Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.

Ülésnapok - 1963-14

975 Az Országgyűlés 14. ülése 1965. február 10-én, szerdán. 97& kihasználásának kérdését és az ennek érdekében teendő intézkedések szükségszerűségét. Az ter­mészetes folyamat, hogy a gépállomási gépek ki­használtsága a termelőszövetkezeti gépek számá­nak növekedésével csökken, de sajnos nem ma­gyarázható meg, hogy ugyanakkor a termelő­szövetkezeti gépek termelékenysége ezzel pár­huázamosan nem emelkedik, igen sok helyen stagnál, sőt egyes helyeken még vissza is esik. A gépi munkák szervezésében az elkövetke­zendő időben fokozott segítséget kell a tanácsok mezőgazdasági osztályainak a termelőszövetke­zetek részére nyújtani, de igen sokat tehetnek a volt gépállomások is a mintegy másfél évtizedes, jól bevált és kialakult szervezési módszerek át­adásával. A gépek megfelelő kihasználásának egyik akadályozója a traktoroshiány. Bár évek óta ha­talmas erőfeszítéseket teszünk a traktoros mun­kaerőszükséglet és utánpótlás biztosítására, ezt a problémát még eddig nem sikerült megoldani. Köztudomású, hogy a nyári és az őszi mezőgaz­dasági csúcsmunkák idején az iparból vagyunk kénytelenek nagy tömegű munkaerőt elvonni azért, hogy a gépek zavartalan üzemeltetését, a mezőgazdasági termelést biztosítani tudjuk. En­nek ellenére nem egy helyen a nyári kombájno­lási munkák idején, amikor a traktoros-szükség­let a csúcspontját éri el, erőgépek állnak gépke­zelők hiányában. Sajnos olyan tapasztalataink vannak, hogy a kiképzett traktorosok jelentős hányada eltűnt a mezőgazdaságból. Egy példát szeretnék megemlíteni: a hevesi gépállomás kör­zetéből 1960 óta folyamatosan kiképzett 270 traktorvezetőből mindössze 150 dolgozik a ter­melőszövetkezetekben, vagy a gépállomás erő­gépein. Jelen körülmények között az e célból létrehozott iskolák, valamint a gépállomásokon folyó traktorosképzés sem oldja meg a problé­mát, mert a vezetői jogosítvány megszerzésének lehetősége folytán nem a mezőgazdaságnak ne­veljük ki a szakmunkásokat, a traktorvezetőket, hanem azok igen jelentős része mint dömper- és vontatóvezető az iparban helyezkedik el, egy má­sik jelentős részét pedig az autóközlekedési vál­lalatok szippantják fel. Heves megyében jelenleg egy erőgépre egy traktoros jut. Természetesen ez igen alacsony szám. Éppen ezért megyei szinten is történt erő­feszítés a traktoroshiány megszüntetésére. Je­lenleg is folyik a traktoros kiképzés 430 hallgató­val. A megye célkitűzése szerint 1965-ben 900 traktorost kívánunk képezni, és ezzel az egy gépre jutó traktorosok számát 1,5 főre emelni. Szükséges volna azonban a fentebb említet­tek miatt olyan intézkedések megtétele, hogy a Földművelésügyi Minisztérium által finanszíro­zott traktorosképző tanfolyamokon gépkezelői szakmunkásképzést nyert traktorvezetők megha­tározott ideig a mezőgazdaságban hasznosítsák tudásukat. A gépek jobb kihasználása mellett nagyobb figyelmet érdemelne a gépek rendeltetésszerű használata is. A mezőgazdasági gépeknek első­sorban mezőgazdasági jellegű munkákat kellene végezniük, a mezőgazdasági termelést kellene elősegíteniük. A tapasztalatok viszont azt mutat­ják, hogy a géppark legalább Ötven százaléka szállítási munkákkal van lekötve. Természetesen. a nagyüzemi mezőgazdaságban a szállítási mun­kákat is gépesíteni kell, s ezek nagy tömegben jelentkeznek. De aggasztó, hogy a termelőszö­vetkezetekkel kapcsolatban álló termeltető és: szolgáltató vállalatok túlzott mértékben veszik igénybe a termelőszövetkezetek erőgépeit olyan szállítások lebonyolítására, amelyek már keres­kedelmi feladathoz tartoznak, s ennek következ­tében indokolatlanul elvonják az erőgépeket az elsőrendű feladataik végzésétől. Például: évről évre mind nagyobb mértékben jelentkezik a MÉK szállítási igénye a termelőszövetkezetekkel szemben a zöldségféléknek a legközelebbi bera­kodó állomásig való elszállításához. Figyelembe* véve Heves megye zöldségtermelését, az ilyen­áruk megjelenésétől kezdve az őszi" betakarítási munkákig a géppark nagyobbik része ezt a szál­lítási munkát kénytelen végezni. A szállítást végző erőgépek igen jelentős hányada a talaj­munkák végzésénél nélkülözhetetlen, nehéz, uni­verzális gép. Emiatt állandóan csökken a nyári talaj munkák mennyisége. De nincs biztosítva az őszi vetési munkák jó minőségben, megfelelő időben való befejezése sem. Meggondolandónak tartanám, hogy tehergépkocsiparkunk jobb ki­használása mellett a mezőgazdasági gépeket te­hermentesítenénk az ilyen jellegű tömeges szál­lítási munkák végzése alól és ehelyett kint a szántóföldeken használnánk fel azokat rendelte­tésüknek megfelelő, hasznosabb munkák végzé­sére. A gépek jobb kihasználásának másik előfel­tétele a gépek megfelelő műszaki állapota. Ennek biztosítása mind fokozottabb mértékben és első­sorban a gépjavító állomások feladatává válik. Ennek az igen komoly feladatnak ezek az üze­. mek csak akkor tudnak eleget tenni, ha szá­mukra a megfelelő előfeltételeket is biztosítjuk. A költségvetésben a gépjavítók fejlesztésére elő­irányzott összeg a jelenlegi nehézségeket csök­kenteni fogja. Tudomásom szerint az országban működő három gépjavító vállalat bővítése és korszerűsítése befejezést nyert, így az alacso­nyabb szintű gépjavító állomások fejlesztésére már ez évben is nagyobb összeget tudunk fordí­tani, örömmel tapasztaljuk, hogy ilyen vonatko­zásban az utóbbi évek során sokkal több anyagi erő áll rendelkezésünkre, mint az azt megelőző időkben. Jelentősen fejlődött szerszámgép-ellátottsá­gunk. Ennek jó hatását nemcsak abban látjuk, hogy a javítási munkák minősége állandóan ja­vul, de ahhoz is nagymértékben hozzájárul, hogy a korszerűbben berendezett műhelyeinkben a ja­vítási munkák folyamatosságát akadályozó anyag-, alkatrészhiány zavaró hatását is némileg csökkenteni tudjuk. Javítótér tekintetében azon­ban nem kedvező .a helyzet, legalább is Heves megyében nem. A megye gépparkját figyelembe véve 17 200 négyzetméter javítótérre lenne szük­ség a szakszerű javítás végrehajtásához. Jelenleg' a megye területén mindössze 10 600 négyzetmé­ter javító tér áll rendelkezésre, s ha még azt is hozzáteszem, hogy a meglevőnek is egy része. körülbelül 2000—2500 négyzetméter nem a köve­telményeknek megfelelő, akkor érthetővé válik " az a gond és nehézség, amellyel a megye vezetőt

Next

/
Oldalképek
Tartalom