Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.

Ülésnapok - 1963-14

973 Az Országgyűlés 14. ülése 1965. február 10-én, szerdán. i 974 lőtt termelési eszközök és fogyasztási cikkek választékának bővítése a jövedelmező külkereskedelem nélkülözhetetlen feltétele. Űgy gondolom, hogy népgazdaságunk gyorsabb ütemű fejlesztése, fizetési mérlegünk kedvezőbbé tétele, az •életszínvonal és a munkakörülmények javítása érdekében a tudománynak, a műszaki fejlesztésnek nagyobb befolyást kell biztosítani már a tervezés stádiumában, amikor is a Tervhivatalban és a minisztériumokban a tervet készítik, akkor már ismerni kell a világviszonylatban legfejlettebb, leggazdaságosabb megoldásokat. Az említett területeken folyó munka megjavítása érdekében valószínűleg új anyagi ösztönző módszereket kell itt is kidolgozni, hogy a rendelkezésre álló nagy. szellemi erőt, kapacitást a gyakorlattal jobban egyesítsük. Ezzel elő kell segíteni azt is; hogy minél rövidebb legyen az átfutási idő — mert ez most túl hosszú —, amíg az új termék a kutató, tervező asztaláról, a laboratóriumból gyártásra, majd a piacra kerül. E területen is jobban ki kell használni a nemzetközi együttműködést. Azokon a területeken kell elsősorban keresni az együttműködést, ahol a tudományos műszaki kapcsolatok lehetőségei egybe esnek a mi

v népgazdasági céljainkkal. A közös kutatás és tervezés terén sok még a maradiság, a tartózkodás és a nacionalista elzárkózás, különösen a közös kutatási programok, közös kutatóközpontok, tervező- és szerkesztőirodák, valamint mintaüzemek létrehozásával kapcsolatban. Ezen a magatartáson változtatni kell. Bátrabban kell felhasználni a külföldi tudományok és a műszaki haladás sikereit, legyen az szocialista vagy kapitalista országok eredménye. Látni kell azt is, hogy országaink között a közös kutató, tudományos tevékenység egyben megnyitja a lehetőséget az ésszerű munkamegosztás felé is. Nem szégyen magyar tudós, technikus, tervező számára, ha a világszínvonalon álló műszaki megoldásokat átveszi, megismeri, •— és segíti őket átültetni a hazai termelésbe. Minél szélesebb területen dolgozunk a tudományos tapasztalatok cseréje, értékesítése terén, annál több új eredményhez jutunk mi magunk is. Szégyenkezni inkább azon kell, ha lemaradunk a világszínvonaltól, ha nem vagyunk versenyképesek, ha olyan problémát, amit mi magunk sok esztendős kutatással nem tudtunk megoldani, nem veszünk át a világ műészaki tudományától. A nemzetközi tapasztalat azt mutatja, hogy ;az iparilag legfejlettebb országok egyik előnye az, hogy leggyorsabban átveszik, alkalmazzák a legjobb műszaki megoldásokat a termelésben, és rövid idő alatt jelentkeznek új gyártmányaikkal a világpiacon. Ebből a szempontból nekünk tanulnunk kell. Itt még nagy tartalékok vannak. A gyorsabb és ésszerűbb műszaki fejlesztést nemcsak a termelés minőségi mutatóinak megjavítása, a versenyképesség növelése követeli meg, hanem az a tény is, hogy mind kevesebb munkaerő áll rendelkezésünkre. Elvtársak! Ezeket a gondolatokat kívántam elmondani ' a benyújtott költségvetési tervezettel kapcsolatban. Meggyőződésem, hogy jobb munkával a felső gazdasági vezetésben és az üzemekben egyaránt új sikereket tudunk elérni és ezzel további nagy szolgálatokat teszünk a szocializmus ügyének nemcsak hazánkban, de határainkon túl is. Tevékenységünket támogatják a szélesebb dolgozó rétegek és éberen figyelik külföldön barátaink is. Tegyünk meg mindent, hogy munkánk egyre jobb és egyre eredményesebb legyen. Javaslom, hogy a tisztelt Országgyűlés fogadja el a beterjesztett költségvetési tervezetet. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik Hever Lajos képviselőtársunk. HEVÉR LAJOS: Tisztelt Országgyűlés! Az 1965. évi költségvetés vitájában néhány, a 'mezőgazdaság gépesítésével kapcsolatos problémát : szeretnék felvetni, amelyek megyénkben a mezőgazdaság eddigi és további fejlődésére kihatással vannak és amelyek — úgy érzem — országosan is megoldandó feladatként jelentkeznek. A mezőgazdaság gépesítése területén az utóbbi pár év alatt hatalmas léptekkel haladtunk előre. Természetesen további gépesítésekre, ^gépi beruházásokra szükség van; és elsősorban itt az olyan mezőgazdasági munkagépekre gondolok, amelyeket jelen pillanatban a mezőgazdaság még hiányol. Ennek ellenére azonban teljesen indokoltnak tartom a költségvetés olyan célkitűzését, amely a mezőgazdasági erő- és munkagépimport csökkentését határozza el és helyette a meglévő gépkapacitás jobb, termelékenyebb kihasználását tűzi ki feladatul. Ezen a téren valóban sok még a tennivaló. Ha az erőgépek kihasználási fokát vizsgáljuk, azt kell megállapítanunk, hogy a lehetőségeket ez idáig egyáltalán nem használtuk ki. A gépkihasználás mértéke sem a gépállomásokon, sem pedig a termelőszövetkezetekben nem kielégítő. A gépállomási gépek kihasználási foka évről-évre alacsonyabb, hiszen a termelőszövetkezetek gépesítése következtében mindinkább csökken a gépállomási munkák iránti igény, nem mintha a gépállomási gépekre nem volna szükség, vagy ezek feleslegesek lennének a mezőgazdaságban, hanem a termelőszövetkezetek érthető takarékossági szempontból kiindulva évről-évre kevesebb gépi munkadíjat igyekeznek kifizetni idegen vállalat részére. A megye gépállomásai kezelésében levő erőgépek egy traktoregységre eső teljesítménye 1962-ben 750 normálhold volt, 1963-ban 690 normálhold, s ez a szám 1964-re már 563 normálholdra csökkent. Még súlyosabb a helyzet egyes munkagépek kihasználtságával kapcsolatban, hiszen nem kevés számban vannak olyan munkagépeink, amelyeket egész évben nem kellett a termelésbe bevonnunk, pedig ha ezek a gépek termelőszövetkezeti kezelésben lettek volna, a gyorsabb, jobb és időben való munkavégzést segíthették volna elő. Nagyon időszerűnek tartom tehát a Központi Bizottságnak és a Minisztertanácsnak azt a döntését, amely a mezőgazdasági gépek termelőszövetkezetek részére történő átadását, s ezzel egyidőben a gépállomások gépjavító-állomássá való átszervezését határozza el. De a gépeknek a termelőszövetkezetekhez való átkerülése méginkább felveti a gépek jobb