Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.

Ülésnapok - 1963-11

737 Az Országgyűlés 11. ülése 1964. június 26-án, pénteken m bűncselekmények száma. A megelőzésnek szám­talan formája és lehetősége, széles skálája van. Közöttük igen fontos helyet foglal el a bűnözés okainak felderítése és kiküszöbölése. Mint ismeretes, a bűnözést kiváltó okok két fő kategóriára oszthatók: objektív és szubjektív okokra. A bűnözés okainak felderítésében és ki­küszöbölésében lényeges, hogy mindkét okot fel­derítsük, belőle a szükséges tanulságokat levon­juk és intézkedjünk az okok megszüntetésére. Miután elsősorban a bűnüldöző szervek azok, amelyek mindennapos feladataik ellátása során megismerik a bűnözést kiváltó okokat, nyilván­való, hogy tevékenységük nélkülözhetetlen ab­ban a társadalmi tevékenységben, amely azoknak az okoknak és körülményeknek felderítésére irá­nyul,, amelyek a bűntett elkövetését lehetővé tet­ték, vagy előmozdították. A bűnüldöző szervek azzal, hogy tapasztalataikat és az általuk levont következtetéseket az állami, gazdasági és társa­dalmi szervek rendelkezésére bocsátják, eddig is jelentős mértékben segítették elő egy sor olyan intézkedés megtételét, amely a bűnözés lehetősé­geit csökkenti. Ugyanakkor szükséges szóvá tenni, hogy a bűnüldöző szervek megelőző tevékenységének egyik gyengesége éppen az okok feltárásában je­lentkezik. Egyik hiba, hogy a szubjektív okok feltárása egyelőre korántsem annyira intenzív, mint az objektív okoké, annak ellenére, hogy is­merik a szubjektív okok jelentőségét. A másik probléma az objektív okok feltárá­sában jelentkezik, mégpedig az, hogy a megálla­pítások vagy nem mindig kellően alaposak, szak­szerűek, aminek egyik magyarázata, hogy a nyo­mozó szervek nem támaszkodnak kellő mérték­ben a szakértőkre és ebből következik, hogy kö­vetkeztetéseik sem mindig helytállóak. Szüksé­ges e fogyatékosságok kiküszöbölése, a bűnül­döző szervek ez irányú tevékenységének fejlesz­tése. Ugyanakkor az is szükséges, hogy az állami, gazdasági és társadalmi szervek a tapasztalatokat az eddiginél jobban hasznosítsák. Különösen fontos helyet foglal el a meg­előző munkában az ellenőrzés javítása valameny­nyi szervnél, vállalatnál és intézménynél. A be­számoló érzékeltette, hogy részben egyes fajta bűncselekmények számának, de még inkább a bűncselekmények súlyának csökkenésénél az el­lenőrzés javulása közrejátszik. Kétségtelen, hogy egyre nagyobb számban találunk olyan intézke­déseket e szervek, vállalatok és intézmények ve­zetői részéről, amelyek az ellenőrzést rendszere­sebbé és hatékonyabbá teszik, és ezzel csökken­tik a bűnözés elkövetésének lehetőségét, gyakran a bűnüldöző szervek részéről rendelkezésre bo­csátott tapasztalatok és jelentések alapján. En­nek ellenére az a helyzet, hogy az ellenőrzésben rejlő lehetőségeket még korántsem merítettük ki, az ellenőrzést egészében véve még mindig nem tekinthetjük kellően tervszerűnek, kellően alaposnak és éppen ezért kellően hatékonynak. Az ellenőrzéssel kapcsolatos szemléletben is tapasztalunk problémákat. Az ellenőrzést vég­zők és az ellenőrzöttek részéről egyaránt talál­hatunk még olyan jelenséget, hogy azonosítják a bizalmatlansággal. E szemlélet kétségtelenül ne­hezíti, hogy az ellenőrzés azzá'váljon, ami a lé­nyege: a végzett munka tárgyilagos, szakmailag alapos elemzésévé és elbírálásává, az eredmények . és jó módszerek, valamint a fogyatékosságok fel­tárásává, a munka megjavítására irányuló segí­téssé. Még nagyobbak a problémák az ellenőrzés szakszerűségét illetően. (Sajnos, manapság is szép számban megtalálhatjuk a formalizmust az ellenőrzésben, ami abban jut kifejezésre, hogy ellenőrzés történik ugyan,' de szakmailag nem felel meg a követelményeknek, alkalmatlan az ellenőrzöttek által végzett munka alapos, beható elemzésére, képtelen a hibák feltárására, vagy a már elkövetett bűncselekmények felderítésére. Az ilyen felületes és gondatlan ellenőrzés nem egyszer j átázott már közre abban, hogy az arra hajlamos emberek a könnyű pénzszerzés útjára, a bűnözés útjára léptek. Sőt, mi több, esetenként még arra is vannak példák, hogy az ellenőrök az ellenőrzés során felfedett bűncselekmény ré­szeseivé válnak. E gondolatkörben meg kell említeni a veze­tők felelősségét. Erről sok szó esett már, ered­ményei is jelentkeznek, de sajnos még jelenleg is találhatók olyan esetek, amikor a vezetők bi­zonyos munkakörök betöltésénél nem járnak el kellő gondossággal, nem vizsgálják a beállítandó személyek szakmai tudását, erkölcsi szilárdságát, jellemét. Nem tarthatjuk kielégítőnek a külön­böző fokon vezető beosztásban lévők munkájá­nak és magatartásának ellenőrzését sem. A megelőzésre irányuló munkánkban eddig is helyet kapott az úgynevezett jogpropaganda. Tapasztalataink vegyesek. Sajnos, az esetek je­lentős részében arra korlátozódtak, hogy az elő­adó azt magyarázta, hogy a különböző bűntette­kért milyen mértékű büntetés jár. Nem erre van szükség. Véleményem szerint feltétlenül szüksé­ges a megjelent törvényeknek és egyéb jogsza­bályoknak a lakossággal történő megismerte­tése, hogy úgymondjam azoknak a kereteknek . a megismertetése, amelyek a társadalmi együtt­élés különböző kérdéseit rendezik. Mondaniva­lónk súlyát azonban annak magyarázata és meg­értetése kell képezze, hogy mi teszi szükségessé és lehetővé a különböző jogszabályok megalko­tását, hogyan kapcsolódnak a jogszabályok épülő szocialista társadalmunk gazdasági alapjához, a társadalom szerkezetében végbement változások­hoz, az elért eredményekhez és az előttünk álló feladatokhoz, hogy alapvető jogszabályaink mi­lyen jogokat biztosítanak az állampolgároknak és ugyanakkor melyek azok a kötelezettségek, amelyeket a jogszabályokban rögzítve a társa­dalom ró valamennyi tagjára, hangsúlyozva, hogy e kötelezettségek be nem tartása, nem tel­jesítése hogyan és mennyiben jelent hátrányt az egész társadalom számára. Vagyis a szűk jog­propaganda helyett olyan széles körű jogsza­bály-ismertetésre van szükség, amely tartal­mazza a társadalmi-politikai összefüggéseket. Ezt a jelenleginél szervezettebben kell végezni és — hozzátehetem — nem elszakítva az általá­nos népművelési munkától, hanem abba szerve­sen beillesztve, a népművelési előadások sorá­ban biztosítva helyet e téma számára is. Tovább megyek: a törvények ismertetésé­nek — módjával — helye van az iskolákban is. A bűnözés megelőzésére törekedve hatékonyab­bá kell tenni az alkoholizmus elleni küzdelmet

Next

/
Oldalképek
Tartalom