Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.
Ülésnapok - 1963-8
535 Az Országgyűlés 8. ülése 1964. január 31-én, pénteken 536 beruházásai nincsenek megoldva és így ezt dolgozóink jogosan vetik fel. E kérdések komoly gondot okoznak számunkra, mivel a város községfejlesztési alapja, amely minimális, nem ad lehetőséget megvalósításukra. Tisztelt Országgyűlés! Az általam elmondott hiányosságok megszüntetése a megyei szervek erejét is meghaladja. Szükséges tehát, hogy a Komló város építése során elmaradt beruházások pótlására az érdekelt tárcák a mecseki bányák egyesítése után is, a jövőben még nagyobb támogatást biztosítsanak. Bár a Minisztertanács tanácsszervek osztályának határozata a megyei feladatok között meghatározta, hogy Komló város építésével megkülönböztetett gonddal foglalkozzanak, mégis úgy gondolom, hogy ennek úgy tudunk érvényt szerezni,* ha az illetékes tárcák is e szellemben foglalkoznak a város gondjaival, a megoldás módozataival. Tisztelt Országgyűlés! Tudjuk, hogy a város gyors építését a bánya fejlesztésével egyidejűleg szükségessé tette a kokszolható széntermelés növelésének igénye. Azt is tudjuk, hogy az elmúlt években a legfontosabb volt a lakások építése. A'kormányunk által a komlói bányák elé tűzött beruházási feladatok lényegében befejeződtek. Ezzel egyidejűleg a város építése során a már elmondott hiányosságok még mindig fennállanak, amelyek nem erősítik városunk szocialista jellegét. Az Országgyűlés elé terjesztett költségvetés az általam elmondott, a Komló város építésével kapcsolatos, meglevő hiányosságok megszüntetésére nem ad módot és lehetőséget. Ezért Baranya megyei képviselőtársaim nevében azt javasolom, hogy a kormány vizsgálja felül bányavárosunk jelenlegi helyzetét, távlati fejlesztését és adjon lehetőséget arra, hogy a beterjesztett költségvetés tartaléka terhére, ugyanakkor az 1965-ös, valamint a harmadik ötéves terv költségvetéseiben az általam felvetett hiányosságok fokozatosan megszűnjenek. Megyénk dolgozói, köztük mi, bányászok, eddig is becsülettel teljesítettük, illetve túlteljesítettük a tervekben megszabott feladatokat. Az 1964. évi terv teljesítésére, illetve túlteljesítésére lehetőségeink biztosítva vannak. A költségvetésben előirányzott tartalék alapjainak biztosítását a tervek túlteljesítésével tudjuk fedezni. Megteszünk mindent, hogy az 1964. évi költségvetés ránk eső részét teljesítsük. (Taps.) ELNÖK: Juhász János képviselőtársunkat illeti a szó. JUHÁSZ JÁNOS: Tisztelt Országgyűlési Az 1964. évről szóló állami költségvetés-tervezetet, a miniszter elvtárs expozéját nagy figyelemmel hallgattuk meg. Megyénk, Fejér megyei dolgozói is nagy várakozással vannak a költségvetés iránt, mert annak vitája tükrözi az eddig elért eredményeket és a költségvetés elfogadása, valóraváltása pedig újabb üzemeket, gyárakat, termelékenyebb gépeket jelentene az ipari és mezőgazdasági javak előállítására, újabb szociális és kulturális intézményeket vagy lehetőségeket nyit meg. Engedjék meg elmondani, hogy az 1963-as év munkájából, amely az 1964-es év költségvetését is megalapozta, Fejér megye dolgozói is kivették a részüket az üzemekben, a szántóföldeken, a szociális és kulturális intézményekben, a tanácsoknál, egyszóval elmondhatjuk, hogy a munka frontján mindenütt. Megyénk ipara előtt az az alapvető feladat állt, hogy a termelést növeljék, a belső új kapacitásokat léptessék üzembe, s mindezt a termelékenység fokozása útján. így amíg országosan a szocialista ipar termelése 1963-ban 7 százalékkal múlta felül az előző évit, addig a megye üzemei azonos időszakban több mint 16 százalékkal adtak magasabb termelési értéket. A költségvetési tervezet felhívta a figyelmet a termelés jobb megszervezésére. Ennek fontosságát a saját bőrünkön is tapasztaltuk, amikor az elmúlt év első időszakában részben a váratlanul ránk köszöntött kemény tél, másrészt a szállítási nehézségek miatt is több nagyobb üzemünknél olyan termelési lemaradások következtek, amelyeket később nagy nehézségek árán, vagy csak hiányosan tudtunk pótolni. Hogy jobb szervezéssel eredményesebben is mehetett volna a munka, arra bizonyíték volt a későbbi negyedévek munkája, amikor már nemcsak a terveket teljesítettük, hanem még a lemaradásokból is jócskán törleszteni tudtunk. De bizonyítékul szolgálnak más üzemeink is, ahol jól szervezett munkával hamarosan túljutottak a nehézségeken. Ilyen példát mutattak a megye bányászai is, akik vagonhiánnyal küzködve, lelkes munkával 3,6 százalékkal teljesítették túl felemelt tervüket. Az ËM 26-os Építőipari Vállalat, a VTRGY és mások mellett még az ÉM 5-ös számú Épületelemgyár, amely idő előtt, csaknem egy hónappal hamarabb valósította meg éves tercét. Az 1964. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat indokolásánál találkozunk az elmúlt gazdasági évek hiányosságaival, is. Tudjuk, hogy az említett hiányosságok jelentős része kisebbnagyobb mértékben a mi üzemeinknél is megtalálhatók. Tudatában vagyunk annak, érezzük a felelősséget azért, hogy egyre jobb minőségű exportterméket kell gyártanunk és vannak tennivalóink a szállítási határidők betartásánál, a rendelkezésre álló élő és holt munka-kapacitás jobb kihasználásánál, az üzemi technológiafegyelem betartásánál és a költséggazdálkodásban rejlő tartalékok feltárásában, illetve beruházásaink idő előtti megvalósításában. Az 1964-es tervek még nagyobb feladatokat állítanak elénk, melyek megoldására csak akkor leszünk képesek, ha szembenézünk az elmúlt évek hiányosságaival és erőfeszítéseket teszünk azok leküzdésére. Megyénk üzemi dolgozói, mint már említettem, a tervek teljesítése iránti odaadással dolgoztak az elmúlt esztendőben. A jó politikai légkör nagyban hozzájárult, hogy a ter-. vek megvalósításánál mintegy 30150 dolgozó vett részt a munkaversenymozgalomban és a 2954 munkabrigádból 1310 brigád küzdött a szocialista címért és ebből 489 brigád már el is nyerte azt. Ez is egyik bizonyítéka az évi feladataink teljesítésének, s megnyilvánulása annak, hogy az üzemek dolgozói támogatják pártunk politikáját, mert magukénak érzik, mert
