Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.

Ülésnapok - 1963-7

479 Az Országgyűlés 7. ülése 19 i alkalmasak-e fizikailag, egészségi szempontból érettek-e 18 éves korban fiataljaink a katonai szolgálatra. Általános és katonai szakorvosi vé­lemény szerint igen. Ha azonban valaki fizikai fejlettségi problémák miatt 18 éves korban nem tud bevonulni, akkor természetesen szolgálat­halasztást kap, amíg alkalmassá válik. Mielőtt ilyen nagy jelentőségű javaslatot benyújtottunk, igyekeztünk minél több irányból véleményt beszerezni. Ennek során szinte egy­értelmű volt szülők, pedagógusok, ipari, gazda­sági. vezetők, meghallgatott fiatalok véleménye: helyeslik a bevonulási korhatár 18 évre történő leszállítását. Tisztelt Képviselőtársaim! A 18 éves bevo­nulási korhatárra való áttérés természetesen nem történhetik meg egyszerre, egy évben, azért, hogy ne okozzunk zavart a főiskolai fo­lyamatos .oktatásban, továbbá, hogy az átállás miatt a katonai szolgálatból egyes évfolyamok, vagy állampolgárok ne maradjanak ki. így te­hát az új bevonulási korhatárra való áttérés több éven át folyamatosan kerül végrehajtásra, de már ebben az évben megkezdődik. A bevonulási korhatár leszállítása felveti még a következő problémát. Ebben az életkor­ban a két esztendőnek nagy jelentősége van. A 20 éves életkort úgy tekintjük, mint a férfikor alsó határát, míg a 18 éves fiatalember éppen el­érte a serdülőkor felső határát. Ez a körülmény elsősorban a fegyveres erők tisztikara kiképző, nevelő munkája szempontjából jelent új és nem is könnyű^ feladatot. Vizsgálat alatt van, hogy kiképzési rendszerünk, módszereink, tananya­gaink mennyisége, minősége megfelelő-e és hol kíván módosítást. A 18 éves bevonulási életkorra való átállás, a szolgálatra való felkészítés azonban feladato­kat ró mindazokra, akik bevonulásukat megelő­zően nevelik, tanítják fiataljainkat. így vélemé­nyem szerint jelentős feladat hárul a pedagógu­sokra, ipari tanuló intézetekre, műhelyekre és nem utolsósorban az emberi jellem kialakítása szempontjából oly fontos legkisebb közösségre, a családra. Ezért ezt az alkalmat megragadva kérem az önök és mindazok segítségét és támo­gatását, akik egyaránt szívükön viselik fiatal­jaink szocialista emberré formálása és a haza védelme szent ügyét. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtár­saim! Felszólalásom végéhez értem. Engedjék meg, hogy végezetül még egyszer kifejezzem: néphadseregünk, népköztársaságunk fegyveres erői értik és szívvel-lélekkel követik pártunk és kormányunk politikáját. Átérzik hivatásukkal járó nagy felelősségüket, tudják, hogy mindaz, amit a védelemben felhasználunk, a nép áldo­zatos munkájának terméke. • Megköszönöm a néphadseregről, a fegyveres erőkről való messzemenő gondoskodást, és úgy, mint a múltban, a jövőben is törekszünk a ren­delkezésünkre bocsátott eszközökkel célszerűen, takarékosan gazdálkodni. Mindent megteszünk, hogy népköztársaságunk fegyveres ereje jól, fel­készülten szolgálja népi hatalmunk, szocialista hazánk védelmének szent ügyét, kormányunk­nak a világbéke megóvását szolgáló politikáját. (Taps.) !. január 30-án, csütörtökön 480 ELNÖK: Szólásra következik Ollári István képviselőtársunk. OLLÁRI ISTVÁN: Tisztelt Országgyűlés! Mind a múlt évi, mind ez évi tervünk a mező­gazdaság elé a világszínvonalat tekintve szerény követelményeket tűz ki. bár hazánkban eddig soha el nem ért átlagtermés a cél. Költségveté­sünk tanulmányozása során láthatjuk, hogy anyagi lehetőségeinket figyelembevéve, a kor­szerű mezőgazdaság feltételeinek megteremté­sére, különös tekintettel a gépesítésre és a ke­mizálásra, évről évre nagyobb összeget fordí­tunk. Engedjék meg, hogy a kemizálás területén belül a nitrogénműtrágya-termelés problémáivaj kicsit részletesebben foglalkozzam. Hazánkban a nitrogénműtrágya-ipar fejlő­dése elég későn és viszonylag lassan indult meg. A jelenleg üzemelő két nitrogénmű születése között 26 év telt el. A Péti Nitrogénművek 1932­ben, a Borsodi Vegyikombinát 1958-ban kezdte meg üzemszerű termelését. E gyárak termelése még korántsem olyan mérvű, hogy ki tudja elé­gíteni mezőgazdaságunk műtrágya-igényét. Sen­ki előtt sem titok, hogy ez az iparágunk még a fejlődés kezdetén van. Szinte elképzelhetetlenek azok a mezőgaz­dasági eredmények, amelyeket megfelelő meny­nyiségű és minőségű műtrágyázás esetén elér­hetünk. A fejlődés a mennyiségi növelés mellett egyrészt a koncentrált hatóanyag-tartalmú, más­részt az úgynevezett nyomelemeket is tartal­mazó műtrágyák előállítása felé tart. Üzemünk jelenleg 25 százalék nitrogén tar­talmú műtrágyát gyárt, és sem különösebb be­ruházást, sem különösebb nehézséget nem jelen­tene a 34—34,5 százalék nitrogén tartalmú ter­mésre való áttérés. Természetszerűleg felvetődik a kérdés, mi­lyen előnyökkel jár ez. Egy tonna nitrogén elő­állítása körülbelül 100 forinttal csökkenne, ami éves szinten 4,5—5 millió forint megtakarítást eredményezne, ezen belül 1,5 millió darab im­portpapírból készült zsákot tudnánk megtakarí­tani. Lehetőség lenne 25—30 fő felszabadítására, amivel a meglehetősen szűkre szabott létszám­keret szorítását jelentősen enyhíteni tudnánk. Az egységnyi hatóanyagra eső fuvarköltségek csökkennének, tehát például egy tsz az évi 3—4 szállítmány hetyett 2 vagy 3 szállítmány kere­tében megkapná a műtrágyázáshoz szükséges nitrogént. Az újtípusú műtrágyára való áttérés évi 8000 darab vasúti kocsi igény csökkenést jelentene. Bár ez kétségkívül az egyik legnagyobb előnyt jelenti, ebben rejlik a legsúlyosabb aka­dály is. A biztonsági előírások legfeljebb 400 tonna ilyen típusú műtrágya raktározását enge­délyezik, a zavartalan termelést tehát csak az igénynek megfelelő folyamatos vagonellátás ese­tén lehet biztosítani. Mérlegelni kell, hogy a meglehetősen rapszodikusan küldött évi 18 000 vagon helyett célszerű-e 10 000-et folyamatosan biztosítani. A nagyobb hatóanyag tartalmú műtrágya­gyártásra való áttérés magának a műtrágya­üzemnek 10—15 százalékos kapacitás-növekedé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom