Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.

Ülésnapok - 1963-8

533 Az Országgyűlés 8. ülése 1964. január 31-én, pénteken 534 mint 15 000 szakmunkást kellene igényelni, ami alig látszik ilyenformán teljesíthetőnek. Mindez annyit jelent, hogy az e területen mutatkozó problémákat lehetőségeinkhez képest alapjaiban kell végiggondolnia több minisztériumnak is, hogy a megoldás felé megtehessük a megfelelő lépéseket, mert mezőgazdaságunk színvonalának fejlesztése nem kis mértékben kapcsolatos a mezőgazdasági szakmunkásképzéssel is. Egyetértek a Munkaügyi Minisztériumnak azzal a javaslatával, hogy a mezőgazdasági szakmunkásképzés alapja a mezőgazdasági szakközépiskola legyen. Nem akarom felsorolni az okokat és az ellenvetéseket sem — az időtartam megnövekszik a mezőgazdasági szakközépiskolában stb., stb. —j de azt hiszem, jogosan említhetem itt az Országgyűlés színe előtt, hogy ez a kérdés is mezőgazdaságunknak azok közé a központi kérdései közé tartozik, amelyet nem is egy tárcának végig kell gondolnia és a megoldás felé kell segítenie. Ennyit akartam szólni Bács megye nevében, s a magam nevében is, igen tisztelt képviselőtársaim, és az 1964-es költségvetést mind egészében, mind részleteiben elfogadom és elfogadásra ajánlom. (Taps.) ELNÖK: Dobos József képviselőtársunk következik szólásra. DOBOS JÓZSEF: Tisztelt Országgyűlés! Az 1964. évi költségvetésben közvetve és közvetlenül az ország minden dolgozója érdekelt. E költségvetés végrehajtása biztosítja az egész népgazdaság, ezen belül Baranya megye további fejlődését is. Az 1963. évi költségvetés alapján Baranya megye ipara, mezőgazdasága, szociális, kulturális ellátottsága rohamosan fejlődött. Az egész népgazdasági terv teljesítéséhez a nehéz körülmények ellenére megyénk dolgozói is hozzájárultak, különösen bányászaink. Az éves tervet határidő előtt teljesítettük, eleget téve kormányunk felhívásának, több szabadnapot felhasználva, mintegy 230 000 tonnával adtunk több szenét az országnak. Bányászaink bebizonyították, és napjainkban ismét tetteikkel bizonyítják, hogy a párt és a kormány mindenkor számithat rájuk. Ha megyénk fejlődését a költségvetések tükrében vizsgáljuk, akkor meg kell állapítanunk, hogy a múlt évi költségvetés adta lehetőségeink gazdaságos felhasználásával eredményesen gazdálkodtunk. Fényes bizonyítéka ennek Komló, új bányavárosunk építése, amely az elmúlt 15 évben a költségvetésekben az erőnkhöz mérten jelentős helyet kapott. Egy elmaradott bányászközségből várost építettünk, hiszen lakóinak száma ma már eléri a 28 000-et. Kormányunk gondoskodása nyomán sok kényelmes otthont építettünk bányászainknak. Az ország minden részéből idekerült emberek, hogy a kormány elhatározását valóra váltsák, megváltozott körülményeket találtak; fejlődésük, gondolkodásuk együtt alakult városukkal. Ezek az emberek ma már magukénak vallják a várost, becsülettel dolgoznak és azon munkálkodnak, hogy még szebbé tegyék. Ezt kifejezésre juttatják elsősorban azzal, hogy több szenet adnak az országnak. Az Országgyűlés elé terjesztett költségvetés Komló város fejlesztésére is biztosítja a továbbfejlődést, különösen a lakásépítkezések terén. A város gyors ütemű építésével párhuzamosan a város lakóinak életkörülményei megváltoztak, de jogos igényeink is növekednek, azonban az elmúlt időben a megnövekedett igényeket nem tudtuk kielégíteni, mivel e téren a lakásépítések mellett jelentős elmaradások vannak. E kérdéssel kívánok foglalkozni, mivel úgy érezzük, hogy városunk dolgozóinak ilyen irányú igényét nagyobb segítség nélkül nem fogjuk tudni a jövőben sem kielégíteni. A mai napig nincs megoldva a város vízellátása. Állandó jellegű szakaszos vízszolgáltatás van, a bánya- és egyéb ipar fejlesztését nem követte az ipari vízigény biztosítása. A kulturális, művelődésügyi, egészségügyi, szociális igények kielégítésének tárgyi feltételei csak minimálisan vannak biztosítva. Például az építkezések során egyetlen egy végleges kulturális létesítmény nem épült. ,Ez akadályozza a dolgozók ilyen irányú fejlődését. Igaz, hogy az elmúlt években 64 tantermet építettünk, mégis a jelenleg 5000 fő általános iskolai, 500 fő középiskolai, valamint 6000 fő felnőtt, különböző oktatási formában részvevő tanulásának tárgyi feltételei nincsenek biztosítva, amely hiányosságok pártunk és kormányunk művelődéspolitikai irányelveinek végrehajtását akadályozzák. örvendetes tény, hogy dolgozóinknál az olvasás, a zenei műveltség is egyre jobban jelentkezik, azonban ezeket az igényeket nem tudjuk kielégíteni, mivel ilyen jellegű létesítménnyel nem rendelkezünk. Az egészségügy vonalán is hasonló nehézségeink vannak. Mivel központi rendelőintézetünk 10 000 biztosítottra épült, ezzel szemben a mezőgazdaság szocialista átszervezése folytán a környező községek termelőszövetkezeti tagjait, mint biztosítottakat figyelembe véve, 70 000 fő ellátását kell biztosítani. Ez nagyban befolyásolja az e területen dolgozó egészségügyi dolgozók gyógyító, illetve megelőző munkáját. Szűknek bizonyul a kórház is. Igaz, hogy a jelenlegi 118 ágyas kórház 220 ágyasra bővül, azonban a már említett körülmények folytán komoly nehézségeink lesznek a jövőben. Ugyanis a sebészeti osztály betegeinek 50 százaléka baleseti sérült. Az ipar jellegénél fogva szükség volna egy traumatológiai osztály felállítására. Kereskedelmi és vendéglátó egységeink egy része ideiglenes jellegű, kulturálatlan. Raktárhiány akadályozza a lakosság zavartalan ellátását, különösen, ha figyelembe vesszük a város nappali lélekszámát, amely 35 000 fő. Az elmondottak bizonyítják, hogy a város építése során lényegében elmaradtak a járulékos beruházások, ami komoly gondot okoz. Bányászaink részére kormányunk lehetővé tette ezelőtt tíz évvel, hogy a többszintes, államilag épített lakások mellett családi házat építsenek állami támogatással. A felszabadulás előtt épült lakótelepek, amelyeket bányászkolóniának neveztünk, értékesítve lettek kedvezményes részletfizetéssel. Ugyanakkor e települések járulékos