Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.

Ülésnapok - 1963-12

827 Az Országgyűlés 12. ülése 1964 A Sajó folyó szennyeződése — északi országhatárunkon túl — a baráti Csehszlovák Szocialista Köztársaság területén kezdődik. A szenynyeződés az utóbbi időben fokozódott. A Bodrog folyó vizének szennyezettsége teljes egészében a Csehszlovák Szocialista Köztársaság területéről származik, a hencovcei szulfát-cellulóz gyárból. A tegnap esti 10 órás rádióadásban hallottam, hogy ezzel kapcsolatosan valamiféle megegyezés történt a csehszlovák és a magyar kormányszervek között. Ha igen, ezt örömmel üdvözlöm, mert félő és megyénk lakossága nagyon tart attól, hogy a Hernád folyó meg a Boldva folyó, amelyek egyelőre tiszta vízfolyások, a kelet-szlovákiai vasmű ipari szennyvize által esetleg szintén elszennyeződhetnek, hogy ha nem előzzük azt meg. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat indokolásának utolsó bekezdése, a 9. fejezet 2. pontja alatt utal arra, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslaton, valamint a Minisztertanács által kiadandó végrehajtási utasításon kívül a jogszabályok egész sorának a megalkotására és kiadására is lesz még szükség. Az indokolásnak ezt a részét a tárgyalt kérdés nagy hordereje és terjedelme teljesen érthetővé teszi. Mégis szükségét látom kifejezésre juttatni azt a nézetemet, hogy mielőbb készüljenek el és lépjenek életbe a még szükséges öszszes további rendelkezések és utasítások. Véleményem szerint ez azért sürgős, hogy úgy a jogkeresők, mint a jogalkalmazók ebben az alapvető nagy fedadatkörben kódex-szerűen, összegyűjtve kaphassák kézhez mindazokat a jogszabályokat, amelyekre munkájuk végzése során szükségük lesz. Azt hiszem ezt különösebben indokolnom nem kell. A végrehajtási utasítástervezettel kapcsolatosan meg kell még említenem, hogy az utasítás megszünteti az 1/1961. számú kormányrendelet érvényét és a 34. paragrafusban a Minisztertanács hatáskörébe utalja a szenny vízbevezetési díjak és a szennyvízbírságok mértékének megállapítását. Meglátásom szerint ennek következtében a Minisztertanács határozatának meghozataláig jogbizonytalanság fog bekövetkezni ebben a kérdésben, ez pedig nem lenne célravezető, hiszen erről már több képviselőtársam tett említést. A végrehajtási utasítás 28. szakaszának A) pontja véleményem szerint módosítandó, egyetértve Veszprém megyei képviselőtársammal, még pedig azért, mert a 28. szakasz szerint lehetőségük nyílik az üzemeknek arra, hogy káros szennyvíz kibocsátása esetén rövidebb-hosszabb ideig kibújjanak a szenny víz-bírság megfizetése alól és örökös fellebbezésekkel éljenek. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásomban igyekeztem dióhéjban érzékeltetni megyénk vízügyi helyzetét, a múlt, a. jelen és a jövő viszonylatában. Bemutattam megyénk dolgozó népével szemben a Horthy-rendszer bűnös, felelőtlen mulasztásait, — felszabadult népünk erőfeszítéseit a vízügyi kártevések felszámolására. Elmondottam, hogy ehhez a munkához motorikus lendítőerőt adott az ellenforradalom leverése után november 19-én, csütörtökön 828 helyére tett népfront-mozgalom, a népfrontpolitika. Köszönetet mondok megyénk választópolgárai nevében a Hazafias Népfront Országos Tanácsa mellett működő egyetemi műszaki akcióbizottság tagjainak megyénkben végzett társadalmi munkájukért, kérve, hogy továbbra is segítség erőfeszítéseinket. Megköszönöm az Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság dolgozóinak és vezetőségének, hogy tervükön felül segítették a népfront-mozgalom akcióinak megvalósítását; a miskolci városi és megyei vízművek dolgozóinak és vezetőinek az ivóvíz-ellátás biztosítása terén végzett rendkívül felelősségteljes munkájukat. Elért eredményeink azonban nem valósulhattak volna meg az Országos Vízügyi Főigazgatóság támogatása és közreműködése nélkül. Kitűzött feladataink megvalósításához továbbra is kérem az Országos Vízügyi Főigazgatóság támogatását. Tisztelt Országgyűlés! Elmondottam, hogy nagy kincsünk a víz. Víz nélkül nincsen élet, — erről már volt szó. Minden erőfeszítésünkkel azon munkálkodunk, hogy vizeink minden cseppjét rendeltetésének megfelelően használhassuk fel. Ennek a munkának helyes és célirányos végrehajtását segíti és biztosítja a megalkotandó vízügyi törvény. Mindezekért tehát örömmel üdvözlöm a törvényjavaslatot és azt, úgy a magam, mint megyénk képviselőcsoportja nevében elfogadom. (Taps.) ELNÖK: Csabai Mihály képviselőtársunkat illeti a szó. CSABAI MIHÁLY: Tisztelt Országgyűlés! Én is úgy kezdeném, mint többi képviselőtársam, aki hozzászólt a tervezethez. Az előttünk fekvő törvényjavaslat a vízügyről nagy megelégedéssel tölt el bennünket. Ez a törvényjavaslat a vízgazdálkodás nyolc évtizedes szakaszát zárja le; a régi törvény alkalmazásának hat évtizede a kapitalista rendszer idejére esik és húsz év alatt kiegészítésekkel szolgálta a megváltozott gazdasági és politikai életünket. Megváltozott gazdasági és politikai rendszerünk a vízgazdálkodás területén is nagy fejlődést tett meg, ami maga után vonta a már elavult vízjogi törvény rendezésének szükségességét. A törvényjavaslat jól előkészített, szerkezetileg és tartalmilag jól átgondolt, ezért véleményem szerint a szocialista jogalkotások sorában méltó helyet fog elfoglalni. A törvényjavaslat legfontosabb tételének tekintem azt az elvi állásfoglalást, amely szerint a vízgazdálkodás előtt álló sokrétű feladatokat Összefüggésben vizsgálja. Véleményem szerint, mind a törvényjavaslat, mind a végrehajtási rendelettervezet messzemenően figyelembe veszi és szolgálja a népgazdaság minden ágának érdekeit. Ennek előrebocsátásával és hangsúlyozásával kívánok, főleg a mezőgazdaság szemszö*géből, néhány kérdéssel foglalkozni és mezőgazdasági szemmel nézni. A törvényjavaslat általános indokolása hangsúlyozza, hogy a vízgazdálkodás a múltban úgyszólván kizárólag — mint az előttem felszólaló elvtárs mondotta —