Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.

Ülésnapok - 1963-2

85 Az Országgyűlés 2. ülése 1963. március 25-én, hétfőn" 86 (Szünet: 15.57—16.21. Elnök: DR. BERESZTÓCZY MIKLÖS) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Tanácskozásunkat folytatjuk. Klaukó Mátyás képviselőtársunkat illeti a szó. KLAUKÓ MÁTYÁS: Tisztelt Országgyűlés! Hozzászólásomban lényegében két kérdéssel kívánok foglalkozni. Egyrészt az előterjesztett 1963-as költségvetés jelentőségével, az abból adódó feladatokkal, másrészt észrevételt, megjegyzést kívánok tenni bizonyos területek munkájával kapcsolatban. Mielőtt az első kérdéssel foglalkoznék, szeretném kifejezésre juttatni: a Békés megyei képviselőcsoport nevében teljes egészében egyetértünk és az előterjesztett költségvetést általánosságban és részleteiben is elfogadjuk. Jóleső érzéssel vettük tudomásul a költségvetésünkben, hogy pénzügyi helyzetünkre szilárd stabilitás jellemző, valamint azt a tényt, hogy az 1962-es költségvetési előirányzataink a gyakorlatban realizálódtak. A mostani költségvetésünkre is az jellemző, hogy szilárd egyensúlyban van, sőt bizonyos többleteket is tartalmaz. A költségvetés tárgyalása igen alkalmas arra, hogy számvetést végezzünk, számba vegyük a múlt év tapasztalatait, s meghatározzuk további tennivalóinkat, feladatainkat, hogy a bevételeknek és a kiadásoknak megteremtsük a megfelelő feltételeit. Feladatunk ezt tenni annál inkább, mert költségvetésünk hűen kifejezésre juttatja szocialista társadalmi rendszerünk lényegét. Nálunk — szemben a kapitalista, tőkés országok parlamentjeivel — a költségvetés bevételei és kiadásai teljes egészükben dolgozó népünk érdekeit szolgálják. Nincs egyetlen olyan pontja sem költségvetésünknek, amelyben dolgozó népünk közvetett, vagy közvetlen úton ne volna érdekelt. Ezért úgy gondolom, nem túlzás azt mondani, hogy ez a költségvetés is, csakúgy, mint az előzők, népünk költségvetése. A szocialista társadalom építése szempontjából költségvetésünknek mindig nagy szerepe és nagy jelentősége van. Itt is meg kívánom jegyezni, hogy a mi költségvetésünk vitája tartalmában és módszerében is különbözik a tőkés, kapitalista országok parlamentjeinek vitájától. Ott a munkásosztály és a haladás erői éles harcot folytatnak a dolgozókat évről évre sújtó adók ellen, a nép helyzetén könnyítő szociális juttatásokért, nagyobb darab kenyérért, jobb megélhetésért. Éppen napjainkban ilyen irányú harc folyik a francia munkásosztály részéről, s úgy gondolom, a jelek azt mutatják, hogy a francia munkásosztály sikeresen győzelemre fogja vinni jogos követelésének valóra váltását. Nálunk egészen más a helyzet. Dolgozó népünk anyagi és kulturális színvonalának emelése, szocialista rendszerünk lényegéből fakad. Kifejezésre jut ez a mostani költségvetésünkben, az Országgyűlésünk összetételében, a munkások és parasztok államhatalmában. Mi azon vitatkozunk, hogyan lehetne még jobban, szervezettebben és eredményesebben dolgozni a_tervek teljesítéséért, sőt túlteljesítéséért, hogyan javítsuk meg a vezetés irányítását minden szinten, továbbá, hogyan emeljük a munka termelékenységét, a műszaki színvonalat, vagy milyen konkrét intézkedéseket tegyünk, hogy az elhúzódó téli időjárás miatt jelentkező lemaradást mielőbb pótoljuk. Azon gondolkodunk és dolgozunk, hogy a még gyengén gazdálkodó termelőszövetkezeteinket közepes színvonalra emeljük, hogy az anyagi érdekeltség elvét a mezőgazdaság minden ágában az eddiginél is szélesebb körben alkalmazzuk. Vagyis a mi vitáink lényege az, hogy tovább erősítsük, szilárdítsuk szocialista társadalmi rendünket, benne dolgozó népünk anyagi körülményeinek javítását. Tisztelt Országgyűlés! Ami a mostani költségvetésünk vitáját illeti, úgy gondolom, nem túlzás azt mondani, hogy a jelenlegi vitának van egy különös jelentősége és fontossága számunkra. Miben látjuk ezt? Mindenekelőtt abban, hogy mindössze alig négy hónapja fejezte be munkáját a Magyar Szocialista Munkáspárt VIII. kongresszusa, amely perspektívában is megjelölte szocialista építésünk további feladatait. Költségvetésünk, és nem utolsósorban a csütörtöki ülésen Kádár elvtársnak az Országgyűlés elé terjesztett kormányprogramja is hűen tükrözte a kongresszusunk határozataiból adódó tennivalókat, feladatokat. Másrészt növeli költségvetésünk vitájának jelentőségét és fontosságát, hogy olyan időben kerül megtárgyalásra, amikor uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok, befejeztük a szocializmus alapjainak lerakását, s ezzel közelebb hoztuk azt az időpontot, amikor a szocializmus teljes győzelmet fog aratni hazánkban. Harmadszor: népgazdaságunk a jövőben is — egyéb tényezők mellett — csak akkor fejlődhet helyesen és helyes alapokon, ha a szocialista nemzetközi munkamegosztás alapelveit minden téren érvényre juttatjuk. Ez megfelel népünk érdekeinek, s egyben hozzájárulást is jelent a kapitalizmussal folytatott békés gazdasági versenyhez. Hozzájárulást jelent ahhoz, hogy a szo

r cializmus minél előbb világméretű győzelmet arasson. Ezt hangsúlyozta a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának legutóbbi ülése és a kiadott Közlemény is, amely a továbbiakban is aláhúzta a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának szerepét, jelentőségét, fontosságát. Tisztelt Országgyűlés! Tudatában vagyunk annak, hogy a költségvetési előirányzatokért meg kell dolgozni, sőt az eddigieknél talán még jobban kell dolgozni, hogy a tervet teljesítsük, sőt bizonyos szempontból, ha lehetséges, túl is teljesítsük. Ez megyénkben megköveteli — mivel mezőgazdasági jellegű —, hogy a legfőbb feladatunknak tekintsük a mezőgazdasági munkákkal kapcsolatos lemaradások mielőbbi pótlását. Ezért éppen a napokban nemes versengés indult járásaink és termelőszövetkezeteink között, hogy a- tavaszi munkák lemaradását mielőbb pótoljuk és sikeresen indítsuk meg e feladatok végrehajtását. Versengés indult a minőségi munkák biztosításáért, az őszi vetések gondos ápolásáért, valamint a szántatlan területek mielőbbi felszántásáért. Másrészt igen lényeges feladatunknak tartjuk a még gyengén gazdálkodó termelőszövet-