Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.

Ülésnapok - 1963-14

951 Az Országgyűlés 14. ülése nem irányzqtt új beruházásokat indítunk meg. A beruházási terv is természetesen rendelkezik tartalékokkal, év közben felmerülő rendkívüli szükségletek kielégítésére. Ez azonban nem jelentheti azt, hogy rendszeresen megengedhetjük magunknak év közben kisebb-nagyobb, új, terven felüli beruházások megindítását. Ez ismételten azt jelentené, hogy erőnk egy részét a folyamatban levő beruházásoktól vonnánk el, azok építését lassítanánk meg, eltolódna befejezésük. A beruházási tervek túlteljesítése olyan módon szolgálja tervünk célkitűzéseit, ha a túlteljesítés a folyó építkezések meggyorsítását jelenti, azaz ha határidő előtt fejezzük be és adunk át rendeltetésének beruházásokat. Tisztelt Országgyűlés! Az 1965-ös terv előirányzataiból úgy gondolom, világos, hogy — bár egy év tervéről beszélünk — mégis a terv célkitűzéseinek egész sora átnyúlik a következő évekre, további fejlődésünket alapozza meg, harmadik ötéves tervünket készíti elő. A beruházások befejezésének gyorsítása csak részben érinti 1965-ös eredményeinket, részben már a további éveket szolgálja, új beruházások indulnak a távolabbi évek megalapozására. Tervünk egész jellege a hatékonyabb munka középpontba állítása, a takarékos gazdálkodás, nem egy rövid év ügye, hanem a szocialista tervgazdálkodás velejárója, ami át kell hogy hassa munkánkat, ami a munka mindennapi gyakorlatává kell hogy váljék nemcsak 1965-ben, hanem a fejlődés további éveiben is. Azzal, hogy az ipar egyes területein a menynyiségi növekedés rovására is előirányozza a terv a minőségi mutatók megjavítását, nemcsak az 1965. éves feladatokat oldjuk meg, hanem éppen a további évek megfelelő növekedésének előfeltételét biztosítjuk. Ilyen módon jelenti az 1965. éves terv második ötéves tervünk befejezésén túl a harmadik ötéves terv megalapozását is, azt, hogy egészségesen tovább fejlődjék szocialista népgazdaságunk, hogy megteremtsük ennek a fejlődésnek, népünk jövőjének további alapjait. Tisztelt Országgyűlés! Az előterjesztett költségvetéssel egyetértek és azt az Országgyűlésnek elfogadásra javaslom. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik Somoskői Lajos Árpád képviselőtársunk. SOMOSKŐI LAJOS ÁRPÁD: Tisztelt Országgyűlés, kedves elvtársak, képviselőtársak! A Magyar Népköztársaság 1965. évi előttünk fekvő költségvetési törvényjavaslata megkülönböztetett jelentőséggel húzza alá a belső tartalékok feltárását, ezen belül a munkafegyelmet, mint a termelékenység, a gazdasági munka hatékonysága növelésének fontos feltételeit. A Magyar Szocialista Munkás Párt Központi Bizottságának múlt év december 8—10-i ülésén hozott | határozatok megadják a lehetőséget ahhoz, hogy eredményesebben dolgozzunk, a népgazdaság erősítésében* további fejlesztésében mi, Nógrád megyei dolgozók is megtegyük a reánk háruló kötelességeket. A Központi Bizottság említett határozata mellett az 1965-ös célok teljesítéséhez jó alapot biztosítanak azok az eredmények, amelyeket Nógrád megye dol1965. február 10-én, szerdán. 952: gozói a második ötéves terv eddig letelt négy esztendejében elértek. Megyénk ipari termelése és a termelékenység növekedése meghaladja az országos átlagot. 1960—1964 között ipari üzemeink megközelítően négyszeresére növelték exporttevékenységüket. örvendetesen növekedett az életszínvonal is. Többek között például az egy munkásra jutó átlagos havi kereset már meghaladta a 2200 forintot, amely az ötéves terv első évéhez viszonyítva mintegy 300—400 forintos növekedést jelent. Az 1965-ös terv feladatait, ezen belül elsősorban az úgynevezett minőségi mutatók teljesítésének követelményeit megyénkben bizakodó, egyetértő hangulattal fogadták dolgozóink. A munkásgyűléseken, a szocialista brigádok tanácskozásain és más fórumokon tárgyalták meg az idei tervből, a határozatokból rájuk háruló feladatokat. Minden ipari üzemben intézkedési terveket dolgoztak ki, amelyek az idei terv teljesítésével kapcsolatos helyi feladatokat foglalják magukban. Ebben a munkában élen jártak a vállalatok kommunistái, kezdeményezéseikkel,. javaslataikkal igen sok segítséget adtak a vezetésnek. A gyárak, a bányák, az építőipar és más üzemek dolgozói januári munkájukkal is bebizonyították, hogy a Központi Bizottság határozatait a magukénak érzik és vallják. Egy-két vállalat kivételével Nógrád megye valamennyi ipari üzeme teljesítette, illetve túlteljesítette tervét. Nem teljesítette a nógrádkövesdi kőbánya. E teljesítés értékét különösen növeli, hogy hónap közben, dekádonként is egyenletesen dolgoztak, a termelés ütemessége a korábbi évekhez viszonyítva jelentősen javult. A munkások javaslatai, a gazdasági és műszaki vezetők egyértelműen nagy jelentőséget tulajdonítottak annak, hogy az intézkedési tervek biztosítsák a hatékonyabb és takarékosabb gazdálkodást, a jobb munka- és üzemszervezést, a fegyelem erősítését, minden szinten olyan műszaki intézkedések megtételét, amelyek állandóan javítják a munkafeltételeket. Magukban foglalják azt a követelményt is, hogy ez évi munkánkkal megalapozzuk a harmadik ötéves terv sikeres indulását. Valamennyi ipari vállalatnál a gazdaságosságot, a népgazdaság igényeinek tervszerű kielégítését tekintik elsőrendű feladatuknak. Ezeket a célokat szolgálják többek között a műszaki intézkedési tervek. Ezekben például előirányozták, hogy a szénbányászatban megfelelő mennyiségű feltárt, fejtésre előkészített szénvagy on álljon rendelkezésre, és állandóan javítsák a minőséget. A salgótarjáni acélárugyárban többek között a magas értékű, exportra is rendkívül alkalmas szalagacélok termelési feltételeinek kialakításán dolgoznak. Az öblösüveggyárban, a tűzhelygyárban és más vállalatoknál új termékek, korszerűbb gyártási eljárások meghonosításán munkálkodnak. Tisztelt Országgyűlés! Az MSZMP Központi Bizottsága decemberi határozatának megtárgyalása során megyénk munkásai egyértelműen arról szóltak, hogy — idézem az összesített véleményt: — „Rajtunk munkásokon nem múlik."' Ez a vélemény magában foglalja a nógrádi mun-