Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.

Ülésnapok - 1963-8

509 Az Országgyűlés 8. ülése 1964. január 31-én, pénteken 510 ipari, mezőgazdasági és közlekedési károk elhárításában, illetve megelőzésében. Népünk részéről csak tisztelet és dicséret illeti katonáinkat a sokszor hősies, áldozatkész magatartást megkívánó feladataik önzetlen teljesítéséért. A honvédelmi bizottság a népgazdasági összérdek harmonikus figyelembevételét látja abban is, hogy a honvédelmi tárca 1964-ben az összkiadásoknak csupán 6,8 százalékát javasolja felhasználni honvédelmi célokra, az 1963. évi 7,4 százalékkal szemben. A honvédelmi miniszter elvtárs felszólalásában ugyancsak további költségcsökkentési javaslatokat tett. Meggyőződésünk, hogy a csökkentési javaslatok összhangban állnak a Varsói Szerződésben foglalt kötelezettségeinkkel, a fegyveres erők védelmi képességének és harckészültségi színvonalának fenntartásával, népgazdaságunk másirányú igényeivel, kifejezve népünk és kormányunk békepolitikáját. A honvédelmi bizottság különösen helyesli azt a sokoldalú elemző mérlegelést és alapos megfontolást, amely a fegyveres erők ez évi költségeit tervezők részéről megnyilvánult. A kialakult végleges költségjavaslatok helyesen figyelembe veszik az indokolt szükségleteket, a, korszerű harceszközök, gépek és elektronika nélkülözhetetlen fenntartási és működési igényeit. A honvédelmi bizottság a bevonulási korhatár 18. évre való előbbrehozását is megvitatta, helyesli, valamint társadalmi és egyéni érdekből is megfelelőbbnek tartja a jelenleginél. Honvédelmi szempontból előnyös, hogy a magasabb általános és politechnikai képzettségű fiatalok közül az új korhatár alapján egyre többen kerülnek katonai szolgálatra a tanulmányaik megszakítása nélkül. A korszerű harceszközök nem nélkülözhetik a jobb alapképzettségű katonákat. Előnyös az egyén számára is, mivel a házasságkötések nagy része nem a katonaidő kezdetére, hanem a végére esik az új korhatár bevezetésével. Előnyös a fiatal számára is, mivel a teljes felnőtté válás befejező időszakában kerül jó és rendszeres táplálkozást, egészséges életritmust adó szolgálatra és bátrabban is nézhet a házasság elé. A katonai szolgálat letelte után tovább tanulni akaró fiatalok számára is előnyös az egyéves katonai szolgálat, mivel ez túlzás nélkül felfogható egyéves üzemi gyakorlatnak is, figyelembe véve hadseregünk technikai ,és gépesítési színvonalát. Mindezek mellett nagy gonddal és körültekintéssel kell a gyakorlati megvalósítást fokozatosan végrehajtani a társadalmi, szociális háttér felmérésétől a fiziológiai csoport vizsgálaton át, egészen a 18 évesek életkorából adódó sajátos pszichológiai problémákig bezárólag. Már látható, hogy módszereit tekintve jelentősen változtatnunk kell a harckiképzés menetén a tanító, nevelő oldalak fejlesztésével. Át kell helyezni a tömeges honvédelmi nevelés és előképzés bázisait a területről a gimnáziumokba, technikumokba és ipari tanuló intézményekbe is. Az ifjúsági szövetségben és a Magyar Honvédelmi Sportszövetségben még fokozottabb felelősségű helyet kell adni e korosztályok honvédelmi nevelő és szervező munkájának. Egész társadalmunk összehangolt tevékenységére van szükség, hogy a fegyveres erők rendszeres kiegészítésében, az iskolarendszer zavartalan működésében s népgazdaságunk munkaerővel való ellátásában ez okból különleges akadályok ne keletkezzenek. Mindezek figyelembe vételével, a honvédelmi miniszter elvtárs felszólalásában foglaltak alapján a honvédelmi bizottság az 1964. évre a fegyveres erők költségvetési javaslatát elfogadta és a tisztelt Országgyűlésnek elfogadásra ajánlja. A költségvetési törvényjavaslat indokolása helyesen mutat rá a népgazdasági tartalékok feltárásának és az importanyagok hazai termékekkel való gazdaságos helyettesítésének jelentőségére. E vonatkozásban szeretnék foglalkozni a hazai cellulóz-hordozók jobb felhasználásának kérdésével. A cellulóz, a papírtermékek fogyasztása és ezzel összefüggően az irántuk megnyilvánuló kereslet az egész világon növekszik. Hazánkban 1963-ban — 1938-hoz képest — több . mint négyszeresére nőtt a papírfogyasztás. A sajtó, a könyvkiadás, a csomagolóipar és az iparicellulóz szükségletek növekedése pedig tovább terheli fizetési mérlegünket, amennyiben nem tárunk fel újabb hazai cellulóz-tartalékokat. 1963ban már mintegy 200 millió deviza forintért kellett importálnunk papírt és cellulózét. Kormányunk és tervező szerveink nagyon helyes intézkedéseket hoztak az erdőgazdálkodás fejlesztésére, a papírnyárfaféleségek elterjesztésére, amelyek hosszabb távon részleges megoldást hoznak. Ezenkívül volumenében legnagyobb mértékben kifejlesztettük a szalmacellulóz-gyártást Csepelen, Szolnokon és Dunaújvárosban és ma megfelelő szalmacellulóz-feltáró apparátusok állnak rendelkezésünkre. Az akadozó szalmaellátás egyáltalán nem cáfolja meg a szalmacellulóz hasznosítására létrehozott Dunai Szalmacellulóz Gyár létesítésének helyességét. Mivel nem a fő mondanivalóm, ezért csak zárójelben jegyzem meg: a folyamatos és biztosított szalmaellátás céljából megvizsgálandó lenne, hogy a látható felvásárlás-szervezési hibákon túl más gátló okokat a jövő érdekében is föltárjunk, s a szalmaellátást megjavítsuk. Ilyen kérdések megvizsgálására gondolok : Jól felmértük-e, s egyáltalán felmérhetjük-e az állattenyésztés pontos szalmaigényét? Helyesek-e a megállapított szalmaárak? Hol, milyen mértékű a szalmafogyasztás, mint hagyományos helyi tüzelőanyag? Milyen a szállítási nehézségek mértéke, figyelembe véve a szalmánál a nagy térfogat—kis súly viszonyt? Mekkora a fő termőhelyek szétszórtsága és képeztünk-e ellátó bázisokat? A bőven termő búzafajtáknál nem csökken-e vagy növekszik a szalmahányad? Még sok más ilyen kérdés is feltehető lenne. Mindezek a kérdések nem tűnnek üres „szalmacséplésnek", ha komolyan végiggondoljuk a cellulózipar hazai nyersanyagokkal való ellátásának gazdasági és kulturális jelentőségét. A teljesen akadálytalan szalmaellátás esetén is — akadozás esetén még inkább — indokolt egy másik cellulózforrás, a hazai nádféleségek papír- és cellulózipari hasznosítása is. Magyarországon 49,5 ezer katasztrális hold nádas van jelenleg. Ezen a területen a legalacsonyabb nádtermés 3 tonna katasztrális holdanként, a legnagyobb 8 tonna. A hasznosítható nád-