Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.

Ülésnapok - 1963-3

125 Az Országgyűlés 3. ülése 1963. március 26-án, kedden 126 pedig gépesítésre, ugyanakkor természetes, hogy nem gépesítették, mert hiszen pénz hiányában arra már nem kerülhetett sor.-Felépült egy ser­téshizlalda, sertéshizlaló telep, de már nem ke­rült rá pénz, hogy vízzel lássuk el. Elvtársak, ahol ezer számra akarunk hizlalni, tehát ezer-ezeröt­száz-kétezer hízót meg akarunk hizlalni, ott kü­lönösen a nyári időszakban rendkívül sok víz kell. Tessék elképzelni, az elvtársaknak nem kell mondanom, de azért csak megemlítem, hogy ab­ban a téli időszakban, ami most volt, amikor fújta a havat a szél, rendkívül nehéz körülmé­nyek között kellett gondoskodni a vízről, nem lehetett tárolni. A nyári időszakban pedig meg­fulladnak a sertések. Ezért ezeket a járulékos beruházásokat meg kell a termelőszövetkezetek­nek oldaniuk. A továbbiakban tudom, hogy van olyan el­képzelése a földművelésügyi kormányzatnak, hogy most már szilárdabb, használhatóbb és masszívabb épületeket fogunk építeni. Rendkívül fontosnak tartjuk, hogy ezek feltétlenül valóban alkalmasak is legyenek arra a célra, amire épí­tik őket. A tervek időben való elkészítése a ter­vező vállalatok részéről szintén szóban volt már itt a költségvetés vitájában. Ez nagyon fontos kérdés, mert hiszen végeredményben a tervek elmaradásával az építkezési beruházások is elma­radnak és — én mezőgazdasági építkezésekről beszélek, de ugyanez vonatkozik az ipari építke­zésekre is — és az épületek akkor épülnek meg, amikor már sokkal drágábban, téliesítve, a téli időszakot és egyéb körülményeket figyelembe véve kell építeni. Ez sokkal nehezebb és ott mi­nőségi munkát többé nem lehet megkövetelni. Kedves Elvtársak! Szólni kívánok még a gé­pesítés problémáiról. Nagyon jóleső érzés, hogy az utóbbi időben a mezőgazdaságba rendkívül sok jó traktor, gép, felszerelés és egyéb vonult be. De meg kell mondanom, hogy itt is van prob­léma. Elszomorító dolog, hogy végeredményben az a helyzet, legyártunk gépeket, amelyekről, amikor kikerülnek a gyakorlatba, kiderül, hogy használhatatlanok. sl, A szombathelyi gyár legyártott például töb­bek között égy szecskavágót. Nagyszerű kon­strukció volt, de mindenre alkalmas, csak éppen szecskázásra nem. Nagyszerűen tépett volna, ha a hajtókerék elbírta volna. Sorozatban legyártot­tak belőle nem tudom hány száz, vagy talán ezer darabot. Szerencsétlenségünkre mi is vettünk egyet. Mi lett a vége? Másfél éves vita után ki­cserélték a gépünket az AGROKER-nél. Amikor már nagyon sok vita után azt mondtam, csinál­janak valamit ezzel a géppel, az AGROKER vál­lalat egyik elég komoly beosztású embere azt mondotta: .