Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.

Ülésnapok - 1963-10

647 Az Országgyűlés 10. ülése 1964. június 25-én, csütörtökön 648 talin képviselőtársunk a törvényjavaslat 17. §-ának 3. és 5. bekezdéséhez, az Országgyűlés ipari bizottsága pedig a törvényjavaslat indokolásához terjesztett elő módosító javaslatokat. Amint az előbb hallottuk, ezekkel a módosításokkal a miniszter elvtárs is egyetért. Kérdem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a módosító javaslatokat? Aki igen, kérem, kéz' felemeléssel szavazzon. (Megtörténik.) Köszönöm. Van-e valaki ellene? (Nincs jelentkező.) Nincs. Tartózkodott-e valaki a szavazástól? (Nincs jelentkező.) Nem. Kimondom a határozatot. Az Országgyűlés Hargitai Katalinnak a törvényjavaslat 17. §-a 3. és 5. bekezdéséhez, valamint az ipari bizottságnak a törvényjavaslat indokolásához előterjesztett módosító javaslatait elfogadta. Most pedig kérdem a tisztelt Országgyűlést, hogy a postáról és a távközlésről szóló törvényjavaslatot a megszavazott módosításokkal elfogadja-e? Aki igen, kérem, kézfelemeléssel szavazzon. (Megtörténik.) Köszönöm. Van-e valaki ellene? (Nincs jelentkező.) Nincs. Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a postáról és a távközlésről szóló törvényjavaslatot, a beterjesztett módosítással elfogadja. Tisztelt Országgyűlés! Tanácskozásunkat 90 percre felfüggesztem. (Szünet: 13.01—14.33. Elnök: POLYÁK JÁNOS) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk tanácskozásunkat. Napirend szerint következik a belkereskedelmi miniszter jelentése a kereskedelem helyzetéről. Tausz János miniszter elv-^ társ kíván szólni. TAUSZ JÁNOS belkereskedelmi miniszter: Tisztelt Országgyűlés! A második ötéves tervről szóló 1961. évi II. törvény fontos célkitűzéseket tartalmaz a lakosság anyagi és kulturális jólétének emelésére. Ezek megvalósításában a belkereskedelemre jelentős szerep hárul, minthogy a lakosság a belkereskedelemben költi el pénzjövedelmének 75—80 százalékát, és iparunk termelésének csaknem felét itt értékesítik. A kormány ezért időszerűnek tartotta, hogy számot adjon az Országgyűlésnek a belkereskedelmi terv teljesítéséről és a lakosság ellátása érdekében végzett tevékenységről. A kiskereskedelmi áruforgalom a tervtörvény előírásai szerint fejlődik. A lakosság áruellátásának, a kiszolgálás kultúrájának és a kereskedelmi munkának fejlesztésére vonatkozó irányelvek teljesítése jó úton halad előre. A párt és a kormány gazdaságpolitikája alapján a lakosság áruellátására és a kereskedelem fejlesztésére kialakított irányelvek a gyakorlatban helyesnek bizonyultak. így a vásárlóerők és az árualapok egyensúlyának biztosítására, az árukínálat korszerűségének fejlesztésére, a falusi lakosság ellátásának javítására, valamint a kereskedelmi módszerek fokozottabb alkalmazására irányuló intézkedések eredményesek voltak. Elősegítette a fejlődést az állami és a szövetkezeti kereskedelem működési területének elhatárolása, a különböző irányítású kereskedelmi szervezetek között kialakult szocialista verseny. A lakosság vásárlóerejének növekedése, valamint a társadalmi, gazdasági és kulturális fejlődés hatására a belkereskedelmi forgalom az 1960—63. évek között 16 százalékkal emelkedett. 1963-ban egy-egy család havonta átlagosan 300 forinttal többet költött áruk vásárlására, mint három évvel korábban. Különösen a korszerű és egészséges táplálkozás szempontjából fontos, s az iparilag feldolgozott élelmiszerek értékesítése nőtt, így például a tej, vaj, sajt, vágott baromfi, mélyhűtött áru, konzervek, édesség-áruk és egyebek. Ezzel szemben a kenyér és a liszt forgalma az átlagosnál kisebb mértékben emelkedett. Mind több értékes élelmiszerből alakul kedvezően a lakosság fogyasztása. A háborúelőttihez képest az egy lakosra jutó húsfogyasztás 33 kilogrammról több mint 50 kilogrammra növekedett. A 30-as években hazánkban a cukorfogyasztás 10—11 kilogramm volt, de például a mezőgazdasági cselédek évi fogyasztása alig haladta meg a két kilogrammot. 1963-ban viszont a cukorfogyasztás majdnem elérte a 29 kilogrammot. Jelentősen nőtt az ugyancsak a kulturált táplálkozást jelző élelmiszerek kereskedelmi forgalma is. Három év alatt az értékesítés babkávéból a háromszorosára, csokoládéból 42, déligyümölcsökből 55 százalékkal növekedett, főképpen az 1961. évi árleszállítás hatására. Az elmúlt évben az egy 18 éven felüli lakosokra jutó babkávé értékesítés közel 100 dupla feketének felelt meg. Még olyan jellegzetesen mezőgazdasági településen is, mint például Balmazújváros, az egy felnőtt lakosra jutó dupla feketék száma eléri a 160-at. (Derültség.) így válik á feketekávé — mint a számokból látható, nem is olyan lassan — idestova nemzeti italunkká. Naponta egymillió ember étkezik a kereskedelmi és az üzemi vendéglátásban és mind több helyen lehet többféle — köztük diétás — menüből válogatni, vagy étlap szerint étkezni. Akiknek nincs módjuk üzemi vagy iskolai étkezésben részt venni, azok számára a kereskedelmi vendéglátásban bevezetésre került az előfizetéses étkezés. Állandóan szaporodik a városokban, üdülő- és kiránduló helyeken a gyors és olcsó étkezési lehetőségeket nyújtó vendéglátó üzletek száma. Mind több községben működik meleg ételeket árusító kisvendéglő, így érthető, hogy a kereskedelmi vendéglátásban három év alatt 30 százalékkal nőtt a meleg ételek és 33 százalékkal az egyéb ételek értékesítése. Eredményes munkát végzett a belkereskedelem a gyümölcslevek megkedveltetésében. Három év alatt ezek eladása három és félszeresére emelkedett. 1963-ban egy felnőtt lakosra 130 üveg sör értékesítése jutott. Az élelmiszerfogyasztás színvonala kalóriában számítva már elérte, sőt túlhaladta a fejlett országokat. A jó táplálkozás már érezteti hatását a ruházkodásban, mert egyre növekszik az átlagostól eltérő bőségű és különleges méretű ruházati cikkeket kereső vevők tábora. Ruházati cikkekből az áruellátás színvonalának javulását nem annyira a mennyiségi mint inkább a minőségi változások jelzik. A nemzetközi fejlődés irányával egyezően a lakosság elsősorban a műszálas kötött és méterárukat, az új eljárással