Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.

Ülésnapok - 1963-13

863 Az Országgyűlés 13. ülése 1964. november 20-án, pénteken 864 is készek vagyunk a Német Szövetségi Köztársasághoz fűződő kapcsolataink terén. Tisztelt Országgyűlés ! Külképviseleteink számának alakulására a következők a legjellegzetesebb adatok. Magyarországnak 1938-ban 38 országgal volt diplomáciai kapcsolata. 1961-ben Népköztársaságunknak 53 országgal, 1963-ban 59-cel, s most 64-gyel van diplomáciai kapcsolata. Ez évben újból több országgal nagykövetségi szintre emeltük kapcsolatainkat. így Japánnal, Iránnal, az Afgán Királysággal, Etiópiával, Olaszországgal, Svédországgal. Ugyanez folyamatban van magyar—osztrák viszonylatban. Ebben az évben öt újabb országgal vettük fel a diplomáciai kapcsolatokat nagykövetségi szintén: Kanadával, Kuwaittal, Kenyával, a Jordán királysággal és Nigériával. Áttérek most, tisztelt Országgyűlés, a nemzetközi szervezetekkel összefüggő kérdésekre. A mai nemzetközi életben a kétoldalú és többoldalú közvetlen államközi kapcsolatok mellett egyre jelentősebbek a nemzetközi szervezetekben folyó külpolitikai tevékenységek. A békés egymás mellett élés elvének érvényesülése egyre nagyobb arányban növeli a nemzetközi szervezetek jelentőségét a külpolitikai események szempontjából. Száz évvel ezelőtt, 1860-ban négy nemzetközi szervezetet tartottak nyilván, ma számuk pontosan meg sem állapítható. A legtöbb hivatalos kimutatás körülbelül 1800 szervezetről beszél. A Magyar Népköztársaság 450 nemzetközi szervezet tagja. Ezek a nemzetközi szervezetek — legalábbis nagy részük, éspedig a legfontosabbak — a békének, a haladásnak, a gyarmati rendszer felszámolásáért vívott harcnak ma már hatékonyabb fórumai, mint korábban lehettek. A szocializmus világrendszerré léte és további fejlődése, a gyarmati sorból felszabadult országok képviselőinek megjelenése, s egyre nagyobb aktivitása a nemzetközi szervezetekben, egyre javítja a nemzetközi szervezetekben a haladás ügyének helyzetét. A Magyar Népköztársaság képviselői a nemzetközi szervezetekben, a béke és haladás széles frontjával együttműködve, eredményesen képviselik Népköztársaságunkat, szélesítik nemzetközi kapcsolatainkat a békés egymás mellett élés politikájának sikere érdekében. Küldötteinknek a nemzetközi szervezetekben elért sikerét mutatja — egyebek mellett — az is, hogy az ENSZ-ben és más szervezetekben jelenleg 34 választott tisztséget töltenek be Népköztársaságunk képviselői. Az UNESCO végrehajtó bizottságába a három szocialista hely egyikére most választották meg a mi képviselőnket. A nemzetközi szervezetek ez évben mintegy 25 rendezvényt, tanfolyamot, konferenciát tartottak Budapesten. Az ENSZ technikai segélyprogramja keretében három szakmai szemináriumot rendeztek Magyarországon, amelyeken mintegy 15 fejlődő országból 58 hallgató vett részt. Ugyancsak az ENSZ technikai segélyprogramja keretében kilenc fejlődő ország, már máshol egyetemet, főiskolát végzett továbbképzősei vettek részt speciális tanulmányokon Magyarországon, elméleti és gyakorlati továbbképzés céljából. Tisztelt Országgyűlés! Szükséges megállapítani, hogy az ENSZ a mostani időkben válságos szakaszba juthat. A második világháború után különböző rendszerű országok hozták létre a különböző rendszerű országok békés egymás mellett élésének, a nemzetközi békének a biztosítására az Egyesült Nemzetek Szervezetét. A hidegháború feszültebb időszakaiban az imperialista hatalmak hidegháborús és agresszív politikájának az eszközévé vált. Az utóbbi években azonban, amikor az erőviszonyok fokozatosan a szocialista országok javára alakultak, s a gyarmati sorból felszabadult országok az ENSZ tagállamaivá lettek, az ENSZ vitáiban fokozatosan vereséget szenvedtek a hidegháborús témák, s egyre erőteljesebben kapott hangot a gyarmati rendszer felszámolására, a békés egymás mellett élés biztosítására, az általános és teljes leszerelés előkészítésére irányuló törekvés. Ennek következtében, tisztelt Országgyűlés, Nyugaton, főleg az Amerikai Egyesült Államokban, vannak olyan hangok, amelyek azt mutatják, hogy az ENSZ sokat veszített jelentőségéből, sőt sok vonatkozásban kellemetlenné vált azok számára, akik a hidegháború céljaira korábban ki tudták sajátítani. Ezen az őszön állandóan halogatják a közgyűlés megkezdését. Az elfogadott ügyrend szerint minden év szeptember második keddjén kell kezdeni az ülésszakot. Az idén előbb novemberre, majd december l-re halasztották. De kétséges, hogy ekkor is végezhető lesz-e érdemleges munka, ugyanis a NATO-országok decemberben tartják szokásos évi tanácsülésüket. Mindehhez jön az a követelése ugyanazoknak a hatalmaknak, akiknek a számára az ENSZ egyre kellemetlenebb intézménnyé válik, hogy azok az országok, amelyek nem vesznek részt a kongói és más hadműveletek, rendkívüli akciók költségeinek fedezésében — amelyeket pedig jogtalanul a Biztonsági Tanács megkerülésével a neokolonalista akciók támogatására vezettek be —, veszítsék el szavazati jogukat. Az Alapokmány értelmében az ilyen jellegű kérdésekben csak a Biztonsági Tanácsnak van joga határozni. A szocialista országok azért tagadják meg részvételüket minden olyan költség fedezésében, amelyet a neokolonializmus támogatására a Biztonsági Tanács megkerülésével hozott határozatok alapján végrehajtott akciók idéztek elő, hogy védjék az ENSZ Alapokmányát a tagországok érdekében. A Biztonsági Tanács jogkörének csorbítása az ENSZ létét, működését veszélyeztetné, ezért a szocialista országok az ENSZ léte, az Alapokmány szellemében való működése védelmében tagadják meg a törvénytelenül kivetett összegek fizetését. Védeni kell az ENSZ-et az ellene megindult és várhatóan fokozódó nyílt és alattomos imperialista támadások ellen, s mindent el kell azért követni, hogy az ENSZ az általános és teljes leszerelésért, a gyarmati sorból felszabadult országok fejlődéséért, a békés egymás mellett élés biztosításáért vívott harc minél hatásosabb fóruma legyen. A Magyar Népköztársaság küldöttei ebben a szellemben dolgoznak. Tisztelt Országgyűlés! Indokoltnak látszik az egyházakkal kapcsolatos két, nemzetközi vonatkozású eseményt megemlíteni*.