Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.
Ülésnapok - 1963-10
655 Az Országgyűlés 10. ülése 1964. június 25-én, csütörtökön 656 önkiszolgáló formában. Az önkiszolgáló boltokban a vásárlási idő 30—40 százalékát lehet megtakarítani. Minden áru a vevő szeme előtt van, nyugodtan válogathat belőlük. Az áruk kirakása a kölcsönös bizalom jele, nagyobb felelősségre és önállóságra neveli a vevőket, a bolti eladókat pedig a vásárlók megbecsülésére. A legnagyobb méretű önkiszolgáló boltok, az úgynevezett ABC áruházak, amelyekben az élelmiszerek mellett a vevők a napi szükségleteiket kielégítő kisebb iparcikkeket is megtalálják. Ezeket az a tapasztalat hozta létre, hogy a vevők napi bevásárlásaikat egy helyen intézhessék el, s ezzel jelentékeny időt és fáradságot takaríthassanak meg. Ilyenek létesültek Budapesten, Vácott és másutt, sőt újabban a Balaton mellett is. Az üzemi étkezésben az önkiszolgálással a pihenés és a munkaidő értékes perceit lehet megtakarítani. Míg azelőtt az étkezés lebonyolítására 30—40 percre volt szükség, az önkiszolgálással ez 15—20 percre csökkent, lényegesen kulturáltabb körülmények között. Korábban például a Láng Gépgyárban évente majdnem 100 ezer munkaóra veszett el a meghosszabbított ebédidő miatt. További körülbelül 1500 üzletben alkalmaz a kereskedelem egyéb korszerű kiszolgálási formákat, amelyek ugyancsak meggyorsítják és egyszerűsítik a vásárlást, a kívánt áruk kiválasztását, a kereskedelmi automaták az apróbb közszükségleti cikkek beszerzését olyan időben is lehetővé teszik, amikor az üzletek már zárva vannak. Ebben az évben már több mint száz kereskedelmi automatát állítunk szolgálatba, ebből Budapesten már 31 működik. Az új kiszolgálási formák és az automaták alkalmazásával egyúttal munkaerőt és beruházásokat is meg lehet takarítani. Ma még azonban koránt sincsenek kiaknázva az új kiszolgálási formák elterjesztésének és alkalmazásának lehetőségei. E téren még nagyok a tartalékok. Nagy figyelmet igényel az idegenforgalom hálózati szükségletének kielégítése. Űj szállodák épültek például Siófokon, Tihanyban, Kecskeméten, Salgótarjánban és Egerben. 1965 végére kialakul a modern siófoki szállodasor, több budapesti szálloda rekonstrukciója és jelentős bővítése történik meg, felépül a lágymányosi szálloda. Egyúttal bővül az idegenforgalmat szolgáló vendéglátó-hálózat, amelynek fejlesztésében tevékeny részt vállalt a szövetkezeti kereskedelem is. Ilyenek a főútvonalak mentén és a-Jiontosabb kereszteződési pontokon létesült és létesítendő vendéglők, büfék, cukrászdák és eszpreszszók. Az idegenforgalom által legjobban érintett területeken ki kell alakítani a helyi jellegzetességnek megfelelő ajándék- és emléktárgyakat árusító boltokat is. Mindez nemcsak a külföldi vendégek, hanem az üdülő- és kiránduló lakosság ellátását is javítja. A vásárlási körülményeket kedvezőbbé tette az üzletek nyitvatartási idejének rendezése. Tejet és más gyorsan romló élelmiszereket vasárnap is tudnak a vevők vásárolni, áruházak és iparcikk-üzletek az esti órákban is rendelkezésre állnak. Egyes helyeken azonban a nyitvatartási időt még összhangba kell hozni, különösen az idegenforgalom követelményeivel. A kereskedelem különféle szolgáltatásokkal is javítja a lakosság vásárlási körülményeit. Ezek közül a vásárolt áruk házhoz szállítása a legelterjedtebb. Bár a nagyobb arányú fejlesztést gátolják a munkaerővel és a szállítóeszközökkel kapcsolatos problémák, a házhozszállítást a lakosság is csak mérsékelten veszi igénybe. Például Budapesten mindössze 50 000 család szállíttatja haza rendszeresen a vásárolt élelmiszereket. Ez a helyzet annak ellenére, hogy egy háztartást vezető nőnek hetenként átlagosan körülbelül 30 kilogramm élelmiszert kell hazavinnie családja ellátására. Egyre több üzlet számos egyéb szolgáltatással is a vevők rendelkezésére áll, mint amilyenek a divat- és lakberendezési tanácsadás, a kávé- és a húsdarálás, a konfekcióruha alakra igazítása, a vásárolt háztartási gépek, televízió, rádió, csillár a vevő lakásán való üzembeállítása. Ezek a szolgáltatások azonban még inkább egyes üzletekre és egyes helyekre jellemzők, nem terjedtek el még kellő mértékben. A szövetkezeti kereskedelem, miután falun az ipari szolgáltató hálózat még nem kielégítő, a kereskedelmi szolgáltatásokon túlmenően eddig mintegy 800 községben vállalta a javításra szoruló cikkek begyűjtését és az ipari javító szervizekhez való eljuttatását. Jelentős szolgáltató tevékenysége a kereskedelemnek a kölcsönzés. Ennek keretében a lakosság háztartási gépeket, üdüléshez, táborozáshoz, strandoláshoz, lakásfestéshez szükséges cikkeket és még sok minden mást kölcsönözhet ki rövidebb-hosszabb időre. Tisztelt Országgyűlés! Joggal kifogásolják a vevők az egyes üzletek tevékenységében mutatkozó szervezetlenséget, a figyelmetlenséget és udvariatlanságot, az üzletek tisztántartásának hiányát és más hibákat. Még mindig gyakori, hogy a vevőket a mérés vagy a számolás során megkárosítják. A több mint negyedmillió kereskedelmi dolgozó túlnyomó többsége áldozatos és fáradságos munkát végez megtisztelő feladatának, a lakosság kiszolgálásának teljesítése során. Nehéz munkát végeznek a kereskedelmi dolgozók, amikor naponta a nagyon sokféle kívánsággal, kedvvel és hangulattal jelentkező több milliónyi vevőt szolgálják ki. Különösen a csúcsforgalmi órákban nehéz a helyzet, amikor mindenki gyorsan kíván vásárolni, s a kereskedelmi eladók hivatásszeretetétől, szakképzettségétől és gyakorlatától függ, hogy milyen mértékben tudnak ennek eleget tenni. Gondolni kell arra is, hogy a kereskedelemben nagyon sok nő dolgozik, akik számára a munkabeosztás sokszor kedvezőtlen, s számos helyen nincs lehetőségük gyermeküket bölcsődében, óvodában vagy napköziben elhelyezni. A sok apró üzletben nincs hieg az objektív lehetősége sokszor a minimális szociális feltételek kialakításának sem. Nagyon sok az olyan nő, aki a háztartásból minden előképzettség nélkül lépett a pult mögé s bár nincs még tapasztalata, napról napra, egyre jobban elsajátítja a szakmát, egyre jobban végzi munkáját. Mindent meg kell tenni, hogy a kereskedelmi dolgozók magatartása, erkölcsi felfogása