Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.

Ülésnapok - 1963-12

BOÍ Az Országgyűlés 12. ülése 1964. november 19-én, csütörtökön 808 már betervezik a költségvetésbe, hanem az okozott kárt kellene megtéríttetni. Ehhez még hozzá kell tenni, hogy új ipari létesítmény ne kapjon üzemelési engedélyt, ha nincs felszerelve megfelelő szennyvíz-derítő berendezéssel. Egy másik gond, hogy három nagy folyónk — de ugyanez vonatkozik kisebb folyóink nagy részére is — csak átfolyik hazánkon és határainkon kívül ered. Ezek a folyók képezik a folyómedreinkben levő vízkészletünk több mint 90 százalékát. Mivel pedig a szomszédos államokban is nagy lendülettel folyik az iparosodás, hozzánk mindig szennyezett állapotban fognak érkezni a folyók. A linzi műtrágyagyár vizének szennyező hatása 400 kilométerre, a Duna pesti szakaszán is érezteti hatását. Fokozni kell technológiai felkészültségünket hazai ivóvizünk védelmére is, hiányosan csatornázott településeinken és a toxikus ipari szennyvizek ártalmatlanításában, mely felszíni vízkivétel szempontjából számba jövő folyóink vízkészletét teszi tönkre. Magyarországon a városi vízművek naponta 1,2 millió köbméter ivóvizet termelnek. Sajnos, ez kevés, mert ezzel az ország lakosságának csak 28,3 százalékát tudjuk ellátni. Fokozza a nehézséget, hogy a nagy vízfogyasztás együtt jár a sok szennyvíz termelésével, amelynek elvezetéséről szintén gondoskodni kell. Lemaradásunkat ezen a téren műszaki és higiénés vonalon egyaránt be kell hozni. A kettő szorosan összefügg egymással, s a kérdés nemcsak műszaki, hanem egészségügyi probléma is, éppen ezért örömmel kell nyugtázni a törvényjavaslatnak azokat a pontjait, amelyek az Egészségügyi Minisztériumnak a vízügyi kérdésekbe lényeges beleszólást biztosítanak. . Városaink és ipari létesítményeink gyors fejlődése nálunk is meghozta a vízellátási gondokat. Legkézenfekvőbb felszíni vizeinknek a kitermelése, mert ez bőven áll rendelkezésre. Eddigi felszíni vízkitermelésünk mintegy tíz százalékos. Az elmúlt 15—20 évben hazánk vezetett vízellátása lényeges fejlődést mutatott és az utóbbi években meggyorsult, de még messze jár a szükséglet kielégítésétől, és az ipar további rohamos fejlődését tudva, fokozni kell az ütemet mind a vízellátás, mind a szennyvíz ártalmatlanítása vonalán. Az országban kitermelt ivó- és ipari víz mennyiségi növekedésével párhuzamosan nő a szennyvíz mennyisége is. A Tudományos Akadémia biológiai osztálya már régen felismerte vizeink népgazdasági fontosságát és Alsógödön Duna-kutatóállomást, Szegeden a Tisza és az alföldi szikesvizek számára kutatócsoportot szervezett. Az úgynevezett produkciós biológiai kutatások folyamán bebizonyosodott, hogy minden tó vagy folyó, a benne élő növényekkel és állatokkal, valamint környezetével együtt biológiai egységet képez, mely optimális körülmények között biológiai egyensúlyt tart fenn és biztosítja öntisztulását. A hidrobiológiái kutatásoknak tehát igen nagy jelentősége van nemcsak azért, mert állandóan ellenőrizni tudja vizeink tisztaságát, hanem azért is, mert éppen azokat a tényezőket tanulmányozza, melyeknek segítségével a megbontott biológiai egyensúlyt újra helyre lehet állítani, nagyobb technológiai beavatkozások nélkül. Az említett vízigényeink szempontjából tehát a biológiai kutatások fokozására nagy szükség van, s ennek talán a törvényben is hangot kellene adni. A biológiai öntisztulás egyedül nem oldja meg a kérdést, de mégis a megoldás egyik legolcsóbb tényezője. Érdemes erről beszélni azért is, mert sokszor a kutatások eredményeinek a gyakorlatban való érvényesítése nem történik meg. Például évekkel ezelőtt kiderült, hogy az édesvízi kagylóknak a vízderítésben jelentős szerepük van és a vizek öntisztulásának fontos tényezői. A kagylókat azonban a gyöngyházgomb-gyártás érdekében bőségesen halászszák. Tudnunk kell, hogy a Dunában kétféle kagyló él, az anodonta és az unió-kagyló, amelyek közül gyöngyházgomb-gyártásra csak az unió használható, az anodonta nem. A tömeges halászásnál azonban mindkét fajta kimérésre kerül és gyakorlatilag az apróbb példányok sem menekülnek meg. A kagylók tehát lassan, de biztosan pusztulnak. Javaslattevés történt a gyöngyház-kitermelés szempontjából sokkal alkalmasabb, vastaghéjú kagylók betelepítésére. Sajnos, a kagylók tömeges halászása sem minőségileg, sem mennyiségileg nem csökkent. A Duna-bizottság mintájára a többi külországból hazánkba jutó víz állandó kutatására és karbantartására is nemzetközi bizottságokat kellene létrehozni, s rá kellene venni a Duna-bizottságot éppen úgy, mint ezeket, hogy ne elégedjenek meg kizárólagosan csak a hajózás és a közlekedés problémáival, hanem törődjenek a nemzetközi vízügyi gondokkal is, hiszen mi is csak akkor tudunk eleget tenni az utánunk következő oroszág folyószakaszai igényeinek, ha hozzánk is kontrollált állapotban kerülnek a folyóvizek. A törvény igen nagy fontosságú és a kérdések megoldása nem történhet meg egy-két év alatt, de ha valahol, itt biztosan távlati tervet kell készíteni, mely a vízigény kielégítése, a szennyvíz ártalmatlanítása mellett az iparfejlesztés ütemét, minőségét, a telepítés helyét egyaránt tekintetbe veszi. Fel kell vetni ezt a kérdést a nemzetközi — például a KGST vonalán történt — tárgyalásoknál is, s a biológiai, technológiai, egészségügyi kutatások területén is fokozott erőfeszítést kell megkívánni. Felszólalásomban mai életünknek, de az egész emberiség jövő életének is egyik rendkívül nehéz problémáját — melynek megoldása érdekében a törvényjavaslat kidolgozása történt, — szerettem volna az én szemléletemben megvilágítani, annál is inkább, mert lemaradásunkat és annak következményeit tudatosítanunk és látnunk kell. Az ország 15 éves csatornázási távlati terve is nagy összegeket fordít a csatornaművek korszerűsítésére és bővítésére. De fokozatosan fel kell mérnünk az összes minisztériumokhoz tartozó ipari létesítményeket a vízellátás szempontjából és számba kell vennünk a teendőinket. A törvény jelentős lépést tesz- abban az irányban, hogy vízügyi helyzetünk ipari és egészségügyi fejlődésünkkel lépést tudjon tartani és ezért a törvényjavaslatot a magam részéről elfogadom. (Taps.)