Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.

Ülésnapok - 1963-2

59 Az Országgyűlés 2. ülése 1963. március 25-én, hétfőn 6° A műszaki fejlesztés az ipar egyik legfontosabb ténykedése és ez tükröződik a költségvetésről szóló törvényjavaslatban is. Az ipari minisztériumok központi forrásból 15,7 milliárd forint beruházást kapnak, ennek kétharmada a vidéki iparágak fejlesztését segíti elő. Ebből is látszik, hogy a vidék iparfejlesztése jelentőségében is évről évre nő. Tudományos kutatásra a 2,2 milliárd forintot kitevő műszaki fejlesztési alapból rendelkezésre álló összegeken felül a költségvetés 470 millió forintot irányoz elő, amely igen jelentős összeg. Iparpolitikánkat hűen tükrözik ezek a számok, s az ipar jelentős fejlődésének lehetőségét biztosítják. Tisztelt Országgyűlés! Ügy látom, hogy lehetőségeink mellett a műszaki fejlesztés meggyorsítása ma egyik legfontosabb feladatunk. Az ipari minisztériumoknak a Tervhivatallal és a Pénzügyminisztériummal közösen olyan intézkedéseket kell tenniük, amelyek nagyobb tervezési kapacitást biztosítanak s ezzel egyidőben lerövidítik a tervezési, átfutási időket. Felül kell vizsgálni a beruházás, jóváhagyási eljárások átfutási idejének gyorsítási lehetőségeit, mert ezen a területen is az idő rövidítésével a fejlesztés hatékonyságát segítjük elő. Az éves operatív tervfeladatok az iparvállalatoknál szerves részei a költségvetésnek. A munka operatívságának elősegítése érdekében, a mai helyzetnek megfelelően, az élethez közelebb álló módon szükséges a műszaki fejlesztési alappal való gazdálkodást, a limiten aluli beruházások gyakorlatát, a vállalatfejlesztési lehetőségek figyelembevételével megteremteni. Az iparvállalatok kísérlet-kutatási munkája és általában a vidék iparának kísérlet-kutatási munkája, illetve ennek jelentős, gyorsabb ütemű fejlesztése, ma már elengedhetetlen követelmény, mert csak ilyen módon lehetséges a költségvetés adta lehetőségeken belül a minőséget, a gyártmányfejlesztést, a gazdaságosságot gyorsabb ütemben elősegíteni. Felülvizsgálatra szorul ennek kapcsán az iparvállalatok gyakorlatához közel álló ügyviteli és fejlesztési módszerek kidolgozása, műszaki fejlesztési alap, a limiten aluli beruházás és vállalatfejlesztési lehetőségek egymásra hatása. Ezek azok a költségforrások, amelyek iparvállalatainknál évről évre konkrét operatív lehetőséget biztosítanak a műszaki fejlesztés meggyorsítására, ugyanakkor számos, az élethez ma már nem közel álló, régi, ide vonatkozó rendelet és utasítás felülvizsgálata szükséges. Az ipari vállalatok e területen végzett munkájának nagyobb önállóságával és, nyomatékosan aláhúzom, az iparvállalatok kísérleti-kutatási munkájának megfelelő színvonalra történő gyors emelésével már az ez évi költségvetés végrehajtását nagymértékben elő tudjuk segíteni és a következő évek jobb gazdálkodását meg tudjuk alapozni az ipar minden területén. Mivel az előterjesztett 1963. évi költségvetési törvénytervezet mindezek megvalósításához a szükséges anyagi erőforrásokat tartalmazza, ezek megvalósítására módot ad, a beterjesztett költségvetést mind a magam, mind a Borsod-AbaújZemplén megyei képviselőtársaim nevében elfogadom és a tisztelt Országgyűlésnek elfogadásra ajánlom. (Taps.) ELNÖK: Dr. Noszkay Aurél képviselőtársunkat illeti a szó. DR. NOSZKAY AURÉL: Tisztelt Országgyűlés! Az orvosok és az egészségügyi dolgozók az elmúlt évek során politikailag sokat fejlődtek. A mérce, amellyel munkájukat mérik, lényegesen emelkedett és joggal megkívánják tőlük, hogy tevékenységüket az ország érdekében még célratörőbben fejtsék ki. Éppen ezért, amikor az 1963. évi költségvetés adatait vizsgáljuk, már arra is gondolunk, hogy a második ötéves terv teljesítésének közepén járunk, a tervben szereplő számok és célok miként hatottak ki további fejlődésünkre. Az Egészségügyi Minisztériumhoz tartozó központi és tanácsi intézmények jelenlegi költségvetése csaknem 5,5 milliárd forintra emelkedett, majdnem kétszerese az 1957. évinek és 462 millióval haladja meg az előző évit. Kormányunk ez év elejétől. a lakosság egészségügyi és szociális helyzetének javítására jelentékenyen meghosszabbította a szülési szabadságot, növelte a biztosítottak ingyenes kórházi ápolásának időtartamát és tovább növelte az alacsony összegű nyugdíjakat. Ezekről a pénzügyminiszter elvtárs már beszélt és ezeket itt nem részletezem. Az elmúlt években, 1957-től az alapellátásban, a körzeti orvosok munkaterületén fokozatosan kedvező változás következett be. A népbetegségek leküzdésében kimagasló eredményeket értünk el. A jobb betegellátás érdekében és a körzeti orvosok élet- és munkakörülményeinek javítására az egészségügyi kormányzat jelentős és eredményes intézkedéseket hajtott végre. Az 1963. évi fejlesztéssel együtt az orvos mellett a körzetek háromnegyed részében már körzeti ápolónő dolgozik és az orvosírnokokkal való éllátás lényegében befejezést nyert. Mindez igen jelentős haladás. Az egészségügyi költségvetés anyagával kapcsolatban azonban engedjék meg, hogy már a jövőbe tekintve néhány, általam lényegesnek ítélt körülményre hívjam fel a figyelmet. Ha megvizsgáljuk, hogy a Politikai Bizottság 1959. februári, a dolgozók egészségügyi helyzetéről szóló határozata óta hogyan alakult a magyar egészségügy fejlődése, akkor azt kell mondanom, hogy az igen jelentős eredmények ellenére is mennyiségileg és minőségi vonatkozásban egyaránt elmaradt a népgazdaság egészének fejlődése mögött, és a még megoldásra váró feladataink mind a szervezés, mind a beruházás és felújítás, valamint a felsőoktatás terén igen nagyok. Eddig mi lényegében átszervezésekkel, bővítésekkel, kiegészítésekkel igyekeztünk a meglevő alapintézményeken olyan célszerű változtatásokat létrehozni, hogy ezzel növeljük és javítsuk a betegellátást. Meg kell állapítanom, hogy nem kevés eredménnyel, de ma már világosan áll előttünk, hogy ezeket a lehetőségeket alapjában kimerítettük, sőt bizonyos téren túl is feszítettük. Ma már lakosságunk 95 százaléka és ha hozzávesszük a közköltségi alapon jogosultak további 2 száza-