Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.

Ülésnapok - 1963-10

645 Az Országgyűlés 10. ülése 1964. június 25-én, csütörtökön 646 még a harmadik ötéves tervben sem biztosított. Természetesen tudom, hogy ez a probléma nem máról holnapra megoldható feladat, hiszen komoly beruházásokat kíván népgazdaságunktól, a nemzeti jövedelem felhalmozási alapjából a nagy befogadó képességű automata központok szerelése és az elavult, korszerűtlen postaépületek rekonstrukciója. De a naponta adódó problémák sürgetnek bennünket, s engem is arra késztetnek, hogy a távközlésről szólva erre is rámutassak és az illetékesek mielőbbi segítségét kérjem. A postáról és a távközlésről szóló törvényjavaslat az állampolgárok érdekeit szolgálva kimondja, hogy a Magyar Posta az ingatlanokon tartókat és egyéb szerelvényeket helyezhet el, de ha azok az ingatlan rendeltetésszerű használatát lényegesen akadályozzák, a tulajdonos kártérítést, vagy a javítás elvégeztetését kérheti. Ez nagyon helyes, de egyetértek azzal a képviselőtársnőmmel, aki a végrehajtási utasítások pontosabb megfogalmazását kéri. A távközlési összeköttetést, a fák gallyazását, illetve kábelek esetében a gyökérzet útban levő részének eltávolítását a posta ugyancsak az állampolgárok érdekében csak előzetes utasítás után és kártalanítás alapján végezheti. Ezek a pontok úgy gondolom sok vitának elejét vehetnék pontosabb fogalmazás esetében. A rádióelőfizetők és az egyre növekvő számú televízió-előfizetők jobb vételi viszonyait szolgálja a törvényjavaslatnak a villamosberendezések zavarszűrőkkel való kötelező ellátásáról szóló pontjai és a frekvencia-gazdálkodásról hozott egyes rendelkezések. Jogot biztosít a törvénytervezet a rádió- és televízió előfizetőknek antennák létesítésére, bérleti viszony esetén is, emellett azonban gondol az ingatlantulajdonosokra is, amikor kimondja, hogy az antennák csak szabványok szerint és a biztonsági előírások megtartásával szerelhetők fel és csak az ingatlan állagának veszélyeztetése nélkül. A törvényjavaslat 24. §-a — más is hivatkozott már rá — úgy rendelkezik, hogy a város és községrendezési terveknél és egyéb beruházásoknál biztosítani kell a postai és távközlési épületek, berendezések, vezetékek elhelyezését is. Tisztelt Országgyűlés! Ezt a rendelkezést mind népgazdasági szempontból, mind pedig a lakosság érdekében igen jelentősnek tartom. Sok felesleges kiadásnak és korábban tapasztalt észszerűtlenségnek lehet ezzel^elejét venni. Itt példának hoznám fel a Csongrádon telefon beszerelése nélkül megépült modern irodaházat, amely ugyan készen áll, de telefon hiányában nem üzemelhet. Napjainkban sorra készülnek el városaink távlati-fejlesztési tervei is. Ezek a tervek mindenütt egy bizonyos lakoslétszámmal számolnak. Helyes, ha ezeknél.a lakosságot, már mint a postai és távközlési szolgáltatások iránt várható igényt is figyelembe vesszük, nehogy a valóságos élet 10—20 év múlva újabb, a maihoz hasonló objektív nehézségek elé állítson bennünket. Az elmondottak kihangsúlyozása mellett a postáról és a távközlésről szóló törvényjavaslatot, a Hargitai elvtársnő által javasolt módosítás megtartásával, az ügyfelek szemszögéből vizsgálva is igen jónak és hasznosnak tartom, a magam részéről elfogadom és abban a meggyőződésben, hogy a javaslat a postai és távközlési szolgáltatások további javulását és a tevékenységek zavartalanabb ellátását fogja segíteni, kedves képviselőtársaimnak is elfogadásra javasolom. (Taps.) t ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Miután a törvényjavaslathoz több hozzászóló nem jelentkezett, a vitát bezárom. Dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter elvtárs kíván szólni. DR. CSANÁDI GYÖRGY közlekedés- és postaügyi miniszter: Tisztelt Országgyűlés! A felszólaló képviselő elvtársak általában elismerőleg nyilatkoztak a postának és a posta dolgozóinak munkájáról. E megnyilatkozásokat a magam részéről jóleső érzéssel nyugtázom. A képviselő elvtársak olyan javaslatokat is tettek, amelyek a posta fejlesztésében, valamint a törvény alapján és a törvény szellemében kialakítandó végrehajtási utasításoknak az elkészítésében nyújtanak segítséget. A magam részéről ezeket is köszönettel veszem és előre is azt kérem, hogy amikor a harmadik Ötéves tervet tárgyaljuk, akkor is hasonlóképpen támogassák a postával és hírközléssel kapcsolatos törekvéseinket. (Derültség.) Az elfogadásra előterjesztett törvényszöveggel és annak indokolásával kapcsolatban elhangzott két módosító javaslat is. Az egyik Bondor elvtársnak az ipari bizottság részéről tett módosító javaslata, amely a törvényjavaslat indokolására vonatkozik. A módosító javaslat a rendelkezések érdemét nem érinti, célja inkább azok világosabb kifejtése, értelmezhetőségének elősegítése. E szempontból az ipari bizottság részéről előterjesztett módosító javaslatot helyesnek tartom és elfogadom. Hargitai elvtársnő észrevétele a törvényjavaslat szövegéhez kapcsolódik. Megmondom őszintén, hogy engem Hargitai elvtársnőnek a módosító javaslatával kapcsolatos indokai meggyőztek. Nem vagyok azonban jogász, ezért megkérdeztem szünetben a jogászokat is, vajon jelent-e Hargitai elvtársnő javaslata a törvényjavaslat szövegéhez képest olyan érdemi jelentőségű változást, amely megfontolandóvá tehetné javaslatának az elfogadását. Azt a felvilágosítást kaptam, hogy a javasolt módosítás érdemi változást nem jelent, inkább a tervezett rendelkezések világosabb, közérthetőbb kifejezését célozza. Utólag megtudtam azt is, hogy nem jogász Hargitai elvtársnő sem. Ügy látszik, hogy mi orvosok és mérnökök most belekontárkodtunk a jogászok munkájába. A lényeg azonban az, hogy szerintem is helyes Hargitai elvtársnő módosító javaslata, ezért a magam részéről elfogadom és az ipari bizottság részéről előterjesztett módosító javaslattal együtt a t. Országgyűlésnek elfogadásra ajánlom. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Következik a határozathozatal. Ügyrendünk 37. §-ának 2. bekezdése értelmében először a módosító javaslatok felett kell szavaznunk. Dr. Hargitai Ka/