Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.

Ülésnapok - 1963-7

481 Az Országgyűlés 7. ülése 1964. január 30-án, csütörtökön 482 sét jelentené, minden különösebb beruházás nélkül. Megjegyzem, hátránya az ilyen típusú műtrágyának is — ugyanúgy, mint a 25 százalékosnak — hogy hóra szórva olvadáskor a hatóanyag jelentős része más vidékre vándorol és a műtrágya termény növelő hatása — csodák csodájára — nem mutatkozik. Ez évi költségvetésünkben szerepel üzemünk PVC-részlegének a jelenlegi kapacitás ötszörösére való bővítése. Közbevetőleg szeretném megjegyezni a sokakban felmerülő aggály eloszlatására — miért PVC-t gyártunk a sokkal modernebb műanyagok helyett —, hogy az Egyesült Államokban 8 év alatt, 1954 és 1962 között háromszorosára, Japánban hasonló időszakban harminchatszorosára növekedett a PVC-termelés, s ezek az érlékek nem az anyag elavultságára mutatnak. A bővítés következtében jelentkező termelésnövekedés szükségszerűen megköveteli a feldolgozó üzemek bővítését, illetve újak létrehozását. 1970-re a tervezett arányszámok figyelembe vételével (termékeloszlás, a jelenlegi feldolgozó kapacitás növelése) a harmadik ötéves terv során csaknem tízezer tonna PVC-t feldolgozó üzemeket kell megindítani. Ezeket az üzemeket a legcélszerűbb lenne közvetlenül a gyártó üzem mellé, a BVK keretében telepíteni. S hogy ez a javaslat nem megalapozatlan és nemcsak a lokálpatriotizmus szüleménye, arra engedjék meg néhány indok felsorolását. Az új üzemeknél gyakran alapvető nehézséget jelent a munkaerőhiány. Nálunk éppen ellenkezőleg néhány éven belül munkaerőfelesleggel lehet számolni. A munkaerő növekedését egyértelműen lehet bizonyítani városunk népességeloszlási statisztikájával. 1960-ban Kazincbarcika lakosságának több mint 30 százalékát a 15 éven aluliak, csaknem 50 százalékát pedig a 15 és 40 év közötti korosztály képviselte. Várható tehát az egyre nagyobb mérvű munkaerőfelesleg jelentkezése. Sajnos, a női munkaerő terén ez már most is megvan. A város környékén levő üzemekben, nehézipari jellegüknél fogva, csak igen korlátozott számban lehetséges a nők foglalkoztatása. Például a BVK-nál a fizikai állomány 15 százaléka nő és még kisebb a lehetőségünk a fiatalkorúak elhelyezésére. A műanyagfeldolgozó üzemek női munkaerő-szükséglete 40---65 százalékra tehető, jellegüktől függően, így városunk egyik .

m legnagyobb problémája megoldható lenne. A szakember-utánpótlás is biztosítva van, hiszen a szakmunkásképző iskolába ez évben már 750 tanuló jár, jövőre pedig 900 lesz a létszám, s a tanulók jelentős részét a BVK iákolázta be. E nagy számok ellenére a felvételre jelentkezett fiúk 66 százalékát, a leányok 85 százalékát kellett hely hiányában elutasítani. Ilyen téren a vegyipari technikumban sem jobb a helyzet, hiszen itt is két-háromszoros túljelentkezés volt és a létszám növekedésének nem kis akadályát jelenti a diákszálló évek óta tartó tervezgetése. A munkerő biztosításának problémáját öszszefoglalva a könnyűvegyipari üzemek létesítése nagymértékben enyhítené a férfi és női munka, / • ' 22 ORSZÁGGYŰLÉSI ÉRTESÍTŐ erő közötti arány jelenleg fennálló és a jövőben várhatóan fokozódó feszültségét. A munkaerő, a terület és az energia biztosítása mellett azonban nem hanyagolható el az az előny sem, hogy egy üzemen belül az alapanyag előállító és feldolgozó közöttr problémák, mint a minőségromlás stb. kiküszöbölése, az igények és a követelmények változásához való igazodás, a termésválaszték bővítése a legcélszerűbben és a leggyorsabban oldható meg. Nem hanyagolható el az sem, hogy az új gyártmányok kikísérletezése és kipróbálása, a termékek továbbfejlesztése, valamint speciális szakemberek képzése, a jelenleg is üzemelő alkalmazástechnikai laboratóriumunkban könnyen megoldható. összefoglalva: az ország korra legifjabb városának és vegyiparának kérését: 18 000 helyett 10 000 vagon folyamatos biztosításával meg tudjuk oldani a nagyobb hatóanyag tartalmú műtrágya termelését, a műanyagfeldolgozó üzemek telepítésével pedig a néhány éven belül igen súlyosan jelentkező munkaerőfelesleget tudjuk kiküszöbölni, ugyanakkor ki tudjuk alakítani üzemünk korszerű vegyikombinát jellegét. (Taps.) ELNÖK: Mohácsi Imre képviselőtársunkat illeti a szó. MOHÁCSI IMRE: Tisztelt Országgyűlés! Az 1964. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat a mezőgazdaság részére nagyobb anyagi erőforrást biztosít mint az elmúlt évi költségvetés. A mezőgazdasági beruházások összege 10,5 milliárd forint, ami csaknem feles arányban oszlik meg az állami gazdaságok és intézmények és a termelőszövetkezetek között. A beruházásokat szolgáló összegeken túl középlejáratú hiteleket, különböző kedvezményeket, tálajjavítási, talajvédelmi és öntözőberendézési munkákra állami dotációt, vissza nem térítendő állami hitelt kap a mezőgazdaság. A kedvező agrárpolitika következtében tovább bővül a mezőgazdasági üzemek álló- és forgóeszköz állománya. Ez a költségvetési előirányzat biztosítja a termelőszövetkezetek gazdasági alapjainak további megerősítését. Az átszervezés befejezése után a- központi feladat a termelés nagyobb arányú és gyorsabb ütemű növelése, a beruházások és egyéb anyagi eszközök célszerű' és hatékony felhasználása. > E fontos célok megvalósítását biztosító intézkedések közül két tényezővel kívánok foglalkozni. Az egyik, amelynek a mezőgazdasági termelésben most és a jövőben is nagy jelentősége van, a műtrágya. Ennek azért van megkülönböztetett szerepe, mert a mezőgazdaságba beinvesztált anyagi eszközök közül ennek a legnagyobb a forgási sebessége. A költségvetésről szóló törvényjavaslat a mezőgazdaság termelésének 5 százalékos növelésével számol. A gyenge termelőszövetkezetek differenciált megsegítése, a jó növénytermelési és állattenyésztési módszerek alkalmazásán túl a rendelkezésre álló műtrágyamennyiség és ennek felhasználása jelentős mértékben növeli a növénytermelés hozamait, így közvetve az állattenyésztés produktivitását is.