Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.

Ülésnapok - 1963-10

663 Az Országgyűlés 10. ülése 1964. június 25-én, csütörtökön 664 kirándulóhelyekkel. Megyénkben van a legtöbb gyógy- és üdülőhely, országosan is a legtöbb műemlék, és itt található hazánk első és legfontosabb tájvédelmi körzete, a Tihanyi-félsziget. Üdülő- és gyógyhelyeink Európa szerte ismeretesek és egyre látogatottabbak. Képviselő csoportunk ülésein több alkalommal is foglalkozott az idegenforgalommal kapcsolatos megyei problémákkal, és ezekre az ülé-. sekre meghívtuk a Belkereskedelmi Minisztérium képviselőit is. Nyugodtan elmondhatjuk, hogy az utóbbi években megértéssel foglalkoztak problémáinkkal és nagy jelentőségű intézkedések történtek annak érdekében, hogy az évi közel kétmillió látogatót megfelelően el tudjuk látni szállással és élelemmel. Felépült a tihanyi hatemeletes szálló. Megtörtént vagy folyamatban van több szálló és étterem korszerűsítése. Felépültek Keszthelyen és Tihanyban az idegenforgalom szempontjából jelentős motelek, Keszhelyen, Badacsonyban, Balatonfüreden és Balatonalmádiban a kikötők melletti bazársorok, elsőrangú campingek és egyre több csoport részére jelölnek ki helyi tanácsaink sátortábor részére alkalmas területeket. Balatonalmádi és Balatonfüred a jelentésben is említett ABC-áruházakból is részesül. Sorolhatnám még a megvalósult létesítményeket vagy a megkezdett építkezéseket, a terveket. Sok a gondunk és a megoldásra váró feladatunk, mégis elsősorban köszönetünket fejezzük ki azoknak, akik kiemelt gonddal foglalkoznak a Balatonpart problémáival és elismerésünket kell kifejeznünk a vendéglátó üzemek dolgozóinak is, akik a fennálló, még egyelőre nagyon szűk lehetőségek mellett is igyekeznek a vendégeket megfelelően kiszolgálni. Csak néhány mondatot idézek megyei lapunk, június 23-i számából, amelyben a legutóbbi vasárnapi, a június 21-i forgalomról ír: „A nyár első vasárnapján csaknem negyedmillió vendége volt a Balatonnak. Kilométeres autókaravánok a tóparti utakon. A vendéglátó ipar és kereskedelem személyzete megfeszített erővel dolgozott. Az éttermekre, büfékre és különféle árusító egységekre ritkán tapasztalt teher nehezedett." Pedig ez még csak a nyár első nagy forgalmú vasárnapja volt. Több mint 150 000 ember fürdött a tó vizében, de a tópart vendégeinek száma a negyedmilliót megközelítette. Mindez a jelenlegi elszállásolási és közlekedési viszonyok között. Mindezt csak azért említettem, hogy lássuk, hogy megyénkben az egyre gyorsabban fejlődő idegenforgalom, azonkívül a már említett nagymértékű iparosodás nehéz próba elé állítja a kereskedelemben dolgozókat. A megye kereskedelmi hálózatában a kereső lakosság 5,3 százaléka dolgozik, mintegy 10 000 dolgozó, akiknek 50 százaléka nő. A megye kiskereskedelmi forgalma 1955-ben 1,6 milliárd volt, 1964-ben a várható forgalom éppen kétszerese, 3,2 milliárd forint. A forgalom kétharmada az állami, egyharmada a szövetkezeti szektorban bonyolódik le. Ha a kereskedelmi forgalom növekedését elemezzük, el kell ismernünk, hogy a vásárlóerő növekedésével párhuzamosan nőtt, tehát a kereskedelem képes realizálni a megnövekedett vásárlóerőt. Ezt biztosítja a rendelkezésre bocsátott árualap-hozzájárulás, a bolthálózat fejlődése, a kereskedelem jó szervezettsége, rugalmassága, és el kell ismernünk a kereskedelemben dolgozók szakértelmét, lelkes, felelősségteljes munkáját, amellyel nemegyszer pótolnia kell az elmaradó technikai feltételeket. Igazságtalanok lennénk, ha nem beszélnénk azokról a jelentős erőfeszítésekről, amelyek a technikai feltételek biztosítása érdekében is történtek. A rendelkezésemre bocsátott adatok szerint 1952 óta az állami boltok száma 505-ről 688-ra, a szövetkezeti boltok száma 369-ről 741-re emelkedett. A számszerű fejlesztés minőségi fejlődést is jelent, mert a szakosított egységek aránya ez idő alatt 53 százalékról 73 százalékra emelkedett. Külön elismerésünket kell kifejeznünk a földművesszövetkezeteknek a falu szocialista kereskedelmének kiépítésében végzett eredményes munkájukért. Erről Tausz elvtárs jelentésében részletesen is beszélt. A kereskedelem dolgozóinak munkáját dicséri az a tény is, hogy az egyre növekvő forgalmat viszonylag kis alapterületű boltokban bonyolítják le. A bolti kereskedelmi forgalom például az 1957—1960-as időszakban 60 százalékkal, a készletek értéke 55 százalékkal nőtt, a boltok száma pedig ez alatt az idő alatt csak 24 százalékkal. A boltok alapterülete kicsi, az országos átlag alatt maradt, a megyei átlag mindössze 33 négyzetméter. A raktárhelyiség aránya is elmarad az országos átlag mögött, a megyei átlag csak 26 négyzetméter. Ugyanakkor a forgalom az országos átlag felett van, például Veszprémben az egy lakosra jutó forgalom 14 000 forint, Pápán és Keszthelyen 13 000 forint. E mutatókkal az ország városai közül Veszprém a negyedik, Pápa a hatodik helyet foglalja el. Az említett mutatók mögött el kell még képzelnünk a csúcsforgalomban jelentkező zsúfoltságot is. Jó dolog, helyes, ha a helyi tanács állapítja meg a nyitvatartási időt, de ennek bizonyos gátat szabnak a munkaügyi rendelkezések. Helyes lenne, ha e mutatók ismeretében lehetőség nyílnék az árusítás többműszakos megszervezésére több üzletben. Ezt igénylik a dolgozó nők azért is, mert munkaidő után — különösen, ha előbb gyereket kell óvodából, bölcsődéből hazavinniük — már nem tudnak vásárolni, mert 5—6 órakor bezárnak a boltok, kivéve néhány élelmiszerüzletet. A bolthálózat fejlesztésére megyénkben a Belkereskedelmi Minisztérium a hároméves tervben 65 millió forintot fordít, ebből a tanácsi kereskedelem 13 millió forintot, a földművesszövetkezetek 10 millió forintot fordítanak beruházásra. Az új létesítmények közül a legjelentősebb a jelentésben is említett 6 millió forintos költséggel épülő veszprémi áruház. Az ellátatlan lakóterületek igényeinek fokozottabb kielégítése érdekében tovább folytatják, a peremboltrendszer kiépítését megyénkben is. Ebben az évben Ajkán, Várpalotán, Veszprémben, Uzsabányán létesül perembolt. A Belkereskedelmi Minisztérium gondoskodásának köszönhetjük, hogy élelmiszer-, tej-, húsboltjaink ' 76 százaléka elektromos hűtőszekrénnyel, 9 százaléka mélyhűtő berendezéssel, 23 százaléka jégszekrénnyel van ellátva. A kiskereskedelmi hálózat fejlesztése mellett szólni kell