„Elvtárs, legyen nyugodt, nemcsak maguk vannak ebben a helyzetben." (Nagy de­rültség.) Ez a dolog eléggé tragikomikusnak tűnik. Ha csak mi lettünk volna ebben a helyzetben, jobban megnyugodtam volna, az azonban eléggé nyugtalanító, hogy nemcsak mi voltunk ilyen helyzetben, hanem sok termelőszövetkezet, álla­mi gazdaság, amely ebből a gépből vásárolt. A múlt nyáron a gépállomás Balaton-kom­bájnokat kapott. A mezőgazdaság nagyon sok rendkívül jó gépet kapott, de ne vegyék rossz­néven az iparban dolgozó elvtársak, ha őszintén megmondom, a Balaton-kombájn, legalábbis az, amely nálunk volt, szégyenfoltja a magyar ipar­nak. Súlyos dolog, amit mondok? Súlyos. A kom­bájn 36 hold árpát aratott két hét alatt, tört, sza­kadt, hajolt mindenhol, ahol csak elképzelni le­het. Ilyen gépet nem szabad kiadni, mert ennek az a következménye, hogy a dolgozó parasztok azt mondják: na tessék, itt van. Magától értető­dő, hogy szeretnénk azt, ha a továbbiakban ez nem így lenne. Igen sok gépet gyártottak le és sokat adtak ki a termelőszövetkezeteknek. Az Orkán például nagyszerű gép, de a hozzá legyártott adapter álló­eszköze a termelőszövetkezetnek. Azért állóesz­köze, mert nem dolgoznak vele. (Derültség.) Tes­sék megnézni, nálunk is áll, mióta megvan. Nagy vita után a megyei AGROKER-nél azt mondot­ták, nem muszáj átvennünk az adaptert. Rend­ben van, nem muszáj átvenni. Ez engem meg­nyugtat, legközelebb nem vesszük át. De mit csi­nál az AGROKER? Az adaptert nem lehet hasz­nosítani, csak akkor, ha az Orkánra felszereljük, ebben az esetben azonban az Orkán nem nagy­üzemi gép, hanem kisüzemi gép, amely csak egy , soron mehetne. Most már próbálkoznak kétsoros adapterrel, de az sem fog menni. A traktoros ol­dalt fog nézni, meg előre is kellene néznie, de el­képzelhető-e olyan ember, aki előre is néz, meg oldalra is? Az adapter ugyanis oldalt vágná a sort. A traktoros nem tud elmenni a soron. Ha pedig nem tud, akkor az adapter használhatat­lan. Még valamit szeretnék felvetni a gépi nor­mák problémáiról. Ez nagyon érdekes dolog és kérem az illetékes elvtársakat, nézzék jól meg. A termelőszövetkezetekben sok probléma van n normakérdéssel, a munkaegység-normával és egyébbel. A gépállomások felé kiadtak egy nor­makönyvet, amelynek példája szerint az RS—09 traktor két és fél katasztrális hold burgonyát töl­töget. Ugyanakkor egy ló egy emberrel ugyan­csak két és fél katasztrális holdon végzi el a töl­tögetést. Tehát egy lóval is teljesíteni tudom az, előírást. Amikor ezt szóvá tettem az FM-ben, meg akartak győzni, hogy nincs igazam. Ám most is ugyanez a norma van érvényben a gépállomá­sokon és a termelőszövetkezetek felé ez a norma­javaslat. Kérdezem, van-e különbség egy traktor normája és egy ló normája között?. Hát van. Kedves Elvtársak! Nagyon fontosnak tar­tom, hogy azokat a mezőgazdasági problémákat, amelyek egy termelőszövetkezet keretét megha­ladják, több termelőszövetkezet összefogásával valósítsuk meg. Milyen problémákról van szó? Vízrendezés­ről, belvízrendezésről, csatornákról, a talajjaví­tásról, talajvédelemről. Ezt rendkívül fontosnak tartom. Igen nagy Összegeket fordítunk belvíz­• rendezésre, csatornázásra, talajjavításra és talaj­védelemre. Ezek a feladatok meghaladják egy termelőszövetkezet keretét, egy termelőszövetke­zet nem tudja megoldani. Az ország területén igen sok és szép példája van már az összefogásnak az ilyen feladatok el­végzésével kapcsolatban. Ezt a mi példánkból is tudom, a koppányvölgyi rendezésről. A Koppány­csatornát kikotorták és három nap alatt vonult

Next

/
Oldalképek
Tartalom