Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.

Ülésnapok - 1963-14

f 963 Az Országgyűlés 14. ülése A megtakarítás többi része apró, szinte jelentéktelennek látszó tételekből tevődik össze. Egy nagyon kis példa rá: hogy a megemelkedett ; telefonköltség ellenére se növekedjék az összköltség, érvényt szereztek a magánbeszélgetések utáni telefonálási díj befizetésének, amire nagyon sok vállalatnál nem fordítottak figyelmet. Az eredmény januárban meglepő volt. A beszélgetések száma lényegesen lecsökkent, s a vállalati pénztárba több száz forint érkezett be. A vállalat előtt álló feladatokat a dolgozókkal, a szocialista brigádokkal megbeszélik és így a végrehajtás nem ütközik ellenállásba. Elgondolkoztam azon, hogy ha egy ilyen, aránylag nem nagy vállalatnál, ahol a munka véleményünk szerint jól ment, ennyit tudnak tenni, mit lehet akkor tenni olyan vállalatoknál, ahol a fegyelem és a tervezés terén lazaságok vannak. Tisztelt Országgyűlés! A költségvetés a 4,5 százalékos iparfejlesztés mellett az exportterv 12 százalékos emelését irányozza elő. Ez nagyon komoly feladat elé állít mindannyiunkat, elsősorban a minőségjavítás vonalán. Azt jelenti,, hogy az exportra dolgozó vállalatoknak a tervet nemcsak teljesíteniük, hanem az exportigényeknek megfelelően túl is kell teljesíteniük. Megyénkben is több vállalat van, amely exportra dolgozik. Ezek közé tartozik a Zalai Kőolajfinomító Vállalat is, amely nyugatra — főleg Ausztriába és Nyugat-Németországba — exportál bitument. A finomító által előállított termék minősége jó, a vásárló cégek igényeit meszszemenően kielégíti. Erről tanúskodik, hogy reklamáció nem fordul elő. Nyugati nagy finomító cégek nem tudják felvenni a versenyt bitumenünkkel. Ez részben a nagyon jó nagylengyeli olajnak köszönhető. Tudomásunk van arról, hogy a vásárló cégek mennyiségileg még többet is átvennének. Népgazdaságunknak is érdeke az export növelése. Éppen ezért érthetetlen, hogy a vállalat exporttervét bitumenből 50 000 tonnával csökkentették. Ez a tiszta 16 dolláros átlagáron számolva, 800 000 dollár bevételcsökkenést jelent. Nem tudjuk, hogy a népgazdaság más ágaiból lehet-e ezt a kiesést pótolni. Az export csökkenés azzal a veszéllyel is jár, hogy elveszítjük stabil vevőinket, akik esetleg máshonnan fogják az egész mennyiséget beszerezni. Az export csökkentés indoka a belső energiaszükséglet kielégítése. Ugyanakkor, ugyancsak Ausztriába csak Zalából 60 000 tonna fűtőolajat exportálunk. Véleményünk szerint kár eltüzelni azt a bitument, amelyhez hasonlót csak Mexikóban és Venezuelában találni, amikor ez egy olyan árut jelent, amelyben nincs vetélytársunk. Meg kell jegyezni, hogy a vállalatnak az exportra termelés nemcsak, hogy előnyt nem jelent, hanem költségszintjére, termelékenységére negatív hatással van. Ebben a kérdésben próbáltunk a szűk vállalati érdekeken túlnézni. A bitumen exportban látunk perspektívát is olyan vonatkozásban, hogy a tendencia a munkaigényesebb műanyagfóhas kiszerelés felé ' irányul, ami nekünk népgazdaságilag előnyösebb. Nem szeretnénk az energetikusaink és külkereskedőink munkájába avatkozni, de nem látjuk tisztán az okokat, hogy miért kell egy jól kitaposott utat elhagyni. 1965. február 10-én, szerdán. 964 A bitumennel kapcsolatban még egy takarékossági kérdést vetnék fel. Eddig a belföldi fogyasztás részére átadott bitument furnérlemezhordós kiszerelésben szállítottuk. Jelenleg fémdobozban kéri a belkereskedelem. A fémdoboz lemeze importanyag, a bitumen felhasználása után ócskavashulladék lesz belőle. Nem tudjuk, miért nem felel meg az olcsóbb furnérlemezes kiszerelés, vagy esetleg a papírzsák. Érdemes erre figyelmet fordítani, hisz jelentős importmegtakarítás jelentkezik. Az ez évi feladatok végrehajtása során különösen nagy gondot kell fordítani az anyagkészletekre. A megrendelések összeállításánál a legnagyobb körültekintésre és tervszerűségre van szükség. Nem szabadna előfordulni olyan esetnek, hogy az egyik megyei vállalatnál csaknem 300 000 forint értékű importanyag hever évek óta felhasználásra várva. A rendelőt azóta már nagyon nehéz volna kikeresni. Sok vállalatnál van olyan elfekvő anyag, amelynek felhasználására esetleg csak távoli időpontban kerül sor. Érdemes lenne ezeket az anyagokat inkurrenslistára tenni és azoknak a vállalatoknak átadni, ahol ezekre már most szükség van. Az anyagkészletek növekedését sok esetbenbefolyásolta a nehéz anyagbeszerzés, ami ahhoz vezetett, hogy amikor az anyaghoz hozzá lehet jutni, nagyobb tételt igyekeznek beszerezni a szűkebb időkre való tartalékolás céljából, amennyiben ezt a készletnorma megengedi. Az. viszont nagyon sok esetben megengedi. Az anyagbeszerzésnél az utóbbi időben sajnálatos rendszer van kialakulóban, különösen a nehezen beszerezhető anyagoknál. A vidéki anyagbeszerzők nagyon nehéz helyzetben vannak. Telefonhívásra, vagy levélre a válasz a legtöbb esetben nemleges. A személyes utánjárás esetén bizonyos személyi összeköttetés alapján sok esetben lehet anyagot szerezni. Ha egy-két esetben ellenőriznék az anyagigénylésekre adott visszaigazolásokat és ugyanabban az időben a. raktáron lévő anyagot, sok esetben elejét lehetne venni az e téren uralkodó rendellenességeknek. Nagyon örülök annak, amit Timár elvtárs expozéjában említett, hogy ez évben lehetőség nyílik az elfekvő készleteknek bürokráciamentes, értékesítésére. Ha a felmérések a vállalatoknál alaposak lesznek, úgy ez feltétlenül nagyon nagyeredménnyel jár majd. Tisztelt Országgyűlés! Ötéves tervünk utolsó évében a következő ötéves terv reális alapjait kell megszilárdítanunk. Társadalmunk összes; erőit erre kell összpontosítani. Nagy feladat hárul a vezetésre, az egyszemélyi felelősség fokozására. A vezetőkön, a vezetők szaktudásán, begyakorlottságán, helyi ismeretén nagyon sok múlik. Jó, ha egy vezető alaposan ismeri egységét és nem jó dolog, ha az üzemben gyakran váltogatják a vezetőket. De ahol ez szükséges, ott a Munka Törvénykönyve idevonatkozó rendelkezéseit ugyanúgy érvényesíteni kell, mint a: munkásoknál. Nagyban hozzájárul néhány vezető felelőtlenségéhez az a tudat, hogy vezetőket nem lehet leváltani, csak esetleg áthelyezni, és nem is biztos, hogy rosszabb munkakörbe. Ilyen esetet a gyakorlatban, sajnos, még a párthatározat utáni időben is tapasztalunk. És ami