Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.

Ülésnapok - 1963-13

865 Az Országgyűlés 13. ülése 1964. november 20-án, pénteken $66 Mint ismeretes, kormányunk és a Vatikán között egyes kérdésekre vonatkozóan megálla­podások jöttek létre. A Magyar Népköztársaság Alkotmányának és törvényeinek érvényesítésé­vel, az egyház belső törvényeinek a figyelembe­vételével bizonyos kérdéseket sikerült rendezni. Ezek a sajtóból ismertek, s egyre már utaltam, az Olaszországra vonatkozó szakaszban. Úgy ítéljük meg, hogy az ilyen jellegű tárgyalások és megállapodások megfelelnek mind az egyház, mind a nemzetközi béke érdekeinek. Prágában ez év nyarán különböző feleke­zetű egyházak Keresztyén Béke Világkongresz­szust tartottak. Az öt világrészből egybegyűlt részvevők emlékirattal fordultak az országok kormányaihoz az általános és teljes leszerelés, a békés egymás mellett élés, a népek közötti barátság jelszavával. A konferencián részt vett magyar egyházi küldöttség vezetőit fogadta Ká­dár János elvtárs, s átvette kormányunk nevé­ben az emlékiratot. Kormányunk üdvözli a kon­ferencia jó eredményeit, s a határozatba fog­lalt ügyek munkálásához sikert kíván. Tisztelt Országgyűlés! Hazánk nemzetközi kapcsolatainak fejlődése tükröződik egy sajátsá­gos formában is, a külföldi sajtó irántunk meg­nyilvánuló érdeklődéséből, ennek az érdeklődés­nek fokozódásából. 1961-ben mintegy 450 kül­földi újságíró járt nálunk. 1962-ben 750, 1963­ban 1100, ez évben — mostanáig — körülbelül 1250. Ezeknek a látogatásoknak a sajtóban tük­röződő eredményei általában jók, megfelelnek a korrekt tájékoztatás és a népek kölcsönös meg­ismerése igényeinek. Mégis szükséges egy megjegyzést tenni. A nyugati sajtó sok alkalommal nem csinál titkot abból, hogy egyes nyugati kormányoknak a szo­cialista országokhoz fűződő gazdasági és kultu­rális kapcsolatokkal van a kapcsolatokon túlme­nően egy másik célja is: éket verni a szocialista országok közé és fokozatosan bomlasztani a szo­cialista építés eredményeit az egyes szocialista országokban. Ezek a megnyilatkozások természe­tesen éberségre intenek. Szeretném azonban itt is világossá tenni, hogy mi az ilyen spekulációk­tól sem a szocialista országok szövetségi rendsze­rét, sem a szocialista építés eredményeit nem féltjük. Azt is meg kell viszont mondani, hogy ha bárki az ilyen intenciók szolgálatában tör­vénybe ütköző akciókat folytat a Magyar Nép­köztársaság ellen, beleütközik Népköztársasá­gunk szigorú és fenyítő hatalmába. Sem külföldi, sem magyar állampolgár nem emelhet kezet büntetlenül népünk állama ellen! Űjra hangsúlyozom, tisztelt Országgyűlés, hogy a külföldi sajtóban mutatkozó eredményei a látogatások ama sorozatának, amelyről az imént beszéltem, általában kedvező képet mutat­nak. A kedvezőtlen képekkel kapcsolatban vi­szont az a megjegyzésünk, hogy nem kívánhat­juk, hogy minden újságíró, aki merőben más környezetből érkezik ide, értsen is bennünket. Mi nem kívánjuk azt, hogy mindenhez a mi ma­gyarázatunkat fogadják el. Egy a fő igényünk: a tisztesség. Nem kívánjuk, hogy életünk tényeit bárki is szépítse, csak azt, hogy híven tükrözze. összegezve, tisztelt Országgyűlés, elmond­hatjuk: Népköztársaságunk nemzetközi helyzete általában sokat javult. A nemzetközi viszonyok­ban számunkra kedvezően mutatkozó lehetősé­geket általában sikerült gazdasági, kulturális, politikai, államközi kapcsolataink bővítésére fel­használni. Ezzel lehetőségeinkhez mérten hozzá­járultunk a nemzetközi helyzet javulásához, rész­ben közvetlen közelünkben, részben szélesebb összefüggésben. Ezeknek az eredményeknek az elérésében nagy szerepük van a kormányzati szervek mel­lett más intézményeknek, a társadalmi és tömeg­szervezeteknek, így különösen kiemelkedő az Or­szággyűlés nemzetközi kapcsolatainak fejlődése részben a közvetlen delegációcserék, részben az Interparlamentáris Unió révén. Kulturális és tu­dományos intézeteink és szervezeteink nemzet­közi tekintélyükkel és kapcsolataikkal sokat se­gítenek külpolitikai céljaink elérésében. Nagy jelentőségű a Szakszervezetek Országos Taná­csának és az egyes szakszervezeteknek a nem­zetközi tevékenysége. A Hazafias Népfrontnak, az Országos Béketanácsnak, a Nőtanácsnak, a Demokratikus Jogászok Szövetségének nemzet- • közi tevékenysége sokat segít kapcsolataink ápo­lásában. A kormányzati és a társadalmi munka jobb és tervszerűbb egybehangolása esetén az eddi­ginél még aktívabb, árnyaltabb és körültekin­tőbb külpolitikai tevékenységgel növekvő lehető­ségeinket még eredményesebben tudjuk a jövő­ben felhasználni Népköztársaságunk, a magyar nép és az általa képviselt ügyek javára. Biztosíthatom a tisztelt Országgyűlést, hogy a Külügyminisztérium és a külképviseletek mun­katársai olyan szellemben élnek, amely kivált­ságnak és megtiszteltetésnek tartja pártunk és kormányunk irányítása alatt a magyar nép, a béke és a szocializmus külpolitikai ügyeit szol­gálni. Arra törekszünk, hogy ez a szellem mi­nél jobban érvényesüljön. Kérem a tisztelt Or­szággyűlést, jelentésem tudomásulvételére. (Taps). ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy a külügyminiszter beszámolójához nyolc képviselőtársunk jelentkezett hozzászólásra. Most Barcs Sándor képviselőtársunkat illeti a szó. BARCS SÁNDOR: Tisztelt Országgyűlés! A külügyminiszter elvtárs igen magas színvonalú beszámolójának ama részéhez szeretnék néhány gondolatot hozzáfűzni, amelyet „Hírünk a világ­ban" címszó alatt a legtalálóbb összefoglalni. Óriási, izgalmas, bőséges anyag ez és hogyha a képviselő elvtársak azt kérnék tőlem, hogy a rendelkezésemre álló cikk-kivágatokat tegyem le a tisztelt Ház asztalára, akkor egy óriási zsákkal kellett volna ma itt megjelennem. Ezért a szűkre szabott keretek között csak elnagyoltan és né­hány mondatban akarom ezt a kérdést érinteni. A Magyarok Világszövetségének egyik el­nökségi ülésén Bognár József képviselőtársunk rendkívül figyelemre méltó kijelentést tett. Azt állította, hogy hazánknak egész történelme fo­lyamán, de a legutóbbi 100—150 év alatt egész biztosan, sohasem vort olyan tekintélye a nagy­világban, mint ma. Én Bognár elvtársat nem­csak azért idézem, mert olyan közéleti férfi, aki nyelvéket beszél és sokat utazik a nagyvilágban, 37 ORSZÁGGYŰLÉSI ÉRTESÍTŐ

Next

/
Oldalképek
Tartalom