Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.

Ülésnapok - 1963-10

661 Az Országgyűlés 10. ülése 1964. június 25-én, csütörtökön 662 nek okát a sajtó hozta, foglalkozott ezzel. A lé­nyege az, hogy a tejüzemet ugyanazokkal a hiányosságokkal építették meg, mint előbb két hasonlót az országban. A fenti települések tej­ellátásának problémája az is, hogy — Tatabá­nyát kivéve — a legnagyobb melegben is a kora reggeli órákban kiszállítják az egész napi szük­ségletet. És most, különösen mivel palackozott tej is van, a tejboltok nem rendelkeznek hűtött tárolótérrel. A tejüzem tájékoztatása alapján a belkereskedelmi és az élelmiszeripari miniszté­rium együttes utasítása alapján a kiemelt váro­sokat kivéve tejet naponta csak egyszer lehet szállítani. Kérem a két minisztérium illetékeseit, hogy ezt vizsgálják felül, mert meggyőződésem, hogy lehet megoldást találni. A harmadik kérdés, amivel foglalkozni kí­vánok, az ebben az ötéves tervben megépülő ke­reskedelmi létesítmények problémája. Elsősor­ban a lakáskomplex elv alapján tervezett egy­ségekről van szó, amelyek Tatabányán, Orosz­lányban és Tatán várnak megépítésre. A megyei kereskedelmi osztály a rendelkezésre álló négy­zetmétereket úgy osztotta el a helyi tanácsok egyetértésével, hogy azok leginkább vigyék előre a kereskedelmi hálózat fejlődését, növeljék a szakosítást, következésképpen a jobb ellátást. A probléma, hogy az épületek több ezer négyzet­méter területen 1964. évi kezdéssel és 1965. évi befejezéssel lettek tervezve. Tehát eddig jórészt nem épültek meg. A lakásszám, amelyhez ezek igazodnak, jórészt megépült és minden valószí­nűség szerint megépül. A különböző boltok, ven­déglők megépítése jóval bizonytalanabb, részben az építkezés előkészítettségének néhány fogyaté­kossága, de túlnyomórészt építési kapacitás hiánya miatt. Ha ezek építése elmarad, úgy a már jórészt felszámolt fehér foltok egyes helye­ken még nagyobb mértékben újból megjelennek. Ezért kérem a belkereskedelmi miniszter elvtársat — amennyiben módjában áll — se­gítse a kereskedelmi létesítmények megvalósu­lását, de kérem erre a többi, az ügyben tenni tudó minisztériumot és a Tervhivatalt is. Ha lehetséges, ki kellene mondani, hogy a lakások­hoz normázott járulékos beruházásokat is ma­radéktalanul meg kell építeni, — végső esetben 1966-ra áthúzódva is, de úgy, hogy az áthúzódás ne sértse a következő tervidőszak járulékos be­ruházásainak kereteit. E nélkül tudomásul kell venni, hogy a járulékos beruházások elmara­dása, főleg az új, gyorsan növekvő lakótelepülé­seken, ahol a lakások építkezése egyelőre még nem azt jelenti, hogy jobb lakáshelyzet alakul ki, hanem a lakosság növekedését jelenti első­sorban, —' a problémák nem csökkennek, hanem növekednek. Tisztelt Országgyűlés! Befejezésül: a belke­reskedelmi miniszter elvtárs beszámolója, s az a kiadvány, a kedves figyelmesség, amivel itt az Országgyűlést a Belkereskedelmi Miniszté­rium megtisztelte, lehetővé tette számunkra, hogy ebben a fontos, a lakosság egészét érintő kérdésben mélyebben, tisztábban lássunk, kint a területen pedig a kérdésekre megfelelő választ tudjunk adni, s tőlünk telhetően tudjunk segí­teni. Hasznos lett volna, ha a jelentést vagy annak egy részét a kereskedelmi állandó bizott­ság is megvitatja. Ez talán pusztán nem azt 29* jelentette volna, hogy egy üléssel több, hanem az Országgyűlés demokratizálása irányába ez minden körülmények között belevágott volna, s a kereskedelmi állandó bizottság tagjai szak­területüket jobban megismerhették volna, ami munkájuk ellátásához feltétlenül szükséges. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik Hegyi Jánosné képviselőtársam : HEGYI JÁNOSNÉ: Tisztelt Országgyűlés! Tausz elvtárs jelentésében ismertette a belke­reskedelem helyzetét, a fogyasztás és a forgalom fontosabb mutatóit. Nem állt módomban előze­tesen az országos adatokat tanulmányozni, csu­pán a Veszprém megyei helyzet elemzése alap­ján is megállapíthatjuk azonban, hogy a belke­reskedelem tevékenysége megfelelt a jelentés­ben ismertetett irányelveknek. Engedjék meg képviselőtársaim, hogy röviden beszéljek azok­ról az eredményekről, amelyeket a jelentésben is megfogalmazott célok végrehajtása során Veszprém megyében a kereskedelem fejleszté­séért felelős intézmények dolgozói, valamint a kereskedelemben dolgozók elértek. Ha az igények szempontjából nézzük az eredményeket, sok tennivalót kellene felsorol­nom és ez talán népszerűbb feladat is volna. De ha azt nézzük, honnan indultunk el és milyen nagy feladatokat kellett megoldanunk, akkor örömmel mondhatjuk el, van miről beszámol­nunk. Az 1960-as népszámlálás adatai szerint Veszprém megye közel 400 ezer lakója közül 26 százalék él a megye öt városában, 74 száza­lék a hét járás 260 községében. Ez azért érdekes, és azért említem, mert Tausz elvtárs is beszélt a kicsiny boltokról, ugyanakkor nagyon nehéz lenne megvalósítani elaprózott, kicsi helységek­ben élő lakosság számára szakosított boltok épí­tését. Az ellátottság szempontjából ugyanakkor nagy problémákat jelent, hogy a városi lakos­ság 1949 óta 43 százalékkal, ugyanakkor a falusi lakosság mindössze 6 százalékkal emelkedett. Különösen nagymérvű az emelkedés az iparilag gyors ütemben fejlesztett Várpalotán, ahol a la­kosság 1949-től 1960-ig 11 ezerről 22 ezerre, sőt azóta 24 ezerre nőtt. Másik ipari városunk Ajka, lakossága nyolcezerről több mint 15 ezerre emel­kedett, tehát a lakosság száma mintegy megkét­szereződött. Hasonló problémákat eredményez ez, mint amilyenekről Komárom megyei képvi­selőtársam beszélt. Az ipar erőteljes fejlődése, a mezőgazdaság szocialista átszervezése az életszínvonal emelke­dését eredményezte, ami jelentős változást idé­zett elő a vásárlóerők és az áruforgalom tekinte­tében is. Ugyanakkor nagy feladatot jelent me­gyénk kereskedelme számára az egyre gyorsabb ütemben fejlődő idegenforgalom. Tausz elvtárs jelentésében részletesen foglalkozott azokkal a tervekkel, amelyekkel az idegenforgalomból eredő szükségleteket óhajtják megoldani. Veszp­rém megye ebből a szempontból a legelső me­gyék közé tartozik, hiszen déli határát a Bala­tonpart alkotja, 120 kilométer hosszúságban, a megyéhez tartozik csaknem teljes egészében a Bakony hegység, tele természeti szépségekkel,

Next

/
Oldalképek
Tartalom