Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.
Ülésnapok - 1963-8
539 Az Országgyűlés 8. ülése 1964. január 31-én, pénteken 540 nak azonban olyan problémáink, amelyek ezeknek a művelődési házaknak a működését akadályozzák. Többek között szeretném a Művelődésügyi Minisztérium figyelmébe ajánlani, hogy ma már a falvakban is alapvető követelmény, hogy a művelődési otthonok mindenkor tisztán, jól fűtve és kivilágítva fogadják a látogatókat. Sajnos, jelenlegi körülményeink között ez nem valósítható meg teljesen, mert még olyan községekben is, mint a nyolcezer lakosú Ercsi, ahol egy kis színháznak beillő, nagyobbrészt társadalmi erővel épült művelődési ház van — mivel falusi művelődési házról van szó —, sem gondnoki, sem pedig takarítói státust nem lehet kapni. Ha pedig a községek úgy segítenek magukon, hogy szerződéses takarítót alkalmaznak, akkor ezt a pénzügyi szervek állandóan kifogásolják. Úgyszintén probléma az is, hogy a Művelődésügyi Minisztérium a Központi Bizottságnak a falusi kulturális munka néhány kérdéséről hozott határozatát véleményünk szerint egyik-másik kérdésben mechanikusan alkalmazza. így a művelődési otthonok igazgatói létszámát azzal a kikötéssel adják le, hogy azt csak a községekben szabad felhasználni. Ugyanakkor vannak olyan művelődési házak is, amelyek a város peremén, külső kerületében épültek és oda lényegében a termelőszövetkezetek tagjai járnak, de mert nem falun vannak, szintén nem kaphatnak létszámot az igazgatói munkakör ellátására. Probléma még, hogy a KOFA keretből épülő művelődési otthonok berendezéseinek beszerzéséhez a Tervhivatal biztosít ugyan fedezetet, úgynevezett túlfolyósítási póthitel formájában, ez azonban nem megnyugtató, mivel az ilyen hitelnyújtás inkább csak az év második felében jelentkezik, amikor már jól átgondolt tervszerűséggel nehéz felhasználni. Jó lenne, ha ezt előre tervezett éves keretek formájában kaphatnók meg. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elvtársak! Az állami költségvetés tükröződik megyénk költségvetésében is. Az elmúlt év költségvetési előirányzatához viszonyítva megyénk ebben az évben 58 millió forinttal többet kap. Ebben az évben megyénk ismét gazdagabb lesz. Igaz, meglevő problémáinkat, a lakásépítést, az iskolai tantermek szűk keresztmetszetét, hiányos kereskedelmi hálózatunkat, a szálloda-igény kielégítését, az elavult közművek korszerűsítését Székesfehérváron, még nem tudjuk egyszerre megoldani. De bízunk benne, hogy gazdasági helyzetünk erősödésével mind többet és többet fogunk majd megoldani. Ez évi terveink teljesítése egyre nagyobb feladatokat tűz mindnyájunk elé. Pártunk célja, a szocializmus építésének meggyorsítása, igényeket támaszt velünk szemben és azt követeli, hogy igényességgel tegyünk eleget a ránk háruló feladatoknak. A véleményem, hogy a most tárgyalt költségvetés helyesen segíti a társadalmi, gazdasági és kulturális célok elérését. Ezért a költségvetést elfogadom és bizalommal megszavazom. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Ülésünket 90 percre felfüggesztem. (Szünet: 13.36—15.04) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Tanácskozásunkat folytatjuk. Dr. H. Nagy Anna képviselőtársunkat illeti a szó. DR. H. NAGY ANNA: Tisztelt Országgyűlés! Az egészségügyi ellátás 1956 óta gyorsan fejlődött és az évek során a költségvetés nagymértékben elősegítette az egészségügyi feladatok megoldását. Az egészségügyi ellátásra legjellemzőbb mutatók, például a kórházi ágyak, a szociális otthoni férőhelyek, az orvosi körzetek száma megközelítik a második ötéves terv végére tervezett színvonalat. A fejlődés nagy mértéke íő feladatunkká teszi az eddig elért eredmények megszilárdítását. Ha összehasonlítást teszünk az 1963-as évi költségvetési felhasználás és az 1964. évi költségvetési előirányzat között, azt állapíthatjuk meg, hogy az egészségügyi és a szociális ellátás 10,8 százalékkal emelkedik országosan. Mint ismeretes, szocialista egészségügyünk egyik fontos alapelve a betegségek megelőzése. A megelőző irányzat megvalósulásának előfeltétele pedig a magas színvonalú ingyenes egészségügyi ellátás. Népünk egészségének megóvására irányuló intézkedések végrehajtása azonban nemcsak az egészségügyi szervek, hanem egész társadalmunk feladata, örvendetes tény, hogy az elmúlt években a járóbetegellátás hálózata gyorsan bővült, elsősorban a falusi lakosság ellátása céljából. Az egészségügyi ellátás szempontjából ugyanis a legjelentősebb változást a mezőgazdaság szocialista átszervezése jelentette. Dolgozó parasztságunk jogosulttá vált az állami betegbiztosítás szolgáltatásaira, s ezzel természetesen megnövekedtek az egészségügyi ellátás iránt támasztott jogos igényei. A meglevő nehézségek ellenére is a termelőszövetkezeti parasztság ellátása lényegében jelentős fennakadás nélkül vált az egészségügyi ellátás mindennapos teendőjévé. A mezőgazdaság szocialista átszervezése azonban továbbra is komoly feladatokat jelent az egészségügyi ellátás terén. És itt legyen szabad Heves megyei tapasztalatok alapján néhány problémára felhívnom a figyelmet. Fejlesztenünk kell a falusi egészségügyi szolgálatot. Arra kell törekednünk, hogy ne csak a körzeti orvost telepítsük le a községekben, hanem emelnünk kell a falun működő egészségügyi dolgozók számát és ' lehetővé kell tennünk élet- és munkakörülményeik megjavítását. Gondolok itt a védőnőkre, a körzeti ápolónőkre és az elkövetkezendő években kialakítandó körzeti fogorvosi hálózatra. Nagy nehézséget jelent fiatal, szakmai gyakorlatra kötelezett védőnőink lakásproblémája. Nagy részük bútorozott szobában lakik, amelyért aránylag magas összeget fizetnek, és étkezésük, különösen olyan helyen, ahol napköziotthon, bölcsőde vagy földművesszövetkezeti étkezde nincs, nagyon megterheli a szerény kezdő védőnői fizetést. Fentiekből adódik, hogy a kötelező szakmai gyakorlat letelte után természetesen igyekeznek a jobb életkörülményeket nyújtó körzetekbe eltávozni. És ez még a jobbik eset. Mert védőnőink igen jelentős százaléka képesítés nélküli
