Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.

Ülésnapok - 1963-11

735 Az Országgyűlés 11. ülése 1964. június 26-án, pénteken 736 nyilván, azokról nem is tudnak, ismét mások az ilyen természetű kártérítési igényeket közömbösen kezelik, s a pert is csak azért indították, hogy megfelelő könyvelési bizonylathoz jussanak a kár „leírása" érdekében. Tisztelt Országgyűlés! Szocialista államunk továbbfejlesztésének kulcskérdése a szocialista demokratizmus mind szélesebb körű kibontakoztatása, az, hogy a lakosság minél szélesebb rétegei kapcsolódjanak be közvetlenül is a közügyek intézésébe. E célok segítése érdekében a társadalmi bíróság intézményét az 1962. évi 24. törvényerejű rendelet tovább fejlesztette, amelynek eredményeként a társadalmi bíróságok száma a korábbi, mintegy 1500-ról közel kétszeresére emelkedett. A társadalmi bíróságok a dolgozók választott szervei. Megválasztásukkal olyan társadalmi önigazgatási forma jött létre, amelynek segítségével egy-egy vállalat, intézmény, szövetkezet valamennyi dolgozója együttesen vehet részt a jog és a szocialista erkölcs, a szocialista együttélés szabályait sértők elleni harcban. A törvényerejű rendelet mindezekre figyelemmel feladatává tette a társadalmi bíróságoknak, hogy neveljék a dolgozókat a munka öntudatos, fegyelmezett végzésére, a társadalmi tulajdon védelmére, segítsék elő a dolgozók emberi méltóságának, továbbá tulajdonának és egyéb jogainak kölcsönös tiszteletben tartását, hogy ezáltal járuljanak hozzá a szocialista erkölcs további megerősítéséhez. A társadalmi bíróság olyan ügyekben dönt, amelyeket, a szakszervezeti bizottságok, az ügyészség, a bíróság visznek a társadalmi bíróság elé. A kibővített hatáskörben eljáró társadalmi bíróságok megválasztása óta egy év telt el. Az eddigi tapasztalataink alapján is igazolva látjuk, hogy az intézmény továbbfejlesztésére tett intézkedések időszerűek és szükségesek voltak. Az 1963. évben a társadalmi bíróságok 6000 olyan ügyet bíráltak el, amelyek korábban állami szervek hatáskörébe tartoztak. Máris észrevehető, hogy a társadalmi bíróságok eljárása több üzemben kedvezően befolyásolja a munkafegyelem és a társadalmi tulajdon ellen elkövetett cselekmények számának alakulását. Az egyik Bács megyei üzemben például több jó társadalmi bírósági eljárás eredményeként is 1963-ban a fegyelmi ügyek száma az 1962. évihez viszonyítva egyötödére esett. Az oroszlányi III-as számú bányaüzemnél korábban havonta 140—280 műszakmulasztás fordult elő. Az utóbbi hónapokban — több társadalmi bírósági eljárás után — ez a szám havi százra csökkent. A dolgozók nagy szégyennek tartják, hogy ha az üzem kollektívája előtt bírálják el ügyüket. A felelősségre vont dolgozó munkatársai maguk is igyekeznek a tárgyaláson megtett felszólalásaikkal, véleményük nyilvánításával segíteni a társadalmi bíróságot, hogy a dolgozóval szemben a legmegfelelőbb nevelő jellegű intézkedést alkalmazza. Több esetben kezességet vállalnak a felelősségre vont dolgozóért, vállalják, hogy a kollektíva erejével megnevelik. A társadalmi bíróságok tagjai feladataikat lelkiismeretesen végzik. Ezekkel magyarázható, hogy az intézkedések ellen benyújtott panaszok, felülvizsgálati kérelmek száma elenyészően csekély, 4,3 százalék, és az ügyek rendszerint egy tárgyaláson befejeződnek. Bár a társadalmi bíróságok működésének egyéves tapasztalatai reményt keltőek, kifogásolnunk kell, hogy az elbírált ügyek mennyisége a megválasztott társadalmi bíróságok számához viszonyítva még kevés, valamint azt is, hogy a megválasztott társadalmi bíróságok egy része az 1963. évben nem működött, bár erre volt lehetőség. Ennek egyik oka, hogy az üzemi, szakszervezeti bizottságok egy része kevés önállóságot és kezdeményező készséget tanúsított a társadalmi bíróságok működésének megindítása tekintetében. Többségük még nem tudott e tekintetben megfelelő együttműködést kialakítani a gazdálkodó szerv vezetőjével, ennek következtében nem értesült kellő időben a fegyelmi eljárások megindításáról, és így nem volt lehetősége # eljárások kezdeményezésére sem. A fejlődés további meggyorsítása érdekében arra kell a fő figyelmet fordítani, hogy a még nem működő társadalmi bíróságok is megkezdjék működésüket. Ebben elsősorban a szakszervezetekre, és a gazdasági vezetőkre hárul több feladat. Olyan együttműködést kellene kialakítanunk, hogy az arra alkalmas ügyek a társadalmi bíróság elé kerüljenek. Tovább kell fejleszteni a társadalmi bíróságok segítésének módszereit, mind az ügyészi, mind a bírósági szerveknek és a vállalati jogtanácsosoknak is. A továbbfejlesztésnek azonban olyan irányban kell alakulnia, hogy az eljárásban a társadalmi elemek domborodjanak ki. Tisztelt Országgyűlés! Igyekeztem a főbb kérdésekről tömören beszámolni, és köszönve a figyelmet, amelyet jelentésemre fordították, kérem annak elfogadását. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt. Országgyűlés ! Bejelentem, hogy a legfőbb ügyész beszámolójához Oláh György és dr. Tatár Kiss Lajos képviselőtársunk jelentkezett szólásra. Oláh György képviselőtársunkat illeti a szó. OLÁH GYÖRGY: Tisztelt Országgyűlés! Fejlődő szocialista társadalmunk egészséges társadalom. A legfőbb ügyész elvtárs beszámolójában ismertetett számok és tények azonban figyelmeztetnek, hogy társadalmunkban egészségtelen, káros jelenségek is vannak, olyan betegestünetek, amelyeknek megszüntetése elengedhetetlen és szükségszerű. A beszámoló alapján a tennivalókra vonatkozóan számos következtetést lehet levonni. Szerintem az egyik következtetés az, hogy fokozni kell a bűntettek megelőzésére, a bűncselekmények elkövetésének megakadályozására irányuló tevékenységet, amelynek gazdasági és erkölcsi szempontból rendkívül nagy társadalmi és politikai jelentősége van. A bűnözés elleni küzdelem akkor eredményes, ha az elsősorban a bűncselekmények megelőzésére irányul. A beszámoló érdekes statisztikát közöl. Társadalmi tulajdon kárára a tettesek 65 százaléka első ízben követett el bűncselekményt. Űgy vélem, nem túlzás azt állítani, hogy az e 65 százalékba tartozók túlnyomó többségükben megtévedt emberek, akiket a körülmények taszítottak, vagy csábítottak a bűnözés útjára. Nyilvánvaló, hogy az eddiginél hatékonyabb megelőzéssel csökken a megtévedtek, s az általuk elkövetett