Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.

Ülésnapok - 1963-10

665 Az Országgyűlés 10. ülése 1964. június 25-én, csütörtökön 666 a vendéglátó-hálózat fejlesztéséről is. 1952 óta az állami vendéglátóegységek száma 198-ról 325-re emelkedett. Ezenbelül az arány egyre jobb az éttermek, büfék, kisvendéglők javára, bár az italboltok aránya, különösen a községekben, még mindig magas, 63 százalék. Külön köszönetünket fejezzük ki azért, hogy a vendéglátóipar forgalmán belül gyorsabb ütemben fejlődik az üzemi vendéglátás, amely a dolgozók tízezreinek, százezreinek biztosítja a meleg ételt, az egészséges, nyugodt táplálkozás lehetőségét a munkaidőn belül. Amikor elismeréssel adózunk a szakminisztériumnak a fejlesztés lehetőségeiért, beszélnünk kell arról is, hogy a helyi erőket, az új módszereket jobban el kellene terjesztenünk, jobban igénybe lehetne vennünk. Példaként a keszthelyi termelőszövetkezeti zöldségboltot említem. Sok gondot okoz a városok lakóinak friss zöldséggel és gyümölccsel való ellátása. Átvételi, szállítási, raktározási nehézségek adódnak, térben és időben hosszú az út, amíg a termelőtől a fogyasztóhoz jut az áru és ezalatt nagyon gyakran tönkremegy. Kereskedelmi szakemberek sokat vitatkoznak a keszthelyi termelőszövetkezeti bolt szervezési módján. E zöldség- és gyümölcsbolt Zalavár-Sármellék és Alsó-,, páhok termelőszövetkezeteinek közös vállalkozásaként jött létre. Tény az, hogy a keszthelyi lakosok örülnek a friss zöldségnek, gyümölcsnek, amely rendelkezésükre áll. Tény az is, hogy a boltban kialakult ár mérséklőén hat a szabadpiaci árakra. Jó dolog a bolt azért is, mert a termelőszövetkezetek kertészeinek nincsenek értékesítési gondjai. Az el nem adott gyümölcsöt, zöldséget pedig tartósított formában télen árusítják. Ilyen módon segítik Keszhely zöldség-gyümölccsel való ellátását, munkát adnak jónéhány asszonynak, leánynak a termelőszövetkezetben, azonkívül szinte hiánytalanul értékesítenek minden megtermelt zöldséget, gyümölcsöt, megfelelő áron. Helyes lenne, ha a városok közelében működő termelőszövetkezeteinkből kialakulna az adott várost ellátó zöldség-gyümölcs övezet. A másik érdekes módszer, amely megyénkben kialakult, a balatonparti gyümölcs-zöldségellátás érdekében a gyümölcs és a zöldség mozgó árusítása. Sajnos, a MÉK-nek csupán egyetlen tehergépkocsi áll rendelkezésére, amelyet megfelelő formában átalakítva, Alsóőrsről indítva közlekedtet Alsóőrs és Keszthely között a Balatonpart mentén. Jelentős ez a mozgó árusítás a nagyobb vásárlási központoktól távolabb eső strandok, sátortáborok ellátása szempontjából. Érdemes lenne még kísérletképpen is megadni a lehetőséget a mozgó árusítás kibővítésére egykét újabb gépkocsi beállításával. Egyetlen gépkocsival ugyanis nem lehet menetrendszerű idővel megvalósítani az árusítást, mert a kocsi megjelenése esetleges, a vevőközönség pedig csak a véletlenül arra sétáló nyaralókból, kirándulókból alakul. A dolgozó nők, az édesanyák, a család jobb ellátásáért küzdő háziasszonyok nevében is szeretnék két gondolatot elmondani. Javaslataim nem kívánnak külön beruházást, de az egyes kereskedelmi és vendéglátó egységek korszerűsítése, átalakítása alkalmával megoldhatók, vagy működésük során megvalósíthatók: 1. Ismert tényt említek, amikor arra hivatkozom, hogy napközi otthonainkban nem tudunk elhelyezni minden arra jelentkező tanulót. Különösen, ha az általános iskolai napközi otthonok túlzsúfoltak, az egy pedagógusra jutó csoport nagy létszámú, megfelelő pedagógiai munka sem végezhető. Ha kutatjuk a nagyarányú jelentkezés okát, gyakran azt tapasztaljuk, hogy a különböző munkahelyeken dolgozó szülők azért kérik a gyermekek felvételét, mert étkeztetésüket megoldani másként nem tudják. Ha a gyermekek számára, különösen a nagyobb városokban, a déli órákban megfelelő éttermekben tudnánk biztosítani a meleg étel elfogyasztását, bizonyos tehermentesítést érnénk el napközi otthonainkban, mert a felsőtagozatos tanulók között sokan vannak, akik otthon is jól felkészülnének felügyelet nélkül másnapi tanulmányaikra. Az üzemélelmezési vállalatok megoldhatnák, csupán megfelelő helyiségről kellene gondoskodni, esetleg előfizetéses rendszerrel is. 2. A második észrevételem ugyancsak az üzemélelmezéssel kapcsolatos. Sokat beszélünk a modern, egészséges étkezésről, egészségügyi intézményeink a legkülönbözőbb formákban végzik felvilágosító munkájukat az egészséges táplálkozás céljából. Nőtanácsaink is tanfolyamaikon, előadássorozataikon tanítják a háziaszszonyokat, hogyan állítsák össze a család egészséges étrendjét. Ugyanakkor ezt a törekvést nem tapasztaljuk az üzemélelmezés vezetői részéről. Szinte alig van különbség a téli és a nyári étrend között. A nyári hónapokban is rizst, tarhonyát, vagy spagettit adnak a hús mellé körítésként, salátát nagyon keveset, munkaigényes főzelékfélét, például cukorborsót csak konzerv formájában főznek. Hogy ez így van, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a felvásárlást végző központnak az értékesítési nehézségei, mert a friss zöldfőzeléket az üzemélelmezési vállalatok nem igénylik. Valószínűleg árkalkulációs és bérezési problémák húzódnak meg a háttérben, de a dolgozók többsége az üzemélelmezési vállalatok étrendje szerint étkezik és hiábavaló egészségügyi felvilágosító munkánk, nem beszélve a népgazdasági érdekről, ha nem teremtik meg az egészséges táplálkozás gyakorlati feltételeit. A fent említett problémák figyelembevételét kérjük a kereskedelem további munkájában. Bízom abban, hogy a Belkereskedelmi Minisztérium a továbbiakban is a kitűzött céloknak megfelelően használja fel a rendelkezésre álló anyagi eszközöket, a lehetőségen belül pedig mindent elkövet, hogy új, modern, a helyi körülményeknek megfelelő formák bevezetésével egyre kulturáltabbá, jobbá tegye dolgozó népünk ellátását. Tausz elvtárs beszámolója tükrözte, hogy jól ismerik a problémáinkat és mindent elkövetnek, hogy azokat minél előbb megoldják. A Belkereskedelmi Minisztérium jelentését az elmondottak alapján elfogadom és a tisztelt Országgyűlésnek is elfogadásra javaslom. (Taps.) ELNÖK: Papp József képviselőtársunkat illeti a szó. PAPP JÓZSEF: Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy a belkereskedelmi miniszter elvtárs referátumához néhány megjegyzést fűz-