termelőszövetkezetekben vagy községekben, ahol helyesen és jól fogták meg ezt a kérdést, egy-két év alatt rendkívüli eredményeket tudtak elérni. Mert az nem igaz, hogy különbség van a dolgozó parasztok hozzáállásában, csak a szervezési vagy egyéb vonatkozású problémákban van különbség. Kedves Elvtársak! Ez a dolog feltétlenül fontos azért, mert végeredményben nem mindegy, hogy az a 4,8, majdnem 5 mil! liárd forintos hosszú, illetve középlejáratú beruházási hitel, amelyet az állam a termelőszövetkezetek gazdasági megerősítésére fordít a költségvetésben, hogyan, milyen formában térül vissza, vagy pedig egyáltalában visszatérül, vagy nem térül vissza. Kedves Elvtársak! Magában Tolna megyében a mezőgazdasági beruházások 155 millió forintot tesznek ki. Ebből építkezésre mintegy 60 millió forintot, öntözésre 41 millió forintot, gépekre és berendezésekre 28 millió forintot, egyéb beruházásokra 25 millió forintot fordítunk. Ebből csak az állami költségvetésben 123 millió forint van. Magának ennek az igen nagy összegnek — mert nem nagy Tolna megye — rendkívül nagy jelentősége van egy év alatt, ha helyesen, jól használjuk fel. Lényegében 3—4 év alatt megoldottuk a termelőszövetkezetekben a férőhelyproblémát, sertés férőhelyek, juh-férőhelyek vannak. Szarvasmarha istállókban még van hiányosság, ezért fel kellett vetnünk a problémákat, hiszen végeredményben nem feltétlenül szükséges, hogy úgy legyen, ahogyan jelenleg van. Kedves Elvtársak! Talán azt is,mondhatom, hogy bűnös felelőtlenség tapasztalható az állami pénzen épített épületek körül. Nevezetesen megemlítek egy-két ilyen dolgot. A vitában már egyébként volt erről szó. Ilyen az a bizonyos úgynevezett szélcsatornás góré, amelynek típustervét az Agroterv kiadta. Feltalálták ezt a szélcsatornás górét, ami egyébként már 20 esztendővel ezelőtt fel volt találva Magyarországon és a termelőszövetkezetek mindegyike ezer forintot fizet ezért a tervért. Ugyanakkor, amikor be kellett volna górézni a kukoricát, minden termelőszövetkezetbe, illetve legalábbis az enyémbe, írt a termelőszövetkezeti beruházási iroda, hogy elvtársak, a góré életveszélyes, nem szabad megtölteni, mert ha megtöltik, akkor össze fog dőlni. Ez be is következett, több helyen megrogyott a góré. Nem dőlt össze, de megrogyott. Kérdezem, nem bűnös felelőtlenség-e a termelőszövetkezetnek nyújtott állami pénzzel ilyen értelemben gazdálkodni. A másik ezeknek a bizonyos szabadtartásos istállóknak a kérdése. Ez nagyon komolyan vitatott kérdés. Mi történik ezen a téren? Most már a szerfás épületek a termelőszövetkezetek nagy többségében megoldották a problémát, de a szabadtartásos szerfás istállókat megépítették a termelőszövetkezetek állami beruházásból, s amikor elkészültek, utána saját erőből átalakították nem szabadtartásos istállókká. Ez ámítás, elvtársak! Miért van erre szükség? Azért, mert ha nem úgy építette volna meg a termelőszövetkezet, ahogyan az a bizonyos terv előírja, akkor megvonták volna tőle az állami beruházásokat, a hitelt. Hát persze, hogy megépítette a termelőszövetkezet és amikor a műszaki átadás-átvétel megtörtént, utána harmad-negyednapra átalakíttatta. Elvtársak, ez így történt az ország területén mindenhol. (SZABÖ PÁL: Csáki szálmája, úgy látszik!) A másik dolog, amivel feltétlenül foglalkozni kell, a járulékos beruházások problémája. Elvtársak, az a helyzet, hogy vannak termelőszövetkezetek — fel tudok sorakoztatni jó párat csak a járásban — ahol felépült a számos istálló, még-