Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.

Ülésnapok - 1963-7

481 Az Országgyűlés 7. ülése 1964. január 30-án, csütörtökön 482 sét jelentené, minden különösebb beruházás nélkül. Megjegyzem, hátránya az ilyen típusú mű­trágyának is — ugyanúgy, mint a 25 százalé­kosnak — hogy hóra szórva olvadáskor a ható­anyag jelentős része más vidékre vándorol és a műtrágya termény növelő hatása — csodák csodájára — nem mutatkozik. Ez évi költségvetésünkben szerepel üze­münk PVC-részlegének a jelenlegi kapacitás öt­szörösére való bővítése. Közbevetőleg szeretném megjegyezni a so­kakban felmerülő aggály eloszlatására — miért PVC-t gyártunk a sokkal modernebb műanya­gok helyett —, hogy az Egyesült Államokban 8 év alatt, 1954 és 1962 között háromszorosára, Japánban hasonló időszakban harminchatszoro­sára növekedett a PVC-termelés, s ezek az ér­lékek nem az anyag elavultságára mutatnak. A bővítés következtében jelentkező terme­lésnövekedés szükségszerűen megköveteli a fel­dolgozó üzemek bővítését, illetve újak létreho­zását. 1970-re a tervezett arányszámok figyelembe vételével (termékeloszlás, a jelenlegi feldolgozó kapacitás növelése) a harmadik ötéves terv so­rán csaknem tízezer tonna PVC-t feldolgozó üzemeket kell megindítani. Ezeket az üzemeket a legcélszerűbb lenne közvetlenül a gyártó üzem mellé, a BVK keretében telepíteni. S hogy ez a javaslat nem megalapozatlan és nemcsak a lo­kálpatriotizmus szüleménye, arra engedjék meg néhány indok felsorolását. Az új üzemeknél gyakran alapvető nehéz­séget jelent a munkaerőhiány. Nálunk éppen el­lenkezőleg néhány éven belül munkaerőfelesleg­gel lehet számolni. A munkaerő növekedését egyértelműen lehet bizonyítani városunk népes­ségeloszlási statisztikájával. 1960-ban Kazinc­barcika lakosságának több mint 30 százalékát a 15 éven aluliak, csaknem 50 százalékát pedig a 15 és 40 év közötti korosztály képviselte. Vár­ható tehát az egyre nagyobb mérvű munkaerő­felesleg jelentkezése. Sajnos, a női munkaerő terén ez már most is megvan. A város környé­kén levő üzemekben, nehézipari jellegüknél fogva, csak igen korlátozott számban lehetséges a nők foglalkoztatása. Például a BVK-nál a fi­zikai állomány 15 százaléka nő és még kisebb a lehetőségünk a fiatalkorúak elhelyezésére. A műanyagfeldolgozó üzemek női munkaerő-szük­séglete 40---65 százalékra tehető, jellegüktől füg­gően, így városunk egyik . m legnagyobb problé­mája megoldható lenne. A szakember-utánpót­lás is biztosítva van, hiszen a szakmunkásképző iskolába ez évben már 750 tanuló jár, jövőre pedig 900 lesz a létszám, s a tanulók jelentős részét a BVK iákolázta be. E nagy számok elle­nére a felvételre jelentkezett fiúk 66 százalékát, a leányok 85 százalékát kellett hely hiányában elutasítani. Ilyen téren a vegyipari technikum­ban sem jobb a helyzet, hiszen itt is két-három­szoros túljelentkezés volt és a létszám növeke­désének nem kis akadályát jelenti a diákszálló évek óta tartó tervezgetése. A munkerő biztosításának problémáját ösz­szefoglalva a könnyűvegyipari üzemek létesítése nagymértékben enyhítené a férfi és női munka­, / • ' 22 ORSZÁGGYŰLÉSI ÉRTESÍTŐ erő közötti arány jelenleg fennálló és a jövőben várhatóan fokozódó feszültségét. A munkaerő, a terület és az energia biztosítása mellett azon­ban nem hanyagolható el az az előny sem, hogy egy üzemen belül az alapanyag előállító és fel­dolgozó közöttr problémák, mint a minőségrom­lás stb. kiküszöbölése, az igények és a követel­mények változásához való igazodás, a termésvá­laszték bővítése a legcélszerűbben és a leggyor­sabban oldható meg. Nem hanyagolható el az sem, hogy az új gyártmányok kikísérletezése és kipróbálása, a termékek továbbfejlesztése, vala­mint speciális szakemberek képzése, a jelenleg is üzemelő alkalmazástechnikai laboratóriu­munkban könnyen megoldható. összefoglalva: az ország korra legifjabb vá­rosának és vegyiparának kérését: 18 000 helyett 10 000 vagon folyamatos biztosításával meg tud­juk oldani a nagyobb hatóanyag tartalmú mű­trágya termelését, a műanyagfeldolgozó üzemek telepítésével pedig a néhány éven belül igen súlyosan jelentkező munkaerőfelesleget tudjuk kiküszöbölni, ugyanakkor ki tudjuk alakítani üzemünk korszerű vegyikombinát jellegét. (Taps.) ELNÖK: Mohácsi Imre képviselőtársunkat illeti a szó. MOHÁCSI IMRE: Tisztelt Országgyűlés! Az 1964. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat a mezőgazdaság részére nagyobb anyagi erőfor­rást biztosít mint az elmúlt évi költségvetés. A mezőgazdasági beruházások összege 10,5 mil­liárd forint, ami csaknem feles arányban osz­lik meg az állami gazdaságok és intézmények és a termelőszövetkezetek között. A beruházásokat szolgáló összegeken túl kö­zéplejáratú hiteleket, különböző kedvezménye­ket, tálajjavítási, talajvédelmi és öntözőberendé­zési munkákra állami dotációt, vissza nem té­rítendő állami hitelt kap a mezőgazdaság. A kedvező agrárpolitika következtében tovább bő­vül a mezőgazdasági üzemek álló- és forgóesz­köz állománya. Ez a költségvetési előirányzat biztosítja a termelőszövetkezetek gazdasági alapjainak további megerősítését. Az átszervezés befejezése után a- központi feladat a termelés nagyobb arányú és gyorsabb ütemű növelése, a beruházások és egyéb anyagi eszközök célszerű' és hatékony felhasználása. > E fontos célok megvalósítását biztosító in­tézkedések közül két tényezővel kívánok foglal­kozni. Az egyik, amelynek a mezőgazdasági ter­melésben most és a jövőben is nagy jelentősége van, a műtrágya. Ennek azért van megkülön­böztetett szerepe, mert a mezőgazdaságba be­invesztált anyagi eszközök közül ennek a leg­nagyobb a forgási sebessége. A költségvetésről szóló törvényjavaslat a mezőgazdaság termelésének 5 százalékos növelé­sével számol. A gyenge termelőszövetkezetek dif­ferenciált megsegítése, a jó növénytermelési és állattenyésztési módszerek alkalmazásán túl a rendelkezésre álló műtrágyamennyiség és en­nek felhasználása jelentős mértékben növeli a növénytermelés hozamait, így közvetve az állat­tenyésztés produktivitását is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom