Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.
Ülésnapok - 1963-14
965 Az Országgyűlés 14. ülése még sajnálatosabb, azok a felsőbb szervek járulnak hozzá az új kinevezéshez, akik a leváltást eszközölték, vagy ismerik a leváltási okokat. Ahogy az elmúlt napokban az egyik dolgozó megjegyezte: akiből nálunk egyszer igazgató lett, annak haláláig igazgatónak kell lennie. S nem tudunk magyarázatot adni az ilyen esetekre, amikor példákat sorolnak fel rá. Csak akkor van erkölcsi alapunk felelősséget követelni, ha példát is állítunk. Ez kell, hogy vonatkozzék felsőbb szerveinkre is. Feltétlenül szükséges, hogy a fellebbezések felülvizsgálatánál a dolgozókat, a helyi szervezeteket is kérdezzék meg és csak azután döntsenek, vagy csak azután vegye a fellebbezőt a sajtó a védelmébe. összegezve rövid felszólalásomat: a párthatározat után elemezve megyénk területén is a fennálló nehézségeket, saját területünkön látva a hibákat, úgy akarunk dolgozni, hogy mind erkölcsileg, mind gazdaságilag biztosítsuk előrehaladásunkat. Az általam felvetett néhány hiányosság semmit sdm von le abból a reális tényből, hogy mind országosan, mind megyénk területén az elmúlt négy év alatt az ipar vonatkozásában túlteljesítettük a tervet; a mezőgazdaság szocialista átszervezésével nagy utat tettünk meg úgy az egységes paraszti osztály megteremtésében, mint gazdasági téren, valamint az életszínvonal vonatkozásában is, s négy év alatt a kitűzött célt pártunk és kormányunk teljesítette. Megállapíthatjuk tehát, hogy szocializmusunk építésében az alap jó, a párt- és kormányhatározatok az elmúlt években reálisak voltak, csak azoknak végrehajtását kell pontosabban, határozottabban megvalósítani. Véleményem szerint a határozat végrehajtása, amely gazdasági vonalunkat megszabja, nem lehet kampányfeladat, hanem a munka szerves része kell, hogy legyen. Kampányt már sok esetben csináltunk több, kevesebb sikerrel, most arra van szükség, hogy a határozat szellemében dolgozzunk. ' Az előttünk levő költségvetés ezekre a határozatokra épül fel, célkitűzéseivel teljes mértékben egyetértek és elfogadom. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülést 20 percre felfüggesztem. (Szünet: 16.28—16.54) (Elnök: POLYÁK JÁNOS) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk tanácskozásunkat. Apró Antal elvtárs, a Minisztertanács elnökhelyettese kíván szólni. APRÓ ANTAL, a Minisztertanács elnökhelyettese: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! A pénzügyminiszter elvtárs által az 1965. évre beterjesztett költségvetés figyelembe veszi az ország gazdasági helyzetét, a szükségleteket és a népgazdaság továbbfejlesztésének lehetőségeit. Ez évi célkitűzéseink mérsékeltebbek az előző évekéhez képest. Ennek célszerűségéről Tímár és Ajtai elvtársak már beszéltek. 1965-ben, és a következő években sokkal nagyobb gondot kell fordítani a társadalmi mun966 ka hatékonyságának növelésére, a minőség javítására. Az a meggyőződésünk, hogy ha a gazdasági vezetés minden szintjén, a minisztériumokban, a tanácsokban, az ipari és mezőgazdasági üzemekben, a termelőszövetkezetekben jobban megszervezzük a munkát és eleget teszünk az 1965. évi terv- és költségvetés minőségi, takarékossági, valamint külkereskedelmi előírásainak, olyan új tartalékokat teremtünk, amelyekkel megalapozzuk a kellő átmenetet az 1966—1970-es évekre szóló harmadik ötéves tervhez. A jobb, takarékosabb, gazdaságosabb építő munkának rendszerünkben megvannak mind a politikai, mind a gazdasági feltételei. Nekünk most 1965-ben, és a következő években is arrá v kell törekednünk, hogy folytatva eddigi, jól bevált politikánkat, leszűrjük a tanulságokat az elmúlt esztendő tapasztalataiból, ésszerűbb, eredményesebb gazdálkodással teremtsünk új lehetőségeket hazánk további gazdasági és politikai fejlődéséhez. Tisztelt Országgyűlés! Az előttem felszólalók^ már részletesen elemezték az 1965. évi költségvetést, és a népgazdasági terv problémáit. Ezért én ismételni nem akarok és felszólalásomban elsősorban hazánk nemzetközi gazdasági kapcsolataival szeretnék foglalkozni. Építőmunkánk eddigi eredményei szoros öszszefüggésben vannak azzal a ténnyel, hogy a Magyar Népköztársaság nemzetközi-gazdasági kapcsolatai és külkereskedelme állandóan fejlődik és egyre hatékonyabb, sokrétűbb kooperációt alakít ki úgy a szocialista, mint a tőkésországokkal. Amíg 1960-ban 106 országgal kereskedtünk, addig 1964-ben már 128 országgal kereskedtünk. Ebből 53 országgal már nemzetközi egyezmények, 30 országgal pedig több évre szóló kereskedelmi megállapodás alapján működünk együtt. Ezen túlmenően számos olyan országgal is bonyolítunk le kereskedelmi forgalmat, amelylyel még államközi megállapodásunk nincsen. A múlt évi exportunk a nemzeti jövedelemnek mintegy 35—36 százalékát, behozatalunk pedig 36 százalékát tette ki a nemzeti jövedelemnek. Eddigi fejlődésünkben alapvető a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsához tartozó szocialista országokkal kialakított sokoldalú gazdasági együttműködésünk. Az országunk ipari fejlődéséhez szükséges ipari nyersanyagok többségét innen, illetve a Szovjetunióból vásároljuk. Nyersanyagbehozatalunk az 1960. évi 207 millió rubelről 1964-re közel 750 millió rubelra növekedett. Jelenleg nyersanyag-importunknak mintegy 65 százalékát részünkre a KGST-hez tartozó országok biztosítják. Ipari termelésünk növelését az ismert nyersanyag- és energiagondjaink dacára az teszi lehetővé, hogy állandóan növekszik behozatalunk fűtőanyagból, ércekből, fémekből, fából, gyapotból, valamint más, az ipar, a mezőgazdaság fejlesztéséhez szükséges alapanyagokból. A KGST-hez tartozó országok ugyanakkor mint vevők, külkereskedelmünkben mind nagyobb szerepet játszanak. Például Magyarország gép- és berendezés-kivitelének 1964-ben 88 szá2965. február 10-én, szerdán.
