Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.

Ülésnapok - 1963-3

121 Az Országgyűlés 3. ülése 1963. március 26-án, kedden 122 lentkeznek nehézségek, de ezek átmenetiek, ezzel szemben állandóak és szilárdak azok az alapok, amelyeken népgazdaságunk nyugszik és fejlődik, és ez adja azt a biztató erőt népünknek, amelyet a szocializmus építése érdekében kifejt. Kötelességemnek tartom, hogy visszhangját adjam a párt és a kormány amnesztiát adó programjának. Üzemeinkben mintegy 30 fő érzi kormányunk humanizmusának hatását. Ezen 30 fő kisebb-nagyobb törvénybe ütköző cselekményt követett el és ezért hosszabb-rövidebb ideig tartó javító-nevelő munkára vannak ítélve. Gungl Lajos, István-aknai dolgozó az amnesztia rendelet elolvasása után így nyilatkozott: „Kimondhatatlan örömmel olvastam Kádár elvtárs szavait." Utána elmondta, hogy csak szocialista országban válhat valóra ilyen rendelet meghozása, amely lehetővé teszi, hogy egyes emberek kisebb-nagyobb botlásukért nem bűnhődnek örökké és nem lesznek megbélyegzettek. Pártunk és kormányunk szerető gondoskodása, szocialista humanizmussal átjárt cselekedetei, a szó és a tett összhangja tükröződnek vissza azokban a gazdasági, szociális, kulturális rendelkezésekben, amelyek dolgozóinknál kedvezően találnak visszhangra. Az országban jelentkező egység a vezetés és vezetettek között biztosítja azt, hogy a kommunizmus építésébe való átmenethez szükséges gazdasági és műszaki feltételek, bármilyen jó tervben rögzített határidő előtt, meg kell hogy valósuljanak. Ezen szemlélettől vezérelve értek teljesen egyet az itt előterjesztett költségvetéssel, azt teljes egészében elfogadom és a tisztelt Országgyűlésnek elfogadásra ajánlom. (Taps.) ELNÖK: Péti János képviselőtársunkat illeti a szó. PÉTI JÁNOS: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! Eengedjék meg, hogy én is hazabeszéljek, mert hiszen mezőgazdasági dolgozó vagyok és a mezőgazdaság dolgaival, problémáival szeretnék foglalkozni. Kedves Elvtársak! Mielőtt a költségvetés vitájában részt vennék, legelőször is szeretnék beszélni a dolgozó parasztok, a termelőszövetkezeti tagok életéről, problémáiról. Rendkívül felemelő érzés az, hogy a legutóbbi idők során bekövetkezett nagy átszervezés, felfejlődés következtében lényeges változás állott be a termelőszövetkezeti tagok életében, a dolgozó parasztok életében, mert hiszen lényegesen megváltozott emberi felfogásuk, gazdasági helyzetükkel együtt megváltozott az a felfogás, amely évszázadokon keresztül a parasztok életét kötötte és felfogásukat irányította. A gazdasági problémák mellett jelentkezett a nevelés során az emberi tudat formálásának problémája és rendkívül felemelő érzés volt, amikor a parasztok rétegeződésének problémájában megjelent egy új dolog, a szocialista elv, a szocialista gondolkodás, amely az enyémtől a mienkre fordította az emberek tudatát. Igen sokat lehetne erről beszélni, mert hiszen végeredményben tudjuk azt, hogy milyen rendkívül nagy lelkitusát, lelki megpróbáltatást jelentett ez a dolgozó parasztok életében. Ismeretes dolog az, hogy mire építette fel a dolgozó paraszt az életét. Ha volt egy kis pénze, akkor feltétlenül két garast hozzátett azért, hogy földet, házat vegyen, gazdasági felszereléseit gyarapítsa, hogy ha bekövetkezik az a bizonyos öregkor, akkor legyen mire támaszkodnia élete végén. Természetesen ez rendkívüli gyötrelmekkel járt, mert rendszerint bekövetkezett a végén a gazdasági lehetetlenülés, vagy az állat hullott el, vagy betegség következett be a családban és végeredményben mégiscsak visszaesett abba a nehézségbe, amely a családi gondokkal együtt járt. Most a szocialista átszervezéssel egy teljesen új életformát kellett felvennie, teljesen új problémákkal és új feladatokkal. Ez bizony megnehezítette dolgozó parasztjainknak a termelőszövetkezetekbe való belépését. Kedves Elvtársak! Nehéz elfogultság nélkül beszélni erről a nagy dologról, erről a nagy történelmi átalakulásról, amely a parasztság életében az utóbbi évek során bekövetkezett. Ismeretes az, hogy ha valakinek egy lova volt, az semmi körülmények között sem ült le egy asztalhoz azzal, akinek nem volt lova, vagy ha leült, lekicsinylő módon bánt vele. Vagy ha két lova volt, vagy ha négy lova volt, vagy ha földje volt, ez mind-mind bizonyos elkorlátozódást jelentett 9 parasztság életében. Ez jelentkezett a gazdasági életben, jelentkezett a politikai életben, de még a házasságkötések során is jelentkezett. És most egy új, felemelő érzés az, hogy rövid pár esztendő alatt ez elmosódott, vagy elmosódóban van és igen jóleső érzés az, hogy új barátságok, új baráti körök, új erkölcsök alakultak ki a parasztság életében, a falu életében. Nincs alsószeg, felszeg, nincs ilyen vagy olyan vallási megkülönböztetés, de nincs vagyoni korlát sem, amely gátolná a parasztok közeledését. Ez rendkívül jóleső és felemelő érzés. Az emberi kapcsolatoknak százai és ezrei bizonyítják azt, hogy igenis, ez a helyes és ez a jó a parasztság életében. Kedves Elvtársak! A vita során már felvetődött a szakember kérdés, felvetődött az, hogy hiány van szakemberekben. Meg kell mondanom, hogy van szakember-probléma. Végeredményben legyünk tárgyilagosak és lássuk be, hogy annak a dolgozó parasztembernek, akinek csak az volt a gondja, hogy a maga öt-hat, vagy nyolc-tíz, vagy húsz hold földjén gazdálkodjék, most mint termelőszövetkezeti elnöknek vagy termelőszövetkezeti brigádvezetőnek, egy nagy gazdaság, három-négy-ötezer, vagy éppen tízezer holdas gazdaságnak a gondja szakadt a nyakába, a szervezési problémák, üzemszervezési problémák, gazdaságpolitikai problémák, az emberekkel való kapcsolat problémája, s mindez magától érthetően rendkívül sok bonyodalmat, gondot okoz. Elvtársak! Meg kell mondanom őszintén, hogy a parasztság soraiban vannak nagyszerűen kinőtt emberek, akik termelőszövetkezeti vezetőkként, brigádvezetőkként, munkacsoportvezetőkként megállják helyüket és ott, ahol probléma van a termelőszövetkezetekben, legtöbb esetben ott keresendő a probléma, ahol a vezetésben, az irányításban, az emberi kapcsolatokban van a probléma. És minden községben, minden termelőszövetkezetben vannak olyan emberek, akik ezt a problémát többé-kevésbé meg tudnák, vagy meg tudják oldani. A másik dolog, amiről a vita során szintén szó volt, és ami egyik biztosítéka kell, hogy le8'