Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.
Ülésnapok - 1963-8
515 Az Országgyűlés ß. ülése 1964. január 31-én, pénteken 516 Amikor azonban előrehaladásunk főbb jellemzőit vizsgáljuk, úgy vélem, a kiadási tételek mellett gondolni kell költségvetési mérlegünk bevételi oldalára is. Itt szerepelnek azok az összegek is, amelyeket dolgozó társadalmunk termelő munkával állít elő és amelyek az új létesítmények, a beruházások, a szellemi és anyagi gyarapodás alapjai. Múlhatatlanul szükség van tehát arra, hogy a költségvetés vitájában helyet kapjon a termelés szükségszerű bővülésének, a termelékenység növelésének, a hatékonyabb gazdálkodás kialakításának gondolata is. Mi a magunk részéről Zala megyében úgy gondoljuk, hogy jelentős erőfeszítéseket kell tennünk a termelés tartalékainak feltárására, a termelés gazdaságosságának fokozására. Az eddigieknél jobb felvilágosító, ellenőrző és szervező munkával el kívánjuk érni, hogy az idei év termelési feladatait a dolgozók létszámának számottevő emelése nélkül oldjuk meg, mégpedig úgy, hogy gondot fordítunk a munkaidő és a gépi kapacitások jobb kihasználására, a technológiai folyamatok pontosabb kidolgozására, az üzemszervezési hiányosságok kiigazítására, egyszóval a munka termelékenységének növelésére. Eredményeink ilyen irányú fokozásával tudjuk csak megteremteni a tervezett kiadások realitását, a bevételi és a kiadási oldal biztonságos egyensúlyát. Kedves Elvtársak! Áttérve az 1964-es évi költségvetési tervezet egyes fejezeteire, helyesnek tartom, hogy a költségvetés nagyobb összegeket juttat a mezőgazdasági beruházásokra, mint ahogyan azt az ötéves terv előirányozza. A zalai termelőszövetkezetek fejlődése — ezfc most a zalai szövetkezeti zárszámadások is tanúsítják — fokozatos és jó irányú. Javulnak gazdasági eredményeink, szilárdul a vezetés, jelentős az előrehaladás a dolgozó parasztságnak a közös tulajdonhoz való viszonyában, a közös munkában való részvételben, a munkafegyelem megszilárdításában. Ma már világosan áll a zalai termelőszövetkezeti parasztok nagy többsége előtt is, hogy a mezőgazdaság további fejlesztése csakis a korszerű nagyüzemi módszerekkel lehetséges. Ezért napjainkban a termelőszövetkezetek jelentős részében már nem arról folyik a vita, hogy kell-e a termelőszövetkezet, vagy sem, hanem arról, hogy milyen módon lehet javítani, fokozni az eredményeket, tovább növelni a jövedelmet. A szövetkezetek eredményei és az eredmények nyomán támadt bizakodó hangulat azt is tanúsítja, hogy jelentős lépést tettünk előre az egységes szocialista parasztosztály kialakítására. A lenini szövetkezeti politika egyik alaptétele kimondja, hogy a munkásosztálynak, az egész népnek kell a parasztságot a szocialista nagyüzemi gazdálkodás útjára vezetnie és anyagilag is jelentősen kell támogatnia a fejlett mezőgazdasági nagyüzemek megteremtése érdekében. Ehhez napjainkban arra van szükség, hogy ezt a költségvetés is előirányozza, hogy fokozott ütemben javítsuk a mezőgazdaság gépi ellátottságát, tegyük lehetővé a korszerű agrotechnika alkalmazását. Bizonyos vagyok abban, hogy a mezőgazdaság anyagi-műszaki bázisának fejlesztésére tett erőfeszítések, az e "élra juttatott jelentős összegek már az idei esztendőben is kamatoznak. Elvtársak! örömmel látom, hogy ez évi költségvetésünk a közlekedés és a hírközlés fejlesztésére 4,6 milliárd forinttal többet juttat, mint 1963-ban. Ismereteink szerint is mind a közlekedés, mind a hírközlés területén sok még a javítani való. Közlekedésünk lassú. A gyorsvonaton utazók a Budapest és Zalaegerszeg közötti távolságot csak 6 óra alatt tudják megtenni. Lassúság tekintetében a vasúti utazással a hírközlés kel versenyre megyénkben. Tudomásom szerint Zalaegerszeg az egyetlen olyan megyeszékhely az országban, amelynek még nincs automata központja. Remélem, az állami költségvetésben előirányzott jelentős összegek elősegítik, hogy e kérdésben eredményes tárgyalásokat folytathassunk a Közlekedés- és Postaügyi Minisztériummal, és így eleget tehetünk a zalaegerszegi dolgozók jogos kérésének, meggyorsulhat a Zalaegerszeg és Budapest közötti vasúti összeköttetés, gyorsabbá válhat a hírközlés is. Elvtársak ! Költségvetési tervezetünk a kulturális kiadásokra több mint 10 százalékkal nagyobb összeget fordít idén, mint az elmúlt esztendőben. Ügy gondolom, hogy napjainkban, amikor jelentős haladást kívánunk elérni kulturális forradalmunk továbbfejlesztésében, amikor az eszmei offenzíva teljes kibontakoztatására törekszünk, múlhatatlanul szükségünk van a kulturális célokat szolgáló Összegek növelésére. Nem kívánok országos példákat felsorakoztatni a fokozott kulturális előirányzat helyességének alátámasztására, de engedjék meg az elvtársak, hogy néhány zalai indokot megemlítsek. Az 1964—65-ös iskolai évben a tervek szerint országunkban az általános iskolák felső tagozatos tanulóinak 90 százaléka részesül szakrendszerű oktatásban. Ezen az örvendetes, de általánosítható, számon belül azonban az ország különböző területein elég számottevő szóródás mutatkozik. így Zala megyében az általános iskolák felső tagozatos tanulóinak csak 75,2 százaléka vesz részt szakrendszerű oktatásban, s a megyén belül a lenti járásban például ez az arány 24,7 százalékra mérséklődik. A megye szaktanár ellátottsága is csupán 38,4 százalékos. Ezért a költségvetési előirányzatokra támaszkodva a jövőben, úgy gondolom, fokozott figyelmet kell fordítani" a tanárképzésre. Lehetővé kell tenni, hogy a szakrendszerű oktatás tekintetében a sor végén álló megyék hamarosan felszámolják lemaradásukat. A tanárképző főiskolákon és egyetemeken valamilyen formában biztosítani kellene, hogy a végző tanárok egy hányada a szaktanár hiánnyal küzdő megyékben kezdje meg pedagógusi munkáját. Emellett következetesen, meggyőző munkát kell kifejteni a szakképesítés nélküli tanítók körében, hogy közülük minél többen szerezzenek levelező úton szaktanári képesítést. így viszonylag rövid idő alatt, 5, talán 7 éven belül elérhető lenne, hogy az általános iskolai tanulók zöme vagy egésze az elmaradott területeken is szakrendszerű oktatásban részesüljön és szaktanárok látnák el oktatásukat. Az oktatás kérdésével függ össze a körzeti iskolahálózat kiépítése is, amely egyik alapvető feltétele az iskolareformban foglaltak fokozatos
