Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.

Ülésnapok - 1963-14

967 Az Országgyűlés lé. ülése 1965. február 10-én, szerdán. 968 zaléka, ipari közszükségleti cikk exportjának pedig 64 százaléka irányult a KGST-hez tartozó országokba. Külkereskedelmünk tehát döntően ezen országok piacaira támaszkodik. Magyarország fejlődése szempontjából legfontosabb az évről évre növekvő és mind sokoldalúbbá váló magyar—szovjet gazdasági kapcsolat. A két ország között az elmúlt hat évben több mint kétszeresére nőtt a forgalom. 1964ben elérte a 880 millió rubelt, 1965-re pedig több mint 900 millió rubel export-import forgalmat irányoztunk elő. A Szovjetunió ebben az esztendőben is jelentős részt vállalt a magyar ipar nyersanyagellátásából éppen úgy, mint a késztermékeink megvásárlásából. Ma a Szovjetunió biztosítja a magyar iparban felhasznált nyersolaj 47, a vasérc 82, a gyapot 58, a fehérfűrészáru 66, a kohókoksz 60, az ólom 89, és a réz 53 százalékát. Legfontosabb partnerünk tehát a Szovjetunió. Országunk gazdasági fejlődése ma már sok vonatkozásban szorosan összekapcsolódik a szovjet—magyar gazdasági együttműködéssel. A növekvő magyar-szovjet árucsereforgalom mellett egyre jellemzőbbek és a jövő fejlődése szempontjából mindinkább nagyobb jelentőségűek az ipari és mezőgazdasági, a termelésünket közvetlenül érintő gazdasági, termelési, együttműködési egyezmények és kooperációs megállapodások. Ezek közül ma már ismert a magyar—szovj et timföld-alumínium-egyezmény, amelynek végrehajtása lehetővé teszi, hogy hazánk nemzetközileg is a legfejlettebb alumínium- • feldolgozó országok közé tartozzék. A múlt évben teljesen kiépült a „Barátság" nemzetközi olajvezeték, amellyel a néhány nappal ezelőtt befejeződött prágai nemzetközi tanácskozáson foglalkoztunk. Ez ma a világ leghosszabb olajvezetéke, mintegy 4680 kilométer hosszúságban öt országot köt össze. Összehasonlításul elmondhatom, hogy a kanadai, torontói olajvezeték 3105 kilométer, a transzarábiai pedig 1800 kilométer hosszúságú. A „Barátság" kőolajvezetéken, amely 1962. óta működik, eddig 17 millió tonna olajat szállítottak az érintett öt ország számára. Most, hogy teljesen elkészül a vezeték, már évente 15 millió tonna továbbítására alkalmas, hazánk az idén mintegy 2 millió tonna olajat kap ezen keresztül. A „Barátság" olajvezeték gazdaságosságát mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy a hazai szakaszának 137,5 millió forintos építési költsége 'már a múlt évben teljesen megtérült. Ma már újabb tárgyalásokat folytatunk egy második olajvezeték építéséről, és így az előzetes tervek szerint 1970-től Magyarország már évi 4 millió tonna olajat kap a Szovjetuniótól a „Barátság" kőolajvezetéken keresztül. A kőolajvezeték megépítése a részvevő országok egész gazdasági fejlődése szempontjából nagy jelentőséggel bír. Az ezen keresztül érkező kőolaj jelentősen hozzájárul új iparágak kiépítéséhez, vegyiparunk gyorsabb ütemű fejlesztéséhez, a mezőgazdaság üzemanyag-ellátásához, a közlekedés gazdaságosabbá tételéhez, azáltal, hogy fokozottabban tudnak átállni a szénről a folyékony hajtóanyagokra. Közismert energiaellátási nehézségeink megoldását elősegíti, hogy a Szovjetunió erőműveiből évről évre több villamosenergia jut el hozzánk. A KGST által létrehozott Béke távvezetéken tavaly a nemzetközi energiakooperáció keretében 4,5 milliárd kilowattóra villamosenergiát továbbítottak e vezetéken keresztül a részvevő országokba. Ebben az energiaegyüttműködésben hazánk több mint egymilliárd kilowattórával vett részt, ezenkívül közvetlenül a Szovjetunióból importálunk további energiamennyiséget, amelynek nagysága 1965-ben meghaladja az egymilliárd kilowattórát. A hazai termelés most 10,6 milliárd kilowatt. A szovjet—magyar gazdasági együttműködés újabb eredményei közé tartozik az épülő dunaújvárosi hideghengermű is. Egyik legjelentősebb beruházásunk ez, amely, ha késve is, de az idén üzembe lép és évi lemeztermelése eléri majd a 350 000 tonnát. Megemlíthetem még az 1970-ig szóló magyar—szovjet hajószállítási egyezményt, amelynek értelmében 123 hajót és ugyanannyi darut szállítunk a Szovjetunióba. Ez hosszú évekre munkát és piacot biztosít a magyar hajóiparnak. Szocialista mezőgazdaságunk nagyüzemi módon történő fejlesztése, az öntözéses gazdálkodás kiterjesztése azt az igényt támasztja, hogy a növekvő belföldi fogyasztás mellett termékeink számára külföldön is sok évre előre állandó piacot biztosítsunk. Ezt a célt szolgálja az a lépésünk, amelynek értelmében 1966 és 1970 között a jelenlegi zöldség- és gyümölcsszállítmányoknak többszörösét, összesen 332 000 tonna friss gyümölcsöt, zöldséget, konzervet és egyéb konzervipari terméket szállítunk a Szovjetunióba. Nemrég írtuk alá az erről szóló államközi egyezményt. Külön szeretném aláhúzni itt, az országgyűlés előtt is: igen nagy feladat hárul a Földművelésügyi és az Élelmezésügyi Minisztériumra, valamint a Tervhivatalra az egyezmény zavartalan lebonyolításában. Ez csakis úgy biztosítható, ha a termelést, a feldolgozást és a szállítást körültekintően megszervezik. A Szovjetunió mellett természetesen állandóan növeljük külkereskedelmünket a többi szocialista országgal is. Arra törekszünk, hogy minden szocialista országgal közvetlenebb gazdasági kapcsolatokat alakítsunk ki és népgazdasági térveink kétoldalú egyeztetésével, fokozottabb gyártmányszakosítással és kooperáció létrehozásával mind sokoldalúbb termelési együttműködést valósítsunk meg országaink között. Az elmondottakkal egyben választ kívántam adni arra a közvéleményünkben esetenként felmerülő kérdésre, előnyös-e az országnak, hogy évről évre nő a külkereskedelmi forgalmunk. À válasz az, hogy igen. Ezt kívánja fejlődő iparunk és mezőgazdaságunk, amelynek mind több olyan nyersanyagra és gépre van szüksége, amelyet itthon nem lehet, vagy nem gazdaságos előállítani. Ugyanakkor iparunk és mezőgazdaságunk termékeinek elhelyezésére szilárd és állandó piacot kell biztosítani. Ezért helyes mind szorosabb és egyre fejlődő gazdasági kapcsolatokat kialakítani minden szocialista országgal. Sajátos ' nemzeti érdekünk és a szocializmus egyetemes érdeke, hogy most, amikor már 14 szocialista ál